Hashártyagyulladás akkor jön létre , ha az egyébként steril hashártyára valamilyen kórokozó kerül, ott elszaporodik és gyulladást okoz, azaz minden esetben egyfajta fertőzésről van szó.
A gyulladást leggyakrabban olyan baktériumok okozzák, melyek az emésztőrendszerben természetes módon jelen vannak, de a hashártyával nem érintkeznek. Maga a fertőzés többféleképpen is létrejöhet. Ennek egyik módja a hasüregben lévő üreges szervek átlyukadása, perforációja (például gyomor, vakbél, vastagbéltágulat, ritkán vékonybél, epehólyag vagy húgyhólyag). Ha ez megtörténik, akkor az e szervekben élő baktériumflóra részei bejutnak az egyébként steril hasüregbe, ezzel kiváltva az ott lévő hashártya gennyes gyulladását.
A hashártyagyulladás legtöbbször a kórházi tartózkodáshoz köthető
A betegséget szinte mindig kórházban fekvő betegen, vagy úgynevezett akut hasi betegség miatt kórházba került páciensen diagnosztizálják. Fő tünete a gyulladás helyén jelentkező nagy fájdalom, emellett a beteg szinte mindig lázas, nagyon gyenge és elesett, gyakran émelyeg is. Mivel nem önálló kórképről van szó, a diagnózis felállítását az segíti, hogy az előbbi tünetek az ismert alapbetegséghez kapcsolódóan jelennek meg. Az orvosok gyakran sebészeti kezelés során, műtétnél ismerik fel a hashártyagyulladást, illetve a műtét után kórházban fekvő beteg általános tüneteiből - láz, gyulladásos jelek a vérben, renyhe vagy lebénult bélműködés, hányás - következtetnek rá.
Hasonló, enyhébb esetekben körülírt gyulladás kíséri például a vakbélgyulladást , a petefészek gyulladását, valamint a hasnyálmirigy-gyulladást is. Ez utóbbi különösen súlyos állapotot eredményezhet az emésztőenzimek hasüregbe jutása miatt. Ezek ugyanis úgynevezett önemésztődést, elhalást okoznak.
- Milyen más esetekben alakulhat ki hashártyagyulladás?
- Hogy diagnosztizálják és kezelik a kórképet?
- Milyen esély van a gyógyulásra?
