"A szabály: Ha dörög, menjünk fedett helyre" - mondja Mary Ann Cooper, a chicagói Illinois Egyetem villámcsapásból eredő sérüléseket vizsgáló programjának igazgatója egy sajtóközleményben. "A saját biztonságáról mindenkinek magának kell gondoskodnia, de az oktatás segíthet csökkenteni a villámcsapás esélyét."
Néhány tipp, amivel javíthatunk az esélyeinken:
- Már amikor tervezzük a szabadban tartózkodást, derítsük fel, milyen menedékek vannak a közelben, ha meghalljuk a dörgést. Egy ház, iskola vagy nagyobb épület a legjobb választás. A NOAA (amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Hivatal) adatai szerint a legtöbb végzetes villámcsapás a szabadban történik.
- Ha már fedett helyen vagyunk, akkor maradjunk távol a vezetékes telefonoktól (a mobiltelefonoktól nem kell), számítógépektől és olyan elektromos berendezésektől, amelyek bevezethetik az áramot az épületbe. Ha a villám belép egy épületbe, gyakran a villamos-, telefon- vagy vízvezetékeken keresztül teszi, így vihar esetén maradjunk távol ezektől. "Meglepő módon a vezetékes telefonok képezik a fedett helyen keletkező sérülések vezető okát" - mondta el Cooper.
- Ha nem tudunk bejutni egy épületbe vihar esetén, keressünk menedéket autóban, buszban vagy teherautóban.
- Soha ne álljunk fa alá! A NOAA adatai szerint a végzetes villámcsapások 25 százaléka fa alatt történik.
- Várjunk 30 percet az utolsó villámlást vagy mennydörgést követően, mielőtt elhagyjuk menedékünket.
A NOAA (amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Hivatal) szerint minden évben körülbelül 50 amerikai hal meg villámcsapás következtében, a legtöbb villámcsapással kapcsolatos sérülés a nyári hónapokban fordul elő.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"A legtöbb ember komolyan alulbecsüli a villámcsapás veszélyét és fogalmuk sincs, hogyan és hol keressenek menedéket" - mondta Cooper, aki szorosan együttműködik a NOAA Nemzeti Időjárás Szolgálatával egy villámcsapással kapcsolatos oktatási programban. Már akkor is lehet villámlás, amikor még nem is esik, és az esőzés helyétől akár 16 kilométernyire is becsaphat a villám.
Ha túl is éli valaki a villámcsapást , gyakran maradnak vissza tartósan fennálló panaszok, mint például a krónikus fájdalom, agysérülések és kognitív problémák, mondta el Cooper, aki a villámcsapás okozta sérülések nemzetközi szakértőjének számít.
Legjobban: