170 éve született a mentőszolgálat megszervezője

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Százhetven éve, 1846. augusztus 30-án született Kresz Géza orvos, a magyarországi mentőszolgálat megszervezője. Mentőmúzeumot és mentőkönyvtárat is létrehozott, Mentők Lapja címmel pedig újságot alapított, továbbá számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.

Sebészorvos apja még Németországban látta meg a napvilágot, és fiatalon költözött Pestre. Édesanyja egy könyvkereskedő lánya volt. Házasságukból hat gyermek született, közülük csak a legfiatalabb, Géza lépett apja nyomdokaiba. A pesti egyetemen 1871-ben szerzett orvosi és szülészmesteri diplomát, majd Bécsben folytatott kiegészítő tanulmányokat, 1873-ban sebészdoktori képesítést is nyert. Hazatérve a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből létrejött Budapest szolgálatába lépve kerületi, majd fővárosi tisztiorvos lett. Küzdött az élelmiszer-hamisítások ellen, megszervezte a hatósági élelmiszer-ellenőrzést és a csecsemők anyatejellátását is.
Kresz Géza, a magyar mentőszolgálatok atyja. Egy igazi humanista       Forrás: Mentőmúzeum

Kresz Géza, a magyar mentőszolgálatok atyja. Egy igazi humanista Forrás: Mentőmúzeum

1887 márciusában londoni és bécsi tapasztalataira hivatkozva vitte a fővárosi közgyűlés elé a mentőegyesület létrehozásának tervét. Szándéka az volt, hogy a rohamosan fejlődő Budapesten megoldja a balesetet szenvedők hiányos orvosi ellátásának gondját. Miután megkapta az engedélyt, 1887. május 10-én (ma ez a nap a mentők napja) lelkes önkéntesekből megalapította a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME). Feladatukat így határozta meg a szabályzat: "Első segítséget nyújtani a balesetesnek, míg az orvos megérkezik, a beteget kórházba szállítani, az első segélynyújtást a közönséggel megismertetni, új mentőegyesületeket szorgalmazni, azok felállítását szorgalmazni és az első segélynyújtás tudományát fejleszteni..."

Első őrállomásuk a Lipótvárosban, a mai Szent István-bazilika melletti téren felhúzott üzletsorban, a Lipót-templom-bazár 47. szám alatt, négy szűk üzlethelyiségben kezdte meg működését. Az egyesület dolgozói egész nap mindennemű díj vagy ellenszolgáltatás nélkül nyújtottak segítséget mindenkinek, többek között a szegényeknek is. Első páciensük egy dühöngő elmebeteg, a második egy rohamban fetrengő epilepsziás volt. Az első hónapban 56, az alapítási év, 1887 decemberében már 373 volt az esetek száma. Az önkéntes mentők általában hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki, de rendelkeztek mentőszekrényes lovas kocsival és egy orvosi műszerekkel felszerelt betegszállító kocsival is, amelyet bécsi kollégáiktól kaptak.
Kresz Géza lemondott tisztiorvosi állásáról, hogy minden idejét-erejét a mentőügynek szentelhesse. A hivatásos orvosok ellenállását leküzdve kitartó szervező munkával elindította a súlyos balesetet szenvedők azonnali ellátását, a betegek - köztük részegek, közveszélyes egyének - szállítását. Fontosnak tartotta a segíteni szándékozó emberek képzését, vagyis az elsősegélynyújtás oktatását.

Mentőink világújdonságnak számító módszereket és eszközöket alkalmaztak az elmúlt századokban. A vasúti mentővagon és a rohamkocsi egyaránt "magyar találmány". Sorozatunk első részében a vasúti mentéssel és az 1887-ben alapított budapesti mentőintézménnyel foglalkozunk. Részletek!

1890-re adományokból és a főváros támogatásával felépült Európa első mentőállomásnak készült épülete, a "mentőpalota". A Markó utcai épület - amelyben az igazgató, Kresz Géza is lakott családjával - ma is a mentőszolgálat központi épülete. Kresz Géza az épületben ma is egyedülálló mentőmúzeumot, majd mentőkönyvtárat is létrehozott, Mentők Lapja címmel újságot alapított, számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.
Irányításával a BÖME mintájára az ország több településén mentőegyesületek jöttek létre. Szorgalmazta a végül 1913-ban megnyílt, Váci úti Fertőtlenítőintézet létrehozását is, elvállalta a Magyar Államvasutak és a Fővárosi Villamosvasút orvosi ellátását.
Széles látókörű, művelt és humanista ember volt. Még medikus korában, 1869-ben egyik alapítója volt a Budapesti Korcsolyázó Egyletnek, amelynek közreműködésével egy év múlva megnyílt a Városligeti Műjégpálya. Ő javasolta a budai Szemlőhegy betelepítését, üdülőkörzetté alakítását is. I. Ferenc József 1900 decemberében kitartásáért és a közügyekben való kimagasló érdemeiért nemesi címmel tüntette ki, Szemlőhegyi előnévvel.
Kresz Géza 1901. április 10-én hunyt el Budapesten, hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszanak. A Markó utcai mentőszékháznál és az Újlipótvárosban róla elnevezett utcában is emléktáblája található. Nevét viseli az általa alapított mentőmúzeum, amely eredeti helyén, a Mentőpalotában működik. Hat gyermeke született, fia, Kresz Géza (1882-1959) neves hegedűművész és kamaramuzsikus volt.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag