Sebészet

A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.

Hashártyagyulladás tünetei és kezelése

Mi a hashártyagyulladás?

A hashártyagyulladás (peritonitisz) nagyon súlyos betegség, alatta azt értjük, amikor a hasüreget bélelő belső savós hártya - amelybe valamennyi szervünk "be van csomagolva" - begyullad. A probléma jellemzően nem önálló betegségként, hanem valamilyen más kórkép részeként, következményeként jelentik meg, azaz hashártyagyulladás spontán nem fordul elő.

Tünetek

A hashártyagyulladás előfordulása

A hashártyagyulladás előfordulása nem függ sem nemtől, sem korcsoporttól, lévén ez a probléma szinte kizárólag más betegségekhez kötődve jelenik meg.

A hashártyagyulladás okai

Hashártyagyulladás akkor jön létre, ha az egyébként steril hashártyára valamilyen kórokozó kerül, ott elszaporodik és gyulladást okoz, azaz minden esetben egyfajta fertőzésről van szó. A gyulladást leggyakrabban olyan baktériumok okozzák, melyek az emésztőrendszerben természetes módon jelen vannak, de a hashártyával nem érintkeznek. Maga a fertőzés többféleképpen is létrejöhet. Ennek egyik módja a hasüregben lévő üreges szervek átlyukadása, perforációja (például gyomor, vakbél, vastagbéltágulat, ritkán vékonybél, epehólyag vagy húgyhólyag). Ha ez megtörténik, akkor az e szervekben élő baktériumflóra részei bejutnak az egyébként steril hasüregbe, ezzel kiváltva az ott lévő hashártya gennyes gyulladását. Hasonló, enyhébb esetekben körülírt gyulladás kíséri például a vakbélgyulladást, a petefészek gyulladását, valamint a hasnyálmirigy-gyulladást is. Ez utóbbi különösen súlyos állapotot eredményezhet az emésztőenzimek hasüregbe jutása miatt. Ezek ugyanis úgynevezett önemésztődést, elhalást okoznak.
Nőknél extrém ritkán önállóan is előfordulhat kismedencei hashártyagyulladás. Ez azért lehetséges, mert a petefészek és a petevezetékek között nem teljesen zárt a kapcsolat (a petevezeték vége mintegy virágként "ráborul" a petefészekre), ez pedig lehetőséget ad arra, hogy kívülről, a hüvelyen keresztül baktériumok jussanak be a hasüregbe. Ahhoz azonban, hogy a fertőzés ily módon létrejöhessen, a betegnek nagyon elesett állapotban kell lennie.
Ugyancsak extrém ritkán, de az is vezethet hashártyagyulladáshoz, ha terméketlenségi vizsgálatot végeznek, és amiatt levegővel átfújják a petevezetékeket (ezzel ellenőrizvén, hogy a petesejt át tud-e jutni a petevezetéken). Ilyenkor általában izgalmi állapot jön létre a hashártyán, de gennyes gyulladás nem alakul ki.
Korábban a művesekezelések is kiválthattak hashártyagyulladást, mikor a dialízis kezelések a hashártyán keresztül történtek. Ilyenkor a beavatkozás részeként folyadék került a hashártyára, ezzel a folyadékkal pedig kívülről kórokozók juthattak ugyanide - ezek elszaporodva gyulladást okozhattak.
Nagyobb műtétek után komplikációként ugyancsak kialakulhat hashártyagyulladás, mely szintén bakteriális eredetű. A daganatos betegek kezelésében alkalmazott sugárterápia szintén okozhat steril hashártyagyulladását, mely általában enyhe, de nehezen kezelhető. Úgyszintén rejt veszélyeket a báriummal végzett röntgenvizsgálat akkor, ha a hasüregben perforáció (üreges szerv átlyukadása) történt. Ebben az esetben a kontrasztanyag kijutása következtében létrejöhet irritatív bárium hashártyagyulladás, mely nagyon súlyos kórkép.

A hashártyagyulladás tünetei és diagnózisa

A betegséget szinte mindig kórházban fekvő betegen, vagy úgynevezett akut hasi betegség miatt kórházba került páciensen diagnosztizálják. Fő tünete a gyulladás helyén jelentkező nagy fájdalom, emellett a beteg szinte mindig lázas, nagyon gyenge és elesett, gyakran émelyeg is. Mivel nem önálló kórképről van szó, a diagnózis felállítását az segíti, hogy az előbbi tünetek az ismert alapbetegséghez kapcsolódóan jelennek meg. Az orvosok gyakran sebészeti kezelés során, műtétnél ismerik fel a hashártyagyulladást, illetve a műtét után kórházban fekvő beteg általános tüneteiből - láz, gyulladásos jelek a vérben, renyhe vagy lebénult bélműködés, hányás - következtetnek rá.
Emellett a diagnózis felállítását képalkotó vizsgálatok is segítik. Erre az ad lehetőséget, hogy gennyes hashártyagyulladásnál szinte mindig van váladék is a hasüregben, amit az ultrahang- és a CT-vizsgálat kimutathat, illetve segíthet a kiváltó alapbetegség, esetleges góc feltárásában is.
A hashártyagyulladás (peritonitisz) nagyon súlyos betegség, alatta azt értjük, amikor a hasüreget bélelő belső savós hártya begyullad.
A hashártyagyulladás (peritonitisz) nagyon súlyos betegség, alatta azt értjük, amikor a hasüreget bélelő belső savós hártya begyullad.

A hashártyagyulladás kezelése

A kezelés első lépése minden esetben a kiváltó ok megszüntetése. Ez gyakorlatilag nem jelent mást, mint a fertőzés elindulására lehetőséget adó alapbetegség kezelését, a gennyes góc felszámolását, adott esetben eltávolítását (ez utóbbi műtéti beavatkozást, például vakbélműtét jelent). Ezt követően a beteg antibiotikus kezelést is kap (ez széles spektrumú antibiotikumok használatával történik). A kezelést követően érdemes probiotikumot szedniük a betegeknek, lévén az antibiotikum-kezelés a bélflórát is károsíthatja.

A hashártyagyulladás gyógyulási esélyei

Ma már jó a hashártyagyulladás gyógyulási esélye, az időben felfedezett és kezelt betegség szinte minden esetben gyógyítható. Ebben jelentős szerepük van a széles spektrumú antibiotikumoknak (ezek megjelenéséig ez a kórkép rettegett szövődmény volt), valamint az intenzív terápiás kezelések jelentős fejlődésének. Az persze igaz, hogy a gyógyulás esélye összefüggésben áll a beteg állapotával: egy fiatal és erős szervezet könnyen rehabilitálódik, míg egy leromlott általános állapotú beteg nehezebb helyzetben van.

A hashártyagyulladás megelőzése

A hashártyagyulladás kialakulását az ahhoz vezető alapbetegségek megelőzésével vagy gondos kezelésével lehet megelőzni, tehát azzal, hogy a betegek a hasüregi betegségekkel, illetve azok gyanújával (például vakbélgyulladás vagy vastagbél-gyulladás gyanújával) időben orvoshoz fordulnak. Minden más esetben (műtétek során vagy beavatkozást igénylő kezeléseknél) az orvosok feladata a hashártyagyulladás megelőzése.

A hashártyagyulladás szövődményei

A kezeletlen, kiterjedt és gennyes hashártyagyulladás (amely a hártya teljes területét érinti) sokkos állapothoz, keringési elégtelenséghez és halálhoz vezethet.

A hashártya alapvetően védő szerepet tölt be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a hasban valahol gyulladás alakul ki, akkor a hashártya megvastagodik, és próbálja elzárni a beteg területet a has többi részétől. A szervezet ezzel próbálja megelőzni azt, hogy általános, nagy kiterjedésű gyulladás alakulhasson ki a hasban.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológus főorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.