Miért rosszabb a magyarok egészsége?

Az egészségegyenlőtlenségek növekedése súlyosan veszélyezteti az ország gazdasági teljesítményét, hosszú távú társadalmi fejlődését. Ezért az egyenlőtlenségek csökkentése alapvető fontosságú a magyar társadalom számára.

Egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon az egészségegyenlőtlenségek növekedése. Az erre mutató adatok a néhány hónapja megjelent MÉRTÉK elemzésben is megtalálhatóak. (E kutatás megállapításairól többször is írtunk.) Nemrégiben pedig Kaló Zoltán, az ELTE egészség-közgazdász professzora egy példával világított rá a magyar egészségügy bajaira: "Míg a rák előfordulása hazánkban megegyezik a nyugati országokéval, a rákos halálozások aránya sokkal magasabb. A kettő között pedig az egészségügy van." Azt is elmondta, hogy könnyen belátható, a polgárok jó egészsége közvetlen hatással van az ország versenyképességére a következő okok miatt.

Miért rosszabb a magyarok egészsége másokénál?
Miért rosszabb a magyarok egészsége másokénál?

A korai halálozás, az aktív lakosság betegségei jelentősen csökkentik az aktív foglalkoztatottság arányát. De azért is kiemelten megtérül a lakosság jó egészségi állapotába befektetni, mert ha valaki hosszú és egészséges életre számít, akkor fontos lesz, hogy legyenek olyan megtakarításai, amelyeket felhasználva a nyugdíja után is normális, aktív életet élhet. A megtakarítások pedig forrást jelentenek a gazdaság növekedésének és biztonságot a családoknak.

"Tulajdonképpen egyszerű logikai körről van szó: ha többen lennének egészségesek, többen dolgoznának, több adófizető és kevesebb eltartott lenne, azaz lejjebb lehetne vinni az adókulcsot. Könnyű belátni, hogy gazdaságilag is mindenkinek érdeke a társadalom általános jó egészségi állapota. Ebbe a mentális és szellemi fittség is beleértendő" - fejtette ki a professzor.

A megállapítások mögött vizsgálatok sora húzódik. Többek között az a tanulmány, amelyet az ELTE másik két kutatója - Orosz Éva egyetemi tanár és Kollányi Zsófia adjunktus - publikált a Társadalmi Riport 2016-ban. Ebben azt elemezték, hogy az egészségegyenlőtlenségek miért alakulnak ki, és hogyan járulnak hozzá az általánosan rossznak nevezhető magyar egészségi állapothoz.

Megállapították, hogy a magyar lakosság egészségi állapotának (halálozási viszonyainak) trendje az 1960-as évek második felétől elkanyarodott a fejlett országokétól - csak a szocialista országokra jellemző módon, abszolút értelemben véve is romolva. Ez a trend 1994-ben fordult meg, azóta növekszik a népesség várható élettartama, ami elsősorban a szív- és érrendszeri halálozások csökkenésének köszönhető. Ennek a pozitív trendnek a mértéke azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy - nemzetközi perspektívából nézve - Magyarország relatív helyzetén javítson. Továbbra is a magyar népesség egészségi állapota az egyik legrosszabb az EU-országok között.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az egészségi állapot számos alapvető mutatójában - a férfiak esetében mind a születéskor, mind a 40 éves korban várható élettartam esetében - nemcsak a három legjobb helyzetű országhoz és az EU15 átlagához képest nagyobb még mindig a lemaradásunk, mint amekkora az 1980-as évek végén volt, hanem a többi visegrádi országhoz képest is. A 40 éves magyar férfiak életkilátása 2014-ben 6,8 évvel volt rövidebb (a nőkénél 4,8-cal), mint az EU15-országokban élő férfiaké, és 2,2 évvel rövidebb, mint a V3-országokban élő férfiaké.

Megdöbbentő, hogy a magyar férfiak 40 éves korban várható élettartama csupán 1,4 évvel volt hosszabb, mint 1960-ban. Vagyis az elmúlt közel 60 évben végbement gazdasági-társadalmi változások mindössze ennyi eredményt hoztak.

A 2. ábra regressziós görbéi lényegében azt mutatják meg, hogy egy adott gazdasági szinten milyen egészségi állapot (40 éves korban várható élettartam) lenne "elvárható". Azokban az országokban, ahol a várható élettartam a görbe alatt helyezkedik el, az egy főre jutó GDP-n kívüli többi tényező (például a gazdasági hatékonyság, a társadalmi jellemzők, az egészségügyi rendszer stb.) hatásának következtében rosszabb az egészségi állapot, mint amit a gazdasági fejlettség lehetővé tenne. Azokban az országokban pedig, amelyek a görbe fölött helyezkednek el, épp fordított a helyzet.

A vizsgált időszakban a 40 éves korban várható élettartam 4,3 évvel növekedett, ami önmagában véve jó eredménynek tekinthető. Ugyanakkor mind a két időszakban lényegesen rosszabb volt Magyarországon a népesség egészségi állapota (40 éves korban várható élettartama), mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lett volna. Az elmúlt években ugyan növekedett a magyar népesség várható élettartama, de ez szerényebb mértékű volt, mint a többi posztszocialista országé, és a gazdasági fejlettségünkhöz viszonyított helyzetünk sem javult.

Mennyi egy férfi várható élettartama Magyarországon?
Az elmúlt években szerényen, de növekedett a magyar népesség várható élettartama

Magyarországon a 40 éves korban várható élettartam elmaradása az "elvárhatótól" 1995-ben és 2013-ban is körülbelül 2,4 évre becsülhető. A számos magyarázó tényező közül az egyik a társadalmi csoportok közötti egészségegyenlőtlenségek és az ezeket magyarázó társadalmi tényezőkben megmutatkozó egyenlőtlenségek kritikus mértéke.

Az idő előtti halálozás és az elkerülhető halálozás (amelyek értékeit az 1. táblázat mutatja) abban különbözik, hogy míg az előbbi minden halálokot magában foglal, addig az elkerülhető halálozás kizárólag azokat a halálokokat veszi figyelembe, amelyek esetében optimálisan működő ellátással és eredményes megelőzéssel elkerülhető lenne bizonyos életkor előtt a halálozás.

Magyarország relatív helyzete különösen rossz az elkerülhető halálozás mutatója esetében: míg 2013-ban az összes halálokot tekintve a magyar (standardizált) halálozási ráta 1,5-szerese volt az EU15-országok halálozási rátájának, addig a kezelhető halálozási ráta 2,5-szerese, a megelőzhető halálozás rátája pedig 2,1-szerese. Azaz kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése. Az elkerülhető halálozás területén lényegesen rosszabb a relatív helyzetünk Csehországhoz és Lengyelországhoz viszonyítva is, mint a halandóság egészét tekintve.

Az egészségügyi rendszer működését jelentősen befolyásolja az egészségügyre fordított kiadások, mindenekelőtt a közkiadások szintje. Az egy főre jutó közkiadásokban - amelyek a lakosság által igénybe vett szolgáltatások volumenét (mennyiségét és minőségét) jellemző mutatók - a rendszerváltás óta a különbség tovább növekedett Magyarország és az EU15 átlaga között. Az egészségügyet érintő "forráskivonás" túlzás nélkül drámainak nevezhető mértékét jól jellemzi, hogy 2013-ban a GDP-nek csupán 4,9 százalékát fordítottuk egészségügyi közkiadásokra, míg 1992-ben 6 százalékát (2015-ben pedig már csak 4,7 százalékát). Az elkerülhető halálozásban mutatkozó relatív helyzetünk úgy is interpretálható, hogy a magyar egészségügyet sújtó "forráskivonás" következménye életekben mérhető.

Nem véletlen, hogy a közgazdászok és a szociálpolitikusok egy része elsősorban azt követeli, hogy az állam hagyjon fel a maradványelvű finanszírozással, mert ez a gyakorlat anyagilag, majd fizikailag is tönkreteszi a társadalom egyre szélesebb rétegeit.


A magyarok várható élettartamának rövidsége annak a következménye, hogy bizonyos életkorokban lényegesen magasabb a halálozás Magyarországon, mint az összehasonlítás alapját képező más országokban. A leggyakoribb halálokot jelentő szív- és érrendszeri betegségekben 2010-ben a férfiak között majdnem négyszer, a nők között 3,5-szer annyian haltak meg arányosan, mint az EU15-országokban átlagosan. A daganatos megbetegedések esetében a férfiak körében valamivel több mint kétszeres, a nők körében másfélszeresnél kicsivel magasabb volt a halálozás - mind a férfiak, mind a nők körében nőtt a halálozás 1980 óta. Ez feltehetően egyaránt visszavezethető a megbetegedések gyakoribbá válására és az egészségügyi rendszer szolgáltatási minőségének problémáira.

Ez lett a vezető halálok Európában

Az Independent brit lap egy 2014-ben megjelent, átfogó felmérésre hivatkozva állítja, az évente mintegy négymillió halálos áldozatot követelő kardiovaszkuláris megbetegedések száma folyamatosan csökken. A szakemberek szerint ez főként a csökkenő dohányzás és a szívbarát sztatinok elterjedése miatt lehetséges.

Ez pedig szintén arra mutat, amit Kaló Zoltán rákról szóló példája megvilágított. Ehhez még hozzátette, hogy jelenleg kb. a GDP 7 százalékát költjük egészségügyre, de ez az EU átlaga alatt van 3-4 százalékkal. Ha csak annyit kapna meg ma a magyar egészségügyi rendszer, amennyit GDP arányosan tíz-tizenöt évvel ezelőtt, akkor már sokkal jobb helyzetben lennénk.

Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban hétfon délelőtt keleten több órára kisüt a nap, nyugaton megnövekszik a felhőzet és kisebb havazás lehet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag