Az ember és a kutya több ezer éve kötött barátsága a mai napig hatással van az életünkre. A statisztikák szerint Magyarországon is nagyjából 3 millióan tartanak kutyát, sokan kertes házban, de egyesek a lakásukat is megosztják egy négylábúval. De hogyan hat mindez az egészségünkre? A Science Alert cikke összegyűjtötte a kutyatartás mellett és ellen szóló érveket is.
Hogyan hat a kutyatartás a fizikai egészségünkre?
Többféle kutatás is igazolta, hogy a kutyatartók körében alacsonyabb a betegség miatt bekövetkező, idő előtti halálozás kockázata. Egy 2019-ben publikált, 70 év egészségügyi adatait vizsgáló kutatás például megállapította, hogy a kutyásoknál 24%-kal alacsonyabb az idő előtti halálozás veszélye azokhoz képest, akik nem tartottak állatot.
A tanulmány eredménye szerint kiemelten jó hatással van azok egészségére is egy kutya, akik korábban valamilyen keringési betegségen estek át, például felgyógyultak egy szívrohamból. Az együttélés 35%-kal csökkentette a szívbetegséghez köthető elhalálozást a későbbiekben azokhoz képest, akiknek hasonló volt a kórtörténetük, kutyát azonban sosem tartottak.
A pozitív hatás többek között a fizikai aktivitással is összefügghet. Akinek kutyája van, annak nem is kell ezt magyarázni: az állatot minden nap hosszú sétákra kell vinni, de a közös játék is aktivizálja mindkét felet. A rendszeres mozgás az olyan súlyos betegségek kockázatát csökkenti, mint a szívinfarktus, stroke, vagy akár a cukorbetegség. Egy másik, nemrégiben készült brit tanulmány szerint a felnőtt kutyatulajdonosok majdnem négyszer nagyobb valószínűséggel teljesítik a napi fizikai aktivitási célokat, mint azok, akik nem tartanak állatot.
Az állatok a szabadból szennyeződéseket és mikróbákat hurcolhatnak be a lakásba, ami sok bosszúságot okozhat, de valójában jótékony hatással van ránk, erősíti ugyanis az immunrendszert.
Hogyan hat a kutya a mentális egészségünkre?
Ezek a jóval nyilvánvalóbb okok, amelyek miatt nagyon sokan döntenek az állattartás mellett. Társként a kutyák jelentős érzelmi támogatást nyújthatnak a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz tüneteinek enyhítésében. Jelenlétük vigaszt és céltudatosságot kínálhat a mentális betegségekkel küzdők számára.
Egy társállat jelenléte önmagában is enyhíti a magány egészségromboló hatásait, kutyasétáltatás közben ráadásul az emberek könnyebben beszédbe elegyednek, új barátokat szereznek. Ezek a társas interakciók elősegíthetik a közösséghez tartozás érzésének kialakítását és csökkenthetik a társadalmi elszigeteltség érzését. Idős emberek számára ez kiemelten fontos lehet, köreikben ugyanis az elmagányosodás általánosnak mondható probléma, amely súlyos veszélyekkel járhat.
Ezek a kutyatartás veszélyei
Persze bizonyos egészségügyi kockázatai is lehetnek az állattartásnak. A leggyakoribb ilyen probléma az állattartók körében az allergia. Az állat nyála, vizelete és szőrzete (pontosabban a velük leváló bőrsejtek) allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezek pedig számos tünetet okozhatnak a szemviszketéstől és az orrfolyástól a légzési nehézségekig.
Egy közelmúltban végzett metaanalízis közel kétmillió gyermek adatait gyűjtötte össze. Az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekek és kutya korai érintkezése növelheti az asztma kialakulásának kockázatát (bár nem annyira, mint egy macska esetén). A gyermek életkora, a kutyával való érintkezés mértéke és egyéni kockázata egyaránt hatással lehet erre.
A kutyával való játék során is apró sérüléseket szenvedhetünk el a harapások vagy kaparások miatt. Ezek elfertőződhetnek, és főként a legyengült immunrendszerűek számára jelentenek kockázatot. Bizonyos zoonózisokat (vagyis állatról emberre terjedő betegségeket) is behozhatnak az otthonunkba, például bizonyos parazitákat, vagy a hasmenéses betegséget kiváltó Campylobactert.
Főként az idősekre, illetve a kisgyerekekre veszélyt jelenthet az is, ha egy nagyobb testű kutya esetleg fellöki őket, vagy átesnek rajtuk. Zúzódásokkal, csonttörésekkel is végződhet egy ilyen baleset.
A mentális veszélyek közé tartozhat az állat megbetegedése vagy elvesztése miatt érzett fájdalom. Egy kutya jóval kevesebb ideig él az embernél, elpusztulása pedig súlyos nyomás alá helyezheti azokat az embereket, akik egyébként is küzdenek depresszióval. Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy az állattartás nem mindenkinek való: míg egyeseket lenyugtat, másokat éppen hogy felbosszanthat az állat életmódja, viselkedése, főleg ha hangosabb, aktívabb állatról van szó. Egy állat befogadása előtt tehát alaposan mérlegeljük a lehetőségeinket és a gondozással járó felelősségeket, illetve válasszunk az életmódunkhoz és vérmérsékletünkhöz passzoló ebet!
