Alapvetően ritka betegségről van szó: ez magyar vonatkozásban 400-600 új megbetegedést jelent évente. A nőknél gyakoribb a megbetegedés, ugyanis többféle szövettani típus ismeretes, amelyek különböző mértékben érintik a nemeket. Általában az idősebb korosztály betegszik meg ebben a daganatban, de 15 éves kor alatt is kialakulhat. Mi okozhatja a betegséget?
Az egyik ok: sugárzás
A radioaktivitás és sugárzás okozhat pajzsmirigydaganatot. Igazolt, hogy olyan esetekben, ahol a nyakat sugárzás érte, például szájdaganat vagy egyéb daganatos betegség miatt, megnő a pajzsmirigyet érintő daganat kialakulásának esélye.
A túl gyakran végzett CT-vizsgálat is növelheti a kockázatot. (A friss kutatások azt mutatják, hogy ma a világban minden ezredik CT-vizsgálatra jut egy olyan daganat, aminek megjelenése összefüggésbe hozható a CT-vizsgálattal.)
A radioaktív szennyezés minden tekintetben káros, de a pajzsmirigyre is hatással van. A fukusimai atomerőmű-baleset környékén ugyanis jelentősen megnövekedett a daganat előfordulása.
Genetika és hormonok
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mint a legtöbb rákos betegségnél, az örökletesség itt is megjelenik. Az úgynevezett endokrin neoplázia kórképek, melyek hormontermelő szövetekben jelentkező genetikai eltérések, növelik a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát. Így a betegség családon belül halmozódik.
A pajzsmirigy-stimuláló hormon túltermelődése ugyancsak emeli a pajzsmirigyrák előfordulását. Tehát, amikor az agyalapi mirigy ezt a hormont túlzott mértékben termeli, az növeli a kockázatot.
Előfordulhatnak olyan jóindulatú megbetegedések, melyek szintén növelhetik a kockázatot, azonban nem kell megijedni: a pajzsmirigy alul- és túlműködése nem tartozik ebbe a csoportba.
Ahhoz, hogy a daganatok növekedjenek, úgynevezett növekedési faktorokra is szükség van. Ilyen a TSH hormon , amely az agyalapi mirigyben termelődik.
Legjobban: