Védje bélflórájának egészségét!

Jó és rossz harca? Ez nem mese...

A bélrendszerünkben található baktériumtelepek összesen 1,5-2 kilogramm tömeget tesznek ki. Ez az irdatlan mennyiségű baktérium (összefoglaló nevén a bélflóra) sokfajta törzsből áll össze, vannak közöttük kórokozók, vagyis patogének, és jóval nagyobb számban olyanok is, amelyek épp ellenkezőleg: jó szolgálatot tesznek a szervezetnek. Az ártalmas mikrobák egy része feltételesen patogén, vagyis az egészséges szervezetet nem betegíti meg, csak akkor, ha azt valamilyen egyéb körülmény (zsenge vagy éppen előrehaladott életkor, betegség, stb.) megfosztotta a védekezőképessége egy részétől. Az egészséges bélflórában többségben vannak a jó, az emberi test számára hasznos, a védekezőképességét növelő baktériumok. Az arány jó esetben körülbelül 85-15 százalék a javukra. Ha azonban a "jó" baktériumok (a probiotikumok) pusztulásnak indulnak, a számuk lecsökken, akkor ez az arány felborul. Ez legelőször az emésztőrendszeri zavarokban nyilvánul meg, például hasmenés, puffadás, gázképződés, székrekedés,mérgezéses tünetek és elégtelen tápanyag-felszívódás is jelentkezhet. Nézzük, milyen káros hatások miatt indulhat pusztulásnak, mitől károsodhat a bélflóra!

Nézzen a tányérba!

A legtöbb hibát mi magunk követjük el a bélflóránk, egyben az immunrendszerünk egészsége ellen. Kezdjük a legegyszerűbb dologgal: nem mindegy, hogy mi kerül a tányérunkra. A táplálkozás közvetlenül hat a bélflórára, hiszen a rosszul megválasztott, egyoldalú, egészségtelen ételek nem nyújtanak megfelelő életfeltételeket a bélrendszerben élő baktériumok számára.

A kevés zöldség-gyümölcs fogyasztása, vagyis a vitaminban és rostban szegény táplálkozás a modern életvitel egyik legáltalánosabb hibája. Ugyanis például egyes nem emészthető, vízben oldódó rostok egyáltalán nem feleslegesek az emberi szervezet számára: ezek az ún. prebiotikumok az emésztőrendszer felső szakaszában változatlan formában haladnak végig, de a bélrendszer alsó szakaszán megtelepedő hasznos baktériumok, a probiotikumok számára tápanyagot biztosítanak, elősegítik szaporodásukat. Árt a bélflóra összetételének a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, hántolt rizs) túlzott fogyasztása is. Ha aránytalanul sok fehérjét és húst tartalmaz az étrend, az a coli baktériumok elszaporodását segíti elő. Más hibákat is elkövethetünk: ilyen például az elégtelen folyadékbevitel, amely lecsökkenti a keringő vér mennyiségét, vele akadályozza az immunsejtek mozgását, működését is.


Az élelmiszeripari készítményekben lévő adalékanyagok, ízfokozók, állagjavítók, tartósítószerek stb. óvatlan fogyasztása pedig új kihívások elé állítja az immunvédelmet, mivel ezek a vegyi anyagok növelik az allergiás reakciók számát és pusztítják az egészséges bélflórát. Ez utóbbi veszélyt növelik az élelmiszerekben visszamaradt növényvédőszer-maradványok illetve antibiotikumok is.

Gyógyító szerek, pusztító mellékhatások

Az orvostudomány csodálatos eredménye, hogy ma a legtöbb bakteriális fertőzésre van speciális, "célzott", illetve széles hatáskörű antibiotikum. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek nemcsak a patogén mikrobákra vannak hatással, hanem az emberi szervezet immunrendszeréhez, egészségéhez feltétlenül szükséges, jótékony baktériumokra is.Ezért az antibiotikumok alkalmazásakor mindenképpen ajánlatos betartani néhány alapszabályt. A legfontosabb, hogy csak az orvos által, az adott alkalomra és fertőzésre rendelt antibiotikumot használja gyógykezelésre, vagyis se az esetleg egy korábbi betegségből megmaradt, se a valaki más számára rendelt (ismerőstől, családtagtól kapott) baktériumellenes szert ne alkalmazzon.

Már a kúra idején érdemes elkezdeni a probiotikumok visszatelepítését, egyrészt olyan élelmiszerek étrendbe iktatásával, amelyekben természetes módon vannak jó baktériumok (például az élőflórás tejtermékekben lactobacillusok), másrészt olyan étrend-kiegészítők fogyasztásával, amelyek többfajta probiotikumot tartalmaznak. Nemcsak az antibiotikumok, hanem több más gyógyszerek alkalmazásánál is gondolni kell azok baktériumölő hatására. Így például a fogamzásgátló és az egyéb hormonális jellegű gyógyszerek, a szteroid gyulladáscsökkentők, valamint az emésztés javítására szedett savlekötő szerek is ártalmasak a bélflórára.

Káros szenvedélyek

Nincs jó hírünk azok számára sem, akik egyes életviteli szenvedélyeknek hódolnak. Az élvezeti szerek közül még a legártalmatlanabbnak ismert kávézás is káros hatással van a bélflórára, már egy-egy adag is kimutatható arányban pusztítja a probiotikumokat. Hasonlóképpen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is olyan anyagokat juttat a szervezetbe, amelyek gyengítik, pusztítják a bélflórát.

Jaj, az a stressz!

Egyre többet tudunk manapság arról, hogy a modern életforma legpusztítóbb tényezője az a folyamatos feszültség, ideges nyugtalanság, már-már állandósult stressz, amelyben élünk. Számos betegség hátterében áll ez a nehezen elkerülhető civilizációs ártalom.Bizony, bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül az immunrendszer egyik legfontosabb bástyáját, a bélrendszerben élő hasznos baktériumtelepeket is érinti az illetőt ért stresszhatások. A kedélyállapot romlása, a görcsös feszültség, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás és alváshiány, a kimerültség sokféleképpen hat az egész szervezetre: megváltoztatja többek között a belek nyálkahártyáinak kémhatását, rontja az emésztés hatékonyságát. Nyelvi fordulatok tucatjai árulkodnak erről az összefüggésről: "egy görcs a gyomrom", "hasmenésem van az idegességtől", "kiszáradt a torkom, nyelni sem bírok", "ég a gyomrom", stb. Érdekes tény, hogy még az ún. pozitív stressz is ilyen élettani hatást vált ki: például az utazási izgalmak is kiválthatják ezeket a hatásokat, melyek következtében felborul a bélflóra egyensúlya. Hasmenés, székrekedés, gyomorgörcs, puffadás és sok más tünet jelezheti a bajt - a kiváltott tünetekről és a lehetséges teendőkről a kapcsolódó cikkeinkben olvashatnak részletesebben.