A hallószervekről

Tölcsérek a fejünkben
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HáziPatika.com

hang, hallás, emberi fül, decibel

Füleink egészen különleges szervek: felveszik a környezetünkben elhangzó összes zörejt, és lefordítják agyunk által is feldolgozható formába. Minden részletünk a hallást szolgálja. Összefoglaljuk, amit a hallószervekről tudni kell.

Hallószerveink - akárcsak más érzékszerveink - jóval kevesebbet mutatnak magukból, mint amennyi rejtőzik bennük. A fülkagyló hallásban betöltött szerepe mindössze a jéghegy csúcsát jelenti. De ne szaladjunk ennyire előre!

Hallószervünk egyetlen olyan érzékszervünk az összes közül, melyek működése kizárólag mechanikai úton történik. A hallásban ugyanis kémiai reakcióknak nincsen szerepe, ellentétben az ízlelésnél, vagy a látásnál ilyen folyamatok is működnek. A hallás tisztán fizikai folyamatokkal megmagyarázható, lényege pedig az, hogy a valamilyen közegben (víz, szilárd dolog vagy levegő) terjedő hanghullámokat a hallószervek olyan jelekké alakítják, melyeket agyunk tud érzékelni és értékelni. Hallásunk már magzati korunkban megjelenik, és képessé teszi az embriót a külvilággal való kapcsolatra.

Hogyan is hallunk?

Amikor a hanghullámok elérnek a fülünkig, a különleges kialakítású fülkagylók feladata, hogy azokat beljebb vezessék. Formájuk, redőzöttségük, és elhelyezkedésük egyaránt azt szolgálja, hogy "csapdába ejtsék" a hanghullámokat. Azzal, hogy a fejünk két oldalán vannak, agyunk nemcsak a hangot, hanem annak irányát is fel tudja mérni, hiszen, ha például jobbról jön a hang, a jobb fülben egy rövid ideig hangosabban fogjuk hallani.

A környezetből a hanghullámok először a külső hallójáratba jutnak, majd a külső- és a középfül veszi át és vezeti a hangokat, amelyek megrezegtetik a dobhártyát. Ennek belső felszínéhez tapad a három, egymáshoz ízületekkel kapcsolódó hallócsontocska közül az első, ahhoz a második, ahhoz pedig a harmadik. Azaz ezeknek az ízületeknek köszönhetően a dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek. Ezután a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket, ahol a Corti-féle szervben ingerületté alakulnak. A belső fül a hangokat idegi (neurális) jelekké kódolja át, amit a hallóideg vezet tovább. Ezek az idegi jelek az agy hallóközpontjába jutnak, ahol a hangok tudatos érzékletté válnak.

Egy rockkoncerten akár 120 dB is lehet a hangok intenzitása (Fotó: Europress)

Egy rockkoncerten akár 120 dB is lehet a hangok intenzitása (Fotó: Europress)


Mi a túl hangos?

A decibel a hang intenzitásának mértékegysége. Az emberi fül igen érzékeny, hiszen az ujjaink egymáshoz dörzsölését ugyanúgy meghalljuk, mint egy repülőgép motorját. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs olyan hangtartomány, mely nekünk ártalmas lehet. Ha 0 dB a tökéletes csend, akkor a suttogás 15 dB-en, a fűnyíró 90 dB-en szól, míg egy rockkoncerten akár 120 dB is lehet a hangok intenzitása. Bármilyen 85 dB feletti hang már halláskárosodást okozhat. Ha pedig nyolc órát töltünk olyan környezetben, ahol eléri a 90 dB-t a hangok intenzitása, szintén számolhatunk a hallás romlásával. A 140 dB feletti hanghatás pedig azonnali sérülést, fájdalmat, szélsőséges esetben akár visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz.

Hang és zaj

Fontos arról is beszélnünk, hogy mi a különbség hang és zaj között! A zaj is hangokból áll, de lényeges, hogy azokat a hangokat nevezzük zajnak, amelyek egészségünkre káros, vagy kellemetlen, zavaró érzést keltenek bennünk. A zaj intenzitásától függően különböző hatást fejt ki ránk: míg az alacsony intenzitású zajok például rontják a koncentrációt, megzavarják pihenésünket, rontják hangulatunkat, addig az erősebb zajok hatására megváltozik a vérkeringés (szűkülnek az erek), emelkedik a vérnyomás és nő a pulzus.

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag