A kísérletek során ugyanis a drog hatása alatt a tiszta patkányapák kölykeihez képest teljesen másként viselkedtek azok a kis patkányok, akiknek az apja két hónapon keresztül magának adagolhatta a kábítószert. Amikor a kutatók többször egymás után kokaint adtak be a tiszta apák patkánykölykeinek, a kis patkányok minden esetben a kezdeti függőséget jelző körkörös gyors mozdulatokkal reagáltak.
A két hónapos kokainkúrán lévő apák fiú utódai azonban nem mutattak hasonló fokozott motoros aktivitást - vagyis ők sokkal ellenállóbbak voltak a kábítószer jutalomközpontra gyakorolt hatásaival szemben. A patkánykölykök agya szintén ugyanerről árulkodott. A kokainszűz apák utódainak nucleus accumbense - a jutalomkereső magatartásban és a függőség kialakulásában szerepet játszó agyi terület - például teljesen másként reagált, mint a kokainfüggő apáktól született utódoké. Az apák kábítószeres múltjától függött ugyanis, hogy a nucleus accumbensben található speciális idegi receptorok továbbították-e az ingerületeket, és ezáltal valószínűbbé tették-e a függőség kialakulását, vagy sem.
Bár a nevű tudományos társaság éves találkozóján ismertetett kutatási eredmények akár felhívásnak is tekinthetők a kábítószer-használatra, a tudósok mégsem ajánlják a jövendőbeli apáknak, hogy fiaik függőségének megelőzésére kábítószerezni kezdjenek. "Az önpusztító magatartásformák ugyanis, ha nem is módosítják a genetikai állományt, annyi biztos, hogy jelentősen és teljesen kiszámíthatatlan módon hatnak a következő generációk agyi funkcióira" - írják a kutatók.
Mindez pedig nem genetikai szinten megy végbe, hanem a kémiai jelzések szintjén, amik aztán képesek ki-bekapcsolni a géneket. És mivel a különböző gének számtalan módon képesek befolyásolni a fehérjék termelődését, és teljesen eltérően viselkedhetnek az elhelyezkedésüktől függően, így ez a ki- és bekapcsolás komoly és súlyos következményekkel is járhat.
Bár ebben az esetben a kokainfüggő apák gyermekei ellenállóbbá váltak a kokainfüggőséggel szemben, a depresszióra való hajlamuk is növekedett. És mivel a patkányoknál a kábítószerre adott válaszreakción remekül le lehet mérni az agy plaszticitását, valamint a tanulási és alkalmazkodási képességeket, így valószínű, hogy a függőség szempontjából nem veszélyeztetett patkányok esetében a kognitív problémák kialakulási esélye is nőtt.
"Bár a DNS-ünk nagymértékben meghatározza, hogy kik vagyunk, mi magunk is képesek lehetünk befolyásolni a DNS-ünket - nyilatkozta Schahram Akbarian, a Mount Sinai Egyetem Orvosi Tanszékének munkatársa - Ezek a mostani kutatási eredmények is bizonyítják, hogy a kábítószer-függőség milyen nagymértékben megváltoztathatja a génállományt. Erre a jövőben a függőség elleni programok összeállításakor mindenképp oda kell majd figyelnünk."
