Az agy kijátszásával gyógyítanák a cukorbetegséget

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A kutatók most az agyműködést akarják kijátszani, és ezzel akár új terápiához is eljuthatnak a cukorbetegségnél, illetve hatékonyabban léphetnek fel az elhízással szemben.

A megoldást - az inzulin alkalmazása mellett - egy 1854-es kutatási eredmény újra felfedezése és az antibébitabletták mintájára kialakított új terápia hozhatja meg.

Cukorbetegség rizikóteszt

Mennyi az esélye arra, hogy cukorbetegség alakuljon ki Önnél? Megmondjuk!

Végtelen, kínzó ördögi kör: aki egyszer már túlsúlyos lett, általában ritkán tudja elérni, hogy lefogyjon. Ennek oka az, hogy az agya állandóan téves jelzéseket ad le: még ha a gyomra tele van, akkor is van még étvágya, szinte "éhezik" - és tovább eszik. Ezen kívül nem sok kedve van a sportra - írja a német napilap, a Die Welt online kiadása.

A következmények ismertek: az érintett egyre csak hízik, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata nő, sokan cukorbetegek lesznek közülük. Most kutatók találtak bizonyos magyarázatot arra, hogy miként működik az agy téves irányítása. Azt is remélik, hogy ezzel a cukorbetegség kezelését és az elhízottság elleni terápiát is hatékonyabbá tehetik.

Sokszor úgy tűnik, hogy csak a gyomor-bypass műtét segíthet. Ehhez azonban az érintetteknek egy nem veszélytelen műtétre kell vállalkozniuk. Ezzel az eljárással az étel a gyomor nagyobb részét megkerüli, és az emésztőnedvekkel együtt közvetlenül a vékonybélbe kerül. A betegek lefogynak, nincs erős éhségérzetük többé, és cukoranyagcseréjük is viszonylag gyorsan normalizálódik, függetlenül a súlycsökkenéstől.

Az új gyógyszer csökkentené az éhségérzetet

Az új gyógyszer csökkentené az éhségérzetet


Sokáig a szakértők azzal magyarázták ezt, hogy a kicsivé, de aktívvá vált gyomor nem kínál több helyet az ételnek: olyan gyorsan megtelik, hogy telítettséget jelez, és ezért az érintett személy kevesebbet eszik.

Tavaly végzett egérkísérletek ugyanakkor kimutatták most, hogy nem elsősorban a gyomortérfogatról van itt szó. Olyan jelzőanyagok játszanak ebben nagyobb szerepet, amelyek a megváltozott bélflóra miatt indulnak az agy felé. A bostoni Massachusetts General Hospital és a Harvard Egyetem rendszerbiológiai centrumának kutatói ugyanis bypass-műtéten átesett egerek bélflóráját átültették elhízott társaik beleibe, és azt figyelték meg, hogy azok is elkezdtek fogyni.

Még a normál súlyú egerek is testsúlyuk 5 százalékát adták le, ha beléjük "oltották" a megváltozott bélflórát. Ugyanakkor a jelenség hátterében zajló folyamatok egyelőre nem tisztázottak.

A magyarázatot keresve a Die Welt megkereste Matthias Tschöpöt, a müncheni cukorbetegséggel foglalkozó központ, a Helmholtz Diabetes Zentrum és a müncheni műegyetem professzorát. Tschöp kollégáival együtt hasonló kísérleteken dolgozik, mint a bostoni kutatók. A németek a gasztrointesztinális (gyomor- és bélrendszeri) hormonokkal foglalkoznak, elsősorban a ghrelin és GLP-1 hatását vizsgálják az agyra. Ezek a cukoranyagcserét, az energiafelhasználást és a zsíranyagcserét szabályozzák a testben.

A francia orvos, Claude Bernard ugyan patkánykísérletekkel már 1854-ben rájött arra, hogy a cukoranyagcserét jelentős részben az agy szabályozza, de eredménye feledésbe merült az inzulin 1921-es felfedezése után. Nem sokkal ezelőtt még a kutatók is kizárólag ezt a vércukorszintet szabályozó hormont tartották egyedüli és kulcsfontosságú tényezőnek a diabétesz kialakulásában.

Ez az úgynevezett 1-es típusú cukorbetegségnél igaz lehet. Ilyenkor egy autoimmun betegségről van szó, amikor az inzulintermelés és -kiválasztás nem működik megfelelően.

Ám minden sejtnek szüksége van inzulinra, hogy a cukrot (glukózt) a vérkeringésből fel tudja venni. Ez a fontos energiahordozó, a glukóz a bélfalon keresztül jut a vérkeringésbe. Ilyenkor természetesen a vércukorszintünk is megugrik. A magasabb vércukor-koncentráció beindítja a hasnyálmirigyünket, amely inzulint termel. Az inzulin a máj, az izmok, a zsírszövetek sejtjeit és szöveteit arra ösztökéli, hogy használják fel a glukózt. Ennek nyomán normálisra csökken a vércukorszint, és persze az inzulintermelődés ekkor újra "alapjáratra" vált vissza.

Más a helyzet azonban a 2-es típusú cukorbetegségnél. Ez általában idősebb túlsúlyos embereknél léphet fel, de mostanában egyre inkább a fiatalok elhízottakat is érinti. Ebben az esetben a testi sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, azaz a hormon nem tudja normálisan kifejteni a hatását: a sejtek nem tudják a cukrot optimálisan felvenni. Ez az úgynevezett inzulinrezisztencia emeli a betegek vércukorszintjét. Éppen ezért az inzulinos kezelés őket nem képes meggyógyítani.

Éppen ez vezette a Tschöp részvételével alakult nemzetközi kutatócsoportot arra, hogy az agy szerepét alaposabban is megvizsgálják a vércukorszint szabályozásában. Erről a Nature című neves tudományos folyóiratban tettek közzé publikációt.

A kutatók arra jutottak, hogy a normális vércukorszint-szabályozás összjáték eredménye. Egyrészt a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek, másrészt az agy hipotalamusz nevű területén (a köztiagy egy részéről van szó) lévő, idegsejtekből álló kapcsolási hálózatoknak, "áramköröknek", illetve más agyi régióknak együttműködése áll a háttérben.

A hasnyálmirigy, a zsírszövetek és az agy is szerepet játszik a diabéteszben - magyarázta Tschöp. Ez tehát egy több szervünkre kiterjedő betegség. Az agyunk állandóan fogadja az olyan szerveinkből érkező jelzéseket, amelyek részt vesznek a szervezetünk anyagcsere-folyamataiban. Az agy dolgozza fel az információkat, és kiadja a parancsokat az anyagcserében aktív sejteknek. A cél az, hogy a kémiai egyensúly fennmaradjon a szervezetünkben. Ha ez a jelzőrendszer téves behatásokra megzavarodik, akkor az agy is tévesen irányítja a folyamatokat. Ekkor indul be a bevezetőben már említett "ördögi kör" az elhízottaknál.

Ebben a kölcsönös befolyásolási hálóban a kutatók felfigyeltek egy kulcsszereplőre - a leptin nevű hírvivőanyagról van szó. Patkány- és egérkísérletekből kiderült, hogy az 1-es típusú diabétesznél normalizálódik a beteg rágcsálók magas vércukorszintje, ha a hipotalamusz régiójukba leptint juttatnak be. Ugyanez vonatkozott az állatok vércukrának felhasználási képességére is. Mindez annak ellenére történt, hogy az állatok szervezete még mindig kevés inzulint termelt. Mindez ellentmond azoknak a régi elméleteknek, amelyeket a vércukorszint szabályozásának megértése dolgoztak ki.

A friss kutatói modell szerint a leptin aktiválja az agy szabályozófunkcióit, és ez beindítja, "felpörgeti" a glukózhasznosítást a szervezetünkben. Ez tehát az inzulintól független hormonok nélkül is megtörténhet. Vagyis ezeknek a hormonoknak az inzulinhoz hasonlóan nagy szerepe lehet a folyamatok szabályozásában. A kutatók feltételezése jelenleg az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a kétféle szabályozórendszer, az inzulin és a leptin által befolyásolt két rendszer egyidejű zavarából keletkezhet. Erről írtak legalábbis a Nature-ben megjelent publikációjukban.

Mindez azért fontos, mert eddig nem volt olyan terápia, amelyik a 2-es típusú cukorbetegséget teljesen gyógyítani lett volna képes. A gyógyszerekkel tulajdonképpen csak a vércukorszintet tudták "sakkban tartani" az orvosok. Matthias Tschöpnek és kollégáinak viszont teljesen új elgondolásuk van: az agyat akarják kijátszani a cukorbetegség esetében. Tulajdonképpen "kémiailag eljátszanák" az agyunknak, hogy egy gyomor-bypass műtéten estünk túl. Egereknél ezt már megcsinálták, és jó eredményeket értek el.

Természetesen az emberek "átprogramozása" nehéz - magyarázza Tschöp. De van esély - tette hozzá. Hasonló mechanizmuson alapszik az antibébitabletta hatása: ott is arról van szó, hogy a szervezetnek olyasmit "mutatunk", ami nincs - ott például a terhességet "szimuláljuk". Ezért nem képes fogamzásra a szervezet.

Egy hasonló hormonális kezelés talán a cukorbetegség gyógyításában is sikeres lehet. Ráadásul - mellékesen - a kontroll nélkül evőknek is segíthet a jövőben egy ilyen terápia.

Forrás: Die Welt

Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32897

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+4, +10 °C

Hazánkban kedden délelőtt változóan, keleten, délkeleten időnként erősen felhős lesz az ég és ott elszórtan futó zápor várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Cukorbetegek közössége
Cukorbetegek közössége

A Cukorbetegek közösségébe szeretettel várunk minden cukorbeteget, családtagot és a téma iránt érdeklődőt.