A COPD lefolyása

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

A COPD a végzetes kimenetelű betegségek listáján a 4-6. helyen áll a világon, és ha nem teszünk ellene, az áldozatok száma tovább növekszik. A kezelés elsődleges célja az exacerbációk számának csökkentése, ezáltal az állapot rosszabbodásának lassítása.

A COPD, krónikus obstruktív tüdőbetegség két tünetcsoport, az idült hörghurut, és a tüdőtágulás együttes megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Világszerte ennek a betegségnek a tüneteitől szenved minden tizedik 40 év feletti ember. A betegek 90 százaléka dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is. A COPD hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt csak akkor okoz, ha a légzési teljesítménynek közel a fele már elveszett. Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg az orvost. Tüdőszűréssel, légzésfunkciós vizsgálattal könnyen diagnosztizálható, mégis a COPD egy aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Ezt az is igazolja, hogy Magyarországon is 400-500 ezer ember szenved ebben a betegségben, a nyilvántartott betegszám azonban még a 100 ezret sem éri el. Pedig ha időben felismerik, megelőzhető és jól kezelhető betegség lehetne.

A kutatók folyamatosan keresik a betegek számára leghatékonyabb, legoptimálisabb kezelési lehetőségeket. A COPD kockázatának csökkentésére, valamint progressziójának lassítására korábban egyedüli módszernek a dohányzás abbahagyását tartották. A gyógyszeres terápiák hatékonyságára vonatkozóan kutatási eredmények nem álltak rendelkezésre. Az utóbbi pár évben indult összehasonlító vizsgálatok célja az volt, hogy bizonyítsák az ezen a területen használatos gyógyszerek hatékonyságát és biztonságosságát.

A kezelések legfontosabb célja az állapot rosszabbodás megakadályozása, amit az exacerbációk csökkentésével érhetünk el.

Időben érdemes elkezdeni a kezelést

Az időben elkezdett, megelőző jellegű gyógyszeres kezeléssel javítható a betegek állapota és légzésfunkciója is, ezt bizonyította egy texasi kutatók által szervezett vizsgálat. Egy éven keresztül 218 olyan COPD-s beteget kezeltek tiotropiummal vagy placebóval, akik addig csak alkalomszerűen, rohamoldóként használtak hörgtágító hatású gyógyszereket, vagy akiknek a betegségét a kezelőorvosaik enyhének tartották.



A tiotropiumot használó betegek legfontosabb légzésfunkciós paraméterei jelentősen javultak a placebo csoport tagjaihoz képest. Ezzel együtt a tiotropium mellett kevésbé fulladtak a betegek, és javult a betegek általános állapota is. A vizsgálók felhívták a figyelmet a 40 éven felüli dohányosok légzésfunkciós szűrésének fontosságára és az időben elkezdett preventív szemléletű kezelésre, amivel a betegség lefolyása lassítható.
A legnagyobb COPD-vizsgálatok egyikének számító UPLIFT tanulmányban a tiotropium hatását értékelték a kutatók. A világ minden részéről, összesen 37 országból, 5993 COPD-ben szenvedő beteget válogattak be, és 4 éven át követték őket. A vizsgálat azt igazolta, hogy a tiotropium jelentősen késleltette az első heveny állapotrosszabbodás időbeni megjelenését, továbbá szignifikánsan csökkentette az exacerbációk számát, valamint a kórházi ellátást igénylő exacerbációk rizikóját a kontroll csoporthoz képest. A készítménnyel tehát akár 4 éven át tartós légzésfunkció-javulást értek el, azonban a már kialakult légzésfunkció károsodás mértéke nem volt befolyásolható. Az alkalmazott gyógyszer, a tiotropium hatékony és kedvező biztonságossági profillal rendelkezik.


Az INSPIRE vizsgálatba a kutatók 1323 súlyos COPD-s beteget vontak be és két kezelési csoportot hoztak létre. A betegek egyik fele salmeterol és fluticason (SFC), a másik fele tiotropium kezelésben részesült 2 éven át. Az SFC inhalációs kezelés egy hosszú hatású hörgtágító és egy erőteljes gyulladáscsökkentő hatással rendelkező inhalációs sztreroid egyidejű belégzését jelenti, a tiotropium pedig egy más típusú hörgtágító. Az INSPIRE vizsgálatban a súlyos COPD-s betegeknél kedvezőbb hatást tapasztaltak salmeterol és flutikazol (SFC) kezeléssel, mint tiotropium adásával.

A titropium azonban már a kevésbé súlyos COPD-s betegeknél bizonyítottan javította a légzésfunkciót, csökkentette az exacerbációk gyakoriságát és javította a betegek terhelhetőségét. Az INSPIRE vizsgálat pedig fontos bizonyítékot szolgáltatott az inhalációs szteroidok és a hosszú hatású hörgőtágítók együttes használatának előnyeiről a súlyos cOPD-s betegek körében, de ez nem csökkenti a tiotropium típusú szerek használatának jelentőségét. Ezeket a szereket általában előbb kezdik el használni a COPD-s betegek, és a megfelelő időpontban, ha szükséges a kezelést az inhalációs szteroidot is tartalmazó kombinációs készítménnyel ki tudják egészíteni a még hatékonyabb kezelés érdekében.

Figyeljünk egyéb betegségekre is!

A kutatók folyamatosan keresik azokat az egyéb tényezőket is, amelyek befolyásolhatják COPD-s beteg állapotát. Az is tanulmányok tárgyát képezi, hogy van-e egyéb olyan egyidejűleg fennálló betegség, amely befolyásolhatja a COPD lefolyását. Egy tanulmány szerint, pl. a depressziós COPD-s betegeknél gyakoribb a hirtelen fellépő állapotrosszabbodás. A 1 éves követés során a depressziós COPD-s betegek között gyakrabban következett be állapotrosszabbodás, mint a nem depressziósok között. Ez az eredmény arra utal, hogy az egyéb kezelések mellett figyelni kell az esetleges depresszióra is, amelynek kezelésével csökkenthető az akut exacerbáció előfordulásának kockázata is.

Egy másik tanulmány a refluxbetegség és a COPD összefüggését tanulmányozta, azt, hogy a reflux milyen hatással van a COPD-s betegek egészségi állapotára. A vizsgálatban a COPD heveny fellángolása 2-szer olyan gyakran fordult elő a refluxos betegek között, mint a nem refluxosok között.

A klinikai megfigyelések azt is sejtetik, hogy nem a COPD kezelésére szánt egyes gyógyszerek ronthatják, mások javíthatják a COPD lefolyását. Ma az egyik leggyakrabban használt készítmények a világon a statin típusú koleszterincsökkentők.
Nem csoda hát, hogy a kutatók kíváncsiak voltak, hogy a statinok befolyásolják-e a COPD-s betegek túlélését. A vizsgálatba norvég orvosok 854 olyan COPD-s beteget vontak be, akik hirtelen állapotrosszabbodás miatt kerültek be a kórházba. A csak inhalációs kortikoszteroidot kapó betegek csoportjában 25%-kal, a csak statint szedő betegek csoportjában 31%-kal csökkent a halálozás kockázata a vizsgált időszakban. A statin- és inhalációs szteroid kezelésben is részesülő betegeknél viszont a halálozás kockázata 61%-kal csökkent. A statin kezelés ebben a vizsgálatban egyértelműen növelte a betegek túlélési arányait. Az eredmények arra utalnak, hogy a legkedvezőbb túlélést a statin és az inhalációs kortikoszteroidok együttes alkalmazásával lehetett elérni.

Ezek a vizsgálati eredmények is azt bizonyítják, hogy sokféle szempontot kell figyelem venni ezen betegcsoport kezelése során, hogy a lehető legkedvezőbb eredményt érjük el.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag