"Bezzeg az én időmben!" Régen jobb volt?

Sokan gondolják, hogy ma sokkal rosszabb, nehezebb időket élünk, mint a történelem más korszakaiban. Valóban így lenne?

A várható életkor egyre növekszik, egyre kevesebb az erőszak, és egyáltalán: a tudomány mind jobban megismeri a világot. Régen tényleg jobbak voltak a dolgok, vagy egyszerűen arról van szó, hogy az emlékezetünk megcsal minket? Erről a kérdésről közölt összeállítást nemrégiben a The Guardian. A pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, tényleg arról van szó, hogy inkább az elménk működése miatt látjuk a jelent sötétebbnek, mint a múltat.

Hamis emlékek

Alig néhány óra alatt el lehet hitetni valakivel, hogy korábban egy erőszakos bűntényben vett részt, vagyis a hamis emlékeket meglehetősen könnyű elültetni az agyunkban - állítják pszichológusok egy nemrég megjelent tanulmányban. A cikk folytatásáért kattintson!

Egy nemrégiben készült felmérés szerint a britek 71 százaléka vallja, hogy a világ rossz irányba halad, és hogy a dolgok egyre romlanak. Ugyanezen felmérés adatai szerint csupán 5 százalékuk gondolja, hogy a világ jobb ma, mint régebben volt. Ez a fajta pesszimizmus, amely szerint a világ a vesztébe halad, nagyon elterjedt, de téves nézet. A világ nem romlik, hanem változik, mi azonban mégis romlásnak éljük meg, méghozzá azért, mert több olyan pszichológiai jelenség is ismert, amely elfogulttá tesz bennünket a múlttal kapcsolatban.

Az egyik pszichológiai tényező az, hogy az emlékezetünk szelektív. Az 1980-90-es években több olyan kísérlet is készült, amelyben idős, 70 éves embereket kérdeztek a múltjukról. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a résztvevők leginkább a 10 és 30 éves koruk közötti időszakra emlékeznek. Az emlékek jelentősen ritkulnak a 30 és a 60 éves kor közötti időszakból, aztán megint egyre több emlék kerül elő, ahogy közelednek a 70 éves korhoz. A vizsgálatok tehát egységesen azt mutatták, hogy jobban emlékszünk azokra az eseményekre, amelyek a késői gyerekkorunkban, illetve a fiatal felnőttkorunkban történtek, mint a felnőttkorunk többi részére.

A másik pszichológiai mechanizmust pozitivitási hatásnak (angolul positivity effect) nevezik. Ez abban nyilvánul meg, hogy ahogyan öregszünk, egyre kevesebb negatív érzelmet élünk meg. Emiatt sokkal szívesebben emlékszünk a boldog időszakokra, a kedves emlékekre, mint a kellemetlenekre. Így utólag, az emlékeinkben megszépítjük a múltat: a jót rendszeresen fölidézzük belőle, a rosszat pedig elfelejtjük. És mivel leginkább a későgyerekkori és korai felnőttkori emlékeinket őrizzük, és azokból is inkább a pozitívakat idézzük föl, ezeket a jelennel összehasonlítva valóban azt kapjuk, hogy "régen minden sokkal jobb volt".

Az elménk működése miatt vagyunk elégedetlenek, boldogtalanok

Az elménk működése miatt vagyunk elégedetlenek, boldogtalanok


Mindezeken kívül valós és természetes az is, hogy a jelenbeli rosszat sokkal rosszabbnak érezzük, mint a múltbeli kellemetlenségeket: azokon már túl vagyunk, a jelenbeliekkel azonban együtt kell élnünk. Angelina Sutinnak és munkatársainak egy 2013-as tanulmánya azonban azt állítja, hogy az életünk során egyre inkább elégedettek leszünk az életünkkel. A tanulmány következtetései egy 30 éven át tartó vizsgálat eredményein alapultak. Ebben fiatal, középkorú és idős embereket kérdeztek meg arról, hogy mennyire elégedettek az életükkel.

Az eredmények ellentmondásosak lettek: azt mutatták, hogy az idősek kevésbé érzik jól magukat, mint a fiatalok, illetve a középkorúak. Az ellentmondást úgy lehet föloldani, hogy figyelembe vesszük, hogy a kísérletben részt vevő idősek fiatal korukban átéltek akár két világháborút is, illetve az azokat követő válságokat, így ők fiatal korukban sokkal kevésbé lehettek megelégedve, mint a mai fiatalok. A saját elégedettségi szintjük azonban nekik is növekedett az életútjuk során.

Az adatok szintén azt mutatják, hogy most több okunk van az elégedettségre, mint korábban. Tudjuk, hogy a várható életkor nő, az erőszak csökken a világban, egyre egészségesebbek lehetünk, egyre több mindenre van gyógymód, és egyre több mindent fedeznek fel a tudósok a világról.

Mindez azonban "csak tény", ami az észlelésünket sokszor nem befolyásolja; abban ugyanis megfigyelhető egyfajta elfogultság, részrehajlás a negatív eseményekkel, érzelmekkel kapcsolatosan. Több vizsgálatból úgy tűnik, fogékonyabbak vagyunk a negatív, mint a pozitív érzelmekre. A hétköznapokban is tettem érhetjük ezt: például sokkal hosszabban emlékezünk arra, ha megkritizálnak minket, mint arra, amikor megdicsérnek; illetve a rossz híreket sokkal mélyebben dolgozzuk fel, mint a jó híreket.

Mindezek összhatásaként látjuk úgy, hogy világunk a vesztébe rohan.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-1, +5 °C

Hazánkban szombaton délelőtt Zömében még erősen felhős lesz az ég, helyenként szakadozik fel a felhőzet, elszórtan kisebb eső, zápor, a hegyekben hózápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag