Kiderült, miért tudnak magasan élni a tibetiek

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Az emberek többségét hegyi betegség fenyegeti nagy magasságban. A tibetiek azonban hordoznak egy génváltozatot, így alkalmazkodni tudnak a magashegységekben lecsökkent oxigénnyomáshoz.

A tibeti fennsík több mint négyezer méter magasan fekszik, a legtöbb ember ott légzési nehézségekkel és hegyi betegséggel küszködik. Ennek oka az ott uralkodó alacsony légnyomás és az oxigén parciális nyomásának csökkenése. (Nem az oxigén levegőbeli aránya csökken, hanem az oxigén részleges, parciális nyomása a levegőt alkotó gázok közül. A levegő túlnyomó részét nitrogén teszi ki.)

Mi a hegyi betegség és milyen tüneteket okoz?

A hegyi betegség körülbelül 3000 méter fölötti magasságban lép fel, az európaiak közül elsősorban a hegymászókat érinti. Még különösebb fizikai aktivitás nélkül is alveoláris hiperventilláció léphet fel ilyen magasság fölött. Ez a tüdő hólyagocskáiban zajló gázcsere felgyorsulását jelenti, de köznapi szóhasználattal túl sűrű lélegzetvételt eredményez a hipoxémia (a vér oxigénkoncentrációjának csökkenése) miatt.

Ha valamilyen nagyobb megerőltetésnek van még kitéve ilyenkor a szervezet, akkor - főleg alvás közben - szabálytalanná válhat a légzés (Cheyne-Stokes légzés lép fel), de magas vérnyomás is kialakulhat. Még súlyosabb következmények is lehetnek: tüdő- és agyödéma is bekövetkezhet. A magashgyi betegség a legsúlyosabb esetekben kómához vagy akár halálhoz is vezethet.

A tibetiek alkalmazkodtak

Érdekesség

Ma egyre divatosabbá vált az extrém sportok űzése, kipróbálása, bár ezek cseppet sem veszélytelen "kalandok". Nézze meg, milyen veszélyeket rejthet a magas hegyek világa, kattintson!

A tibetiek azonban alkalmazkodtak a nagy magasságban fellépő - köznyelven szólva - oxigénhiányhoz (ami valójában oxigénnyomás-csökkenés). Alkalmazkodásukat egy fontos génvariáns teszi lehetővé, e génváltozat a rég kihalt gyenyiszovai emberből származik. Erről a Nature tudományos magazinban számoltak be amerikai kutatók nemrégiben.

Az EPAS1 gén változatáról van szó. Ez befolyásolja nagy magasságban a hemoglobin koncentrációját a vérben. A hemoglobin a vörös vértestekben a test oxigénellátásáért felelős - írja a német Die Welt online kiadása.

A legújabb kaliforniai eredmény

Emilia Huerta-Sánchez, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i részlegének kutatója és munkatársai most 40 tibeti és 40 han kínai génállományát vizsgálta meg. Úgy találták, hogy a szóban forgó gén felépítése a tibetiekben bizonyos pozíciókban jelentősen különböznek a kínaiakétól. Ezután összehasonlították a gyenyiszovai ember génstruktúráját a tibetiekével és a modern emberek populációiéval (afrikai szanok és jorubák, franciák és szardíniaiak génjeivel).

Mindössze két han-kínai és a gyenyiszovai ember génállománya mutatott hasonlóságot a tibetiekével, a többieké nem - a szóban forgó gén esetében. A gyenyiszovai ember körülbelül 40 ezer éve élhetett a közép-ázsiai Altaj-hegységben.

Komputerszimulációkkal bebizonyították a kutatók, hogy a gén tényleg a gyenyiszovai emberből vagy annak közeli rokonaiból került át a modern emberekbe. Valószínűleg ez még azelőtt történt, hogy a han kínaiak és a tibetiek egymástól elváltak. Míg ez a gén a hanoknál majdnem teljesen eltűnt, addig e variáns lehetővé tette a tibetiek számára, hogy benépesítsék az általuk ma is lakott fennsíkot.

alkalmazkodni tudnak a magashegységekben lecsökkent oxigénnyomáshoz (IVY PHOTOS / Shutterstock.com)

A tibetiek alkalmazkodni tudnak a magashegységekben lecsökkent oxigénnyomáshoz
(IVY PHOTOS / Shutterstock.com)


Egy másik génvariánst tahban vizsgálnak

A tibetieknél még több más gén (EPAS1, EGLN1, PPARA, HIF) is - valószínűleg - szerepet játszik a magashegyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban, ami az emberi evolúció egyik legérdekesebb, tulajdonképpen jelenleg is zajló példája. Érdekesség, hogy az Andokban és Etiópiában élő magashegyi népeknél más-más gének játszanak szerepet az alkalmazkodásban.

A tibetiek speciális EGLN1-génvariációjáról szintén augusztusban számolt be a Deutschlandfunk internetes oldala. A hír szerint a tibetiek 88 százaléka hordozza azt a génvariánst, amely szintén elősegíti a magashegyi létet. A génmódosulás korát szintén amerikai - de nem kaliforniai, hanem utahi - kutatók 8000 évesre teszik. Josef Prchal eredményeit a Nature Genetics-ben tette közzé egy ukrán hírforrás szerint.

Mit lehet tudni a gyenyiszovai emberről?

A jelenleg uralkodó elmélet szerint a modern emberek ősei 200 ezer évvel ezelőtt alakultak ki Afrikában. Ekkor már a neandervölgyi emberek Eurázsia nyugati részén vándoroltak. Húszezer évvel ezelőtt a Homo sapiens minden kontinensen elterjedt, kivéve Amerikát és az Antarktiszt. A gyenyiszovai ember - amely a Homo nemzetség tagja - maradványát (egy ujjpercet) orosz régészek találták meg 2008-ban, a hasonló nevű dél-szibériai barlangban.

Később, 2011-ben egy lábujjcsont töredékére is rábukkantak, de ezt még vizsgálják a genetikusok. Egy foglelet még 2000-ben került elő, erről azonban csak a legutóbbi időkben derült ki, hogy valószínűleg egy másik gyenyiszovai egyedé lehetett, amelyet 7500 év választhat el talán attól gyenyiszovaitól, akitől az ujjperc származik.

A 2008-ban megtalált apró ujjpercből sikerült genetikai anyagot is kinyerni. Így derült ki a 2010 óta folyamatosan publikált eredményekből, hogy egy addig ismeretlen emberfajtáról van szó, amely a Homo sapienstől és a neandervölgyiektől is különbözött. A szóban forgó egyed mintegy 41 ezer évvel ezelőtt élhetett. Jelenleg is vizsgálnak ugyanakkor egy lábujjcsontot, amit később fedeztek fel. A gyenyiszovai ember genetikai állományát összehasonlították több népcsoport genomjával és ázsiai, óceániai, illetve ausztráliai népcsoportoknál találtak némi egyezést.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon, illetve északkeleten változóan felhős idő várható, máshol alig zavarják felhők a sok napsütést.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag