A hosszú élet titka: egyelőre az élesztőben és a fonálférgekben

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  InforMed

(MTI) - Legalább 15 olyan gén található az emberben is, amely már több milliárd éve szabályozza az élőlények élettartamát - állapították meg amerikai kutatók.
A Washingtoni Egyetem kutatócsoportja a megszokott kísérleti alanyok - az élesztőgomba és egy fonálféreg - genetikai állományát vizsgáltak. A törzsfejlődés során 1,5 milliárd éve különvált két élőlény, a sarjadzással szaporodó élesztő és a Caenorhabditis elegans nevű, hímnős fonálféreg 25, olyan közös génnel rendelkezik, amely az élet hosszáért felelős.
A genetikusok szerint ez a hasonlóság azért nagyon jelentős, mert a két faj fejlődése már nagyon régen zajlik külön utakon. Az ember - amelynek fejlődése közel sem olyan régen szakadt el a férgekétől, mint azoké az egysejtű gombákétól - génjeinek hasonlósága pedig azt mutatja, hogy nyilvánvalóan bennünk is ezek a gének felelősek a hosszú (vagy kevésbé hosszú) életért.
"Most, hogy számos ilyen gént azonosítottunk, lehetőségünk van azokat az emberben is keresni. És reméljük, hogy a jövőben befolyásolhatjuk ezek működését: nem csak az élet hosszát, de az egészséges élet hosszát növelve. Vagyis képesek leszünk meghosszabbítani az ember életének a korral járó betegségektől mentes élettartamát" - magyarázta Brian Kennedy, az egyetem biokémia-professzora.
A szóban forgó gének szerepet játszanak még a sejtek anyagcseréjének egyensúlyában (a TOR - Target of Rapamycin - néven ismert ciklusban). Ez pedig bizonyítékul szolgál arra az elméletre, amely szerint a kalóriabevitel alapvetően befolyásolja az élet hosszát. Egyszerűbben: a diéta (drasztikus kalóriacsökkentés) eszköze lehet a sejtjeink élettartamának növelésére.
"A következő lépésben szeretnénk laboratóriumi körülmények között gyógyszerrel utánozni a koplalás hatásait. A legtöbben nem akarnánk ugyanis mértéktelen fogyókúrába kezdeni csak azért, hogy kicsit tovább éljünk. De talán egyszer a jövőben ezt helyettesítheti egy tabletta" - mondta a kutatás másik résztvevője, Matt Kaeberlein patológus a Science Daily című online tudományos folyóiratnak.
(MTI-Panoráma)

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag