Nyers húst inkább ne!

Duzzadt, nyomásra fájdalmas izmok, emésztési panaszok, fáradtság. Szerencsére igen ritkán férkőzik be az ember testébe a trichinellózist okozó fonálféreg, de az izmokban élősködve halált is okozhat.

Nem válogatós albérlő

A hengeres férgek (Nemathelmintes) törzsén belül a fonálférgek (Nematoda) osztályába tartozó Trichinellák szerte a világon minden éghajlaton elterjedtek. Nyolc fajt tartunk számon, hét képes megfertőzni az embert. 1972-ig csak a Trichinella spiralis volt ismert, a többi hét fajt azóta fedezték föl. Nem véletlen, hiszen az egyes fajok csak enzimeik eltérése és DNS-ük alapján különböztethetők meg, kinézetre teljesen egyformák: A fonálféreg-nőstények 1,7-4 milliméter hosszúak, a hímek rövidebbek, legfeljebb 2 milliméteresre nőnek és 60 mikrométer szélesek, az izmokban szabadon élő vagy betokozódott lárvák 600-1300 mikrométeresek.
Európában négy faj fordul elő. A legfontosabb emberi élősködő kétségtelenül a Trichinella spiralis, ami egyébként százharminc egyéb emlősben képes otthonra találni. Az emberbe főként a sertéshús, még inkább a vaddisznóhús fogyasztásával kerül. A Trichinella különlegessége, hogy először a gazdaszervezet belében, főként a patkóbélben (duodénum), majd izomzatának sejtjeiben telepszik meg. Neve apró hajszálat jelent, s valóban, fénymikroszkóppal parányi kunkori - spirális- szálacskának tűnik a sejtekben.
A Trichinella spiralis főként sertéshús közvetítésével jut az emberi szervezetbe
A Trichinella spiralis főként sertéshús közvetítésével jut az emberi szervezetbe

Kell-e tőle félnünk?

A féreg okozta betegség némi körültekintéssel jól megelőzhető, ráadásul hazánkban szerencsére igen ritka parazitafertőzésnek számít. Népegészségügyi problémát elsősorban Latin-Amerikában, Kelet-Déleurópában, valamint Ázsiában és Afrikában jelent. Pont azonban ritka előfordulása miatt rejt veszélyt, mert keveset tudunk róla, nem számolunk a veszéllyel.

Miután az orvosok is ritkán találkoznak e zoonózissal, ez megnehezíti számukra a diagnózist. Egy határainkon túli, dél-vidéki vizsgálat szerint az orvosok 90 százaléka a tünetek alapján nem ismerné fel afertőzéstüneteit, pedig a betegség súlyos fertőzés esetén akár halálos is lehet. Szerencsére erre hazánkban már régen nem akadt példa, de hogy a jövőben se történjék, fontos tudni, miért is nem ajánlatos nyers húst kóstolgatni...

Mi a rossz a nyers fasírtban?

A Trichinella spiralis végleges és a közti gazdája megegyezik. A vadon élő ragadozók és mindenevők - a róka, sertés, vaddszinó, egér vagy patkány - szervezetéből és közvetítésével juthat az emberbe. A parazitalárvák rendszerint az elfogyasztott izomszövettel, azaz húsevés révén jutnak új gazdájukba. A legtöbb emberi megbetegedés azokon a területeken következik be, ahol a lakosság kedvelt élelme a sertéshús, hagyománya van a disznóvágásnak, és a nyers vagy csupán füstölt disznótoros ételeknek, házikolbásznak, illetve, ahol a háztáji sertéseket konyhai maradékokkal, húsételekkel is táplálják. A fertőzés emberről emberre nem terjed.

A fertőzési úgy történik, hogy a hús elfogyasztása után az emésztőnedvek hatására a húsban lévő betokozódott lárvák tokja felnyílik, a lárvák pedig kiszabadulva megtelepszenek a patkóbél nyálkahártyájában, elsősorban a bélbolyhok tövében. A tokos lárvákat különleges tivelóz-tartalmú glikoproteid-burkolat védi meg a tápcsatorna emésztőnedveitől. A bélnyálkahártyát borító epitéliumsejtek mindössze 13-20 mikron méretűek lennének, de a lárvák hatására mintegy 100 sejt egyesülésével sokmagvú, úgynevezett szincícium-sejtek fejlődnek, melyek immár kellő méretűek a lárvák befogadására. Négy vedlés és harminchat óra kell ahhoz, hogy a lárvákból ivarérett hímek, illetve nőstények fejlődjenek.

Érdekesség

Kétszer annyi nő fertőződik és betegszik meg Trichinella spiralissal, mint férfi. Ennek pontos okát nem tudjuk, de talán a főzés és a háziasszonyi teendők adnak alkalmat arra, hogy a konyhában tüsténkedő nők bele-belekóstoljanak a nyers sertéshússal készülő ételekbe. Márpedig a hús nem más, mint izom, és ebben rejtőzik a Triechinella. Inkább maradjon a fasírt ízetlen, minthogy bárki megbetegedjen.

A hímek a párzás után azonnal elpusztulnak, a nőstények pedig már az ötödik-hatodik napon kicsiny lárvákat hoznak a világra. Elevenszülők, és rövidke, 4-6 hetes életük alatt 500-2000 utódot hagynak hátra. A lárvák átfurakodnak a bélnyálkahártya alaphártyáján, és a vér- valamint a nyirokkeringés segítségével az izomsejtekhez szállíttatják magukat. Közben a testnedvekkel olyan szervekbe is eljutnak, amelyekben nem tudnak megtelepedni, de csúnya gyulladásokat válthatnak ki: a szívben, a májban, sőt az agyban is. Itt a gyulladás a lárvákat is elpusztítja. A lárvák az anyatejben is megjelenhetnek.

Lárvák és dajkák

A szerencsés lárvák jó helyre kerülnek, és alig telik el egy hét, már be is fészkelték magukat új lakhelyükre, az izomsejtekbe, egészen pontosan az izomrostokba. A jó vérellátottságú, gyakran használt izmokba telepednek meg a legszívesebben, ezért a leggyakoribb a rekeszizom, a bordaközi izmok, a nyelv és rágóizmok, valamint a szemkörüli izmok trinichinellás fertőzése. A hosszúkás féreglárvák a harmadik héten kezdenek bekunkorodni, és a 4-6. hétre pedig már tojásdad, kissé hegyes fehérjetokot képeznek maguk köré.

Trichinella spiralis

Közben az izomsejtek összehúzékony fehérjéi leépülnek, ezért szöveti képét mikroszkóppal vizsgálva eltűnik jellegzetes harántcsíkolatuk; sejtmagjaik megnagyobbodnak, és osztódnak, az izomsejtek pedig a férgek sokmagvú dajkasejtjeivé alakulnak. A lárvák a tápanyagellátásuk biztosítása érdekében a kis vénás érrendszert is átrendezik. A gazdaszervezetként működő emberi test izomfájdalmakkal, ödémákkal, izomgyulladással és lázzal reagál a hívatlan vendégekre. Ötven-hetven lárva már jelentős fertőzést tud okozni.

Szívós lárvák

A legtöbb Trichinella vadállatokban él és szaporodik, az emberrel könnyen kapcsolatba kerülő T. spiralist sertés- és vadhúsok közvetítésével fertőz. A házisertések a patkány vagy egyéb rágcsálók elfogyasztásával, illetve a fertőzött ételmaradékkal történő etetés révén fertőződnek. Európa tizenegy országában, köztük Spanyolországban, Írországban, Németországban, Magyarországon és a tőlünk keletebbre, illetve délebbre fekvő országokban észlelték a házisertések fertőzöttségét, ami azonban szerencsére igen ritka esemény.

A köztes gazda állatok többnyire tünetmentesek, a kórokozók jelenléte lényegében csak elpusztulásuk után, szöveteik vizsgálatával derül ki. Az emberben azonban komoly egészségi problémákat, ritkán halált is okozhat a fonálféreg. Ezért szigorúan tilos az ismeretlen eredetű vadhúsok fogyasztása.

A betokozódott lárvák igen ellenállóak: a gazdaszervezet elpusztulása után a külső hőmérséklettől függően akár egy évig is élet- és fertőzőképesek maradnak. A kemény fagyokat, -20-22 ℃-ot is jó néhány hétig átvészelik.

A nyers sertés- és vadhús Trichinella-vizsgálata kötelező. Az állatorvosi, trichinoszkópos vizsgálat mikroszkóppal és szabad szemmel történik, és 75-85%-os biztonságot nyújt. Megtörténhet, hogy a vizsgált húsdarabban pont nincsenek lárvák, de a fogyasztásra kerülőben már vannak. A hús -15 ℃-on legalább három hétig tartó mélyhűtésével a betokozódott lárvák elpusztíthatók, ez azonban, miután jónéhány ellenálló Trichinellára is rábukkantak, ma már nem kellően biztonságos módszer.

Az alapos füstölés és sózás egy hónap alatt képes elpusztítani a parazitát, a rövid füstölést, szárítást azonban a betokozódott lárvák vígan átvészelik. A sertéshúst csak alaposan átsütve szabad fogyasztani, mert a lárvák csak akkor pusztulnak el, ha legalább egy percen át a hús minden része legalább 70 ℃-osra lett hevítve. A legbiztosabb a hosszas főzés vagy sütés.

Ha mégis bejut a féreg...

A lappangási idő 2-28 nap, az első tünetek rendszerint már a fertőzés utáni első héten jelentkeznek. A trichinellosis első pár hetében az emésztőszervi tünetek a jellemzőek, hiszen a kikelő lárvák először a belet árasztják el. Hányás, hasmenés vagy éppen székrekedés, alhasi fájdalom, láz jelentkezik. Korai tünet a szemhéj-ödéma és a szemek bevérzése. Amikor a lárvák elkezdenek elvándorolni, és megtelepedni az izmokban, a láz a magasba szökik, fáradtság, bágyadtság,fejfájásokoz rossz közérzetet.

Elsősorban a jó vérellátású, harántcsíkolt izmok duzzanata, ödémája és fájdalma jellemző. Érintett a rekeszizom, a légző, beszédhez, rágáshoz, nyeléshez használt izmok, ezért nyelési nehézség, mellkasi fájdalom, fulladás, köldök alatti fájás, nyomásra fájó izmok, végtag-gyengeség, ízületi fájdalmak kínozzák a fertőzöttet. Ha a fertőzés a szívet is érinti, a szívizomműködés kóros megváltozását az EKG is jelzi.
A féreg és lárvája saját mérgeket (toxinokat) is termel, melyek túlérzékenységi reakciót, bőrtüneteket, viszketést válthatnak ki. A heves tünetek a harmadik hónaptól alábbhagynak, de a fáradékonyság és az enyhe izomfájdalmak továbbra is nehezítik a fertőzöttek mindennapjait. A fertőzés évekig fennállhat, a megszállt szövetekben a lárvák környékén kálciumsók rakódhatnak le.

Mi a teendő, ha igazolódik a fertőzés?

A tivelóz tartalmú glükoproteid nem csak megvédi a betolakodó parazitákat, erős immunrendszeri választ kiváltó antigén is. Ezért megjelenésére az ember védelmi rendszere antitest-termeléssel válaszol. Ez az antitest vérvizsgálattal kimutatható, fontos diagnosztikai jel, de a vizsgálat csak a fertőzés után három-négy héttel ad biztos eredményt. A vérben megemelkedik az eozinofil granulociták száma. Az izomszövetből vett minta szövetvizsgálata és izomenzimek, a tejsav-dehidrogenáz (LDH) és kreatin-kináz (CK) izoenzimei szérumkoncentrációjának meghatározása segíthet a parazitafertőzés tetten érésében. Székletvizsgálattal a bélférgek nehezen fedezhetők fel, mert csak az elpusztultak ürülnek.

Jó tudni!

Járványügyi értesítést kell küldeni a fertőzött hús származási helye szerinti illetékes városi ÁNTSZ-nek és a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásnak, melynek emberi fertőződés esetén feladata a fertőző forrás megkeresése.

A kezelés rendszerint fájdalomcsillapítóval együtt tabletta formájában adagolt thiabendazol, mebendazol vagy albendazol hatóanyag. A kezelés idején érdemes ragaszkodni az izomfájdalmakat enyhítő ágynyugalomhoz. Ha idejében sikerül elkapni a fertőzést, a gyógyulás problémamentesebb. A legtöbb fertőzöttet sikerül teljesen meggyógyítani. A gyógyszeres kezelés olykor igen hosszadalmas lehet, mert azok a lárvák, amelyek már az ember izomzatában tokozódtak be, ellenállóvá válhatnak a féregellenes szerrel szemben. Ezen kívül számos mellékhatás is jelentkezhet. Gyakran adagolnak a létfontosságú szervekben - a szívben és az agyban kialakuló gyulladások csökkentésére kortikoszteroidokat is. A betegség súlyossága és gyógyulási esélye a szervezetbe került férgek mennyiségétől és az érintett általános egészségi állapotától, erőnlététől függ.

A komoly, sok lárvával történő fertőzés a szívizom, a szív- és agyhártyák gyulladásához, tüdőgyulladáshoz, a légzőizmok gyulladásához vezethet. A haláleset ritka, de nem szabad lebecsülni a parányi férgeket!
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+4, +13 °C
Minimum:
+1, +7 °C

Hazánkban pénteken délelőtt erősen felhős, borult időre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag