Meixner Zoltán

Bajban vagyunk az egyre nagyobb számban előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek miatt. Ráadásul nincsenek új hatóanyagaink, amelyekkel kézben tarthatnánk ezeket a kórokozókat. Az új fegyverek egyike a bakteriofágok szélesebb körű alkalmazása lehet, ha találunk megfelelő baktériumgyilkos mikrobákat.

A vörös húsok fogyasztását a kutatások különféle súlyos betegséggel hozták összefüggésébe. Például a koleszterin és a telített zsírok szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, illetve a trimetilamin-N-oxid (TMAO) nevű anyag májban való megjelenése elősegíti a zsír lerakódását az erekben. De hol a határ, ameddig elmehetünk e finom, de veszélyes táplálékok élvezetében?

Egy gomba génjeit úgy alakították át, hogy az képes legyen egy pók toxinjának előállítására, s ez a gomba már megzavarhatja a maláriát terjesztő szúnyogok populációit. Legalábbis ez olvasható abban a tanulmányban, amelyet a betegség ellen harcoló nemzetközi tudóscsapat írt.

A kérdés egyszerűnek tűnik, de a válasz attól függ, hogy kitől kérdezzük. A függőség megítélhető az általa okozott kár, a kábítószer ára, az agy dopamin rendszerének aktiválódási mértéke, a használók számára jelentett élvezeti értéke, az elvonási tünetek intenzitása, vagy a függés kialakulásának gyorsasága alapján is.

Az irodistáknak elegük van a sok tanulmányból, amely arról szól, hogy milyen káros az egész napot ülve eltölteni. Hacsak nem olyan a munkakörnyezetük, hogy az asztalukat állómunkához is átállíthatják, esélyük sincs az ülve dolgozást hosszasan megszakítani. De most felcsillant a remény a számukra.

Az éghajlatváltozás felolvasztja a több ezer éve megfagyott permafrostot a sarkköri régiókban, a felolvadó talajból pedig kiszabadulnak a régi korok mikrobái, amelyek befejezve Csipkerózsika-álmukat, esetenként súlyos fenyegetésként jelennek meg a jelenkor élővilága számára. Mennyire kell félnünk tőlük?