Fürdővizet a fájdalomra!

Sófürdő, talasszoterápia

A sófürdőt általában az ellenálló képesség növelésére, feszültségoldásra használják. A talasszoterápia nem más, mint a tengeri gyógymód, amelyben a tengeri klíma, levegő, napfény és a sós víz együttesen fejti ki hatását. Légúti hurutok, anaemiák, reumás betegségek, migrénes fejfájás, pikkelysömör, ekcéma, urtikária, hypertónia, stb. kiegészítő kezelésének egyik lehetséges módja.

Szauna és gőzfürdő

A szauna és gőzfürdő olyan váltakozó hőmérsékletű fürdő, amelynek során a test többször (kétszer-háromszor) felhevül, majd lehűl. Manapság már nemcsak az északi népek kultúrájában - különösen Finnországban - hanem szerte a világon igen népszerű lazító, regeneráló eljárás.

Mi a különbség a szauna és a gőzfürdő között? A szauna száraz-forró körülményt teremt, míg a gőz nedves-meleg módszernek minősül. A túlmelegedés fázisában a test felhevül, a szív gyorsabban kalapál, a testbőr kipirul, amely az érrendszeri vazodilatáció (kitágulás) eredménye. Ezáltal a sejtek, szervek, izmok oxigén ellátása javul, a sejtanyagcsere és az enzimatikus folyamatok gyorsulnak. A lehűlési fázisban a véredények összeszűkülnek, a vénás tónus fokozódik. Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a hideg-meleg váltakozása jelentősen javítja a vénás keringést. A gőzfürdőkezelés hatására a test hőleadása gyorsul és az izzadás mértéke jelentősen nő. A nedves kamra hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a szárazé, nem több mint 45-50 fok, míg a szaunáé 80-100 fok. Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig érdemes a kamrában tartózkodni, nincsen szabály, mivel nagy egyéni különbségek lehetnek a hőmérséklet-toleranciát illetően. Általánosságban azonban elmondható, hogy míg a szaunában 10-15 percig tartózkodunk, addig a gőzben 20-30 percig is bírjuk. Ha gondolatban benyitunk egy megfelelőre fűtött szaunába, azt tapasztaljuk, hogy a legfelső padrészen a legforróbb, míg a bejárati padló szintjén jóval enyhébb a hőmérséklet. A különbség sokszor a 40 fokot is meghaladhatja, mégsem érzékelünk ekkora eltérést. Ennek oka a levegő minimális nedvességtartalmában keresendő. Mivel az alacsony nedvességtartalom mellett a hőleadás nagyon alacsony, így a test megtartja a hőt, felhevül. E miatt nem tudja a külső környezeti hőmérsékleti változást érzékelni.

Javallatok

Mivel a szauna és a gőzfürdő is váltakozó hőmérsékletű fürdőeljárás, ezért a javallatok sem térnek el egymástól:

1. vérkeringés serkentésére,
2. izomgyengeség esetén,
3. stressz szituáció leküzdésére,
4. levertség, enyhe depresszió hatására,
5. száraz, repedezett bőr esetén csak a gőz javallt,
6. felső légúti hurut, köhögés esetén csak a szauna javasolt,
7. reumás fájdalmak, ízületi mozgások beszűkülése esetén,
8. alvászavarok fennállása esetén,
9. leromlott általános állapot esetén (orvosi javaslatra).

Ellenjavallatok

Súlyos szívelégtelenségben, tüdőgyulladás fennállása valamint egyéb fertőző betegségek, rosszindulatú folyamatok esetén. Ha bármely betegség meglétére van gyanú, addig nem végezhető váltakozó hőmérsékletű fürdő, amíg a diagnózis nem igazolja annak veszélytelenségét.

Gyógyfürdők növényi hatóanyagokkal

A fürdővízhez növényi alkaloidákat, illóolajat tesznek, ezáltal a gyógyhatás fokozható. Általában a víz hőfoka 33-40 Celsius fok, a kezelés 15-20 percig tart.

1. Sokszor alkalmaznak mezei zsurlót, amelyet reuma, ekcéma, aranyeres csomók kezelésére használnak.
2. A macskagyökérnek görcsoldó, szorongáscsökkentő, nyugtató, izomlazító effektusa ismert.
3. A tölgyfakéreg gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, túlzott izzadás kezelésében nyújt segítséget.
4. A fenyőtűolaj légúti hurutok, reumás betegségek, neuralgiás fájdalmak, stressz kezelésre használható.
5. A szénavirág mivel fokozza a vérellátást, ezáltal az oxigenizációt, jó terápiás módszernek bizonyul anyagcserezavarok, reumás betegségek esetén és a lokális izomgörcs oldására.
6. A kálmos keringésjavító fürdőszesz.
7. Talán egyik legismertebb gyógynövény az orvosi székfű, más néven kamilla, amely a bőr, nyálkahártya, légutak, genitáliák és az anus környékének gyulladását képes orvosolni.
8. A levendula a bőrön vérbőséget eredményez, így keringési zavarok, meteorizmus, vegetatív disztónia kezelésében vesz részt.
9. A citromfű javítja az alváskészséget, nyugtató és antibakteriális hatást fejt ki.
10. A rozmaring visszér, rándulások, reumás betegségek esetén használható, de emellett az epegörcs oldását, a szív vérellátásának javítását képes létrehozni.
11. A vadgesztenye a krónikus vénás elégtelenség, visszér, trombózis, kezelésében, ödéma csökkentésben, aranyeres csomók, gerincfájdalmak, fagyások esetén jól alkalmazható.
12. A cickafark kismedencei görcsök, gyulladások csökkentésében nagy szerepet kaphat.
13. A fekete mustár reumatikus panaszok enyhítésére, megfázáskor lábfürdőként alkalmazható.
14. A kakukkfű jó nyákoldó, köptető, hörgőgörcs csökkentő, antibakteriális tulajdonsággal rendelkező gyógynövény.
15. A búzakorpa gyulladásos bőrbetegségek, sebek- és bőr tisztítására használható.

Kapcsolódó anyagaink: Gyógynövénytár

Forrás:
Klaus-Christof Schimmel: A természetgyógyászat tankönyve
Bálint-Bender: A fizioterápia elmélete és gyakorlata