A pápua új-guineaiak intelligensebbek az európaiaknál

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HVG.hu

Miért éppen Európa lakói fedezték fel, majd hódították meg a világ többi részét, és nem fordítva? Részlet Emma Hartley Sokszínű Európa című könyvéből, amely a HVG Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban.
Nagysikerű, Háború, járványok, technikák - a társadalmak fátumai   ( Guns, Germs and Steel ) című antropológiai könyvében dr. Jared Diamond az emberiség történetének mintegy 13 évezredét áttekintve - az európaiakat és a pápuákat összehasonlítva - azt állítja, hogy Pápua Új-Guineában még ma is a természetes kiválasztódás érvényesül, mert a halálozási okok között dominálnak a gyilkosságok, a törzsi villongások, a balesetek és az élelemszerzési gondok miatt bekövetkezett esetek. Márpedig ilyen viszonyok között csak az átlagosnál magasabb intelligenciájú egyedek élik meg a felnőttkort.
Ezzel szemben az európaiaknak génjeik átadásához nincs más teendőjük, mint az, hogy túléljék a gyermekbetegségeket, majd szaporodjanak. A betegségek túlélési esélyei nagymértékben megugrottak a védőoltásoknak köszönhetően. Az persze még Európában is előnyt jelent, ha a szülők idejében felismerik például a kezdődő agyhártyagyulladást, vagyis bizonyos értelemben az intelligencia még itt is szerepet játszik az átörökítésben. A természetes kiválasztódásnak a legtermészetesebb módja az, amikor az "alkalmatlan" egyedek kikerülnek a génállományból, még mielőtt szaporodni tudnának - az európaiak többsége azonban szép kort ér meg.
Diamond érvelésének másik alapállítása az, hogy az európai és általában a nyugati gyerekek ma már jóformán csak passzívan, azaz a média segítségével játszanak, szórakoznak. A televízió, a rádió és a filmipar azonban mindnyájunkat elbutít - állítja a szerző -, így nemzedékről nemzedékre mentálisan egyre visszamaradottabb egyedek fejlődnek ki, akikből a napi hétórányi tévézés köveztében, kihal minden kezdeményező készség.
A pápua új-guineaiak ezzel szemben egész gyerekkorukban interaktív viszonyban állnak más gyerekekkel és felnőttekkel. Mivel a gyermekfejlődésről írt tanulmányok egységesen kiemelik a gyermekkori ingerek és az aktivitás fontosságát a szellemi fejlődés szempontjából, Diamond szerint ez "olyan nem genetikai tényező, amely szintén hozzájárul az új-guineaiak magasabb szintű szellemi funkciójának kialakulásához".
Dr. Marilyn Strathern a Cambridge Egyetem antropológiai tanszékén szintén Pápua Új-Guinea elismert szakértője, de ő másként magyarázza a Diamond által felvetett kérdéseket. Véleménye szerint az európai társadalom a technikai fejlődés során fokozatosan hozzászokott ahhoz, hogy a gépek megoldják helyette a feladatok nagy részét.
- Mivel a számítógépem megcsinálja azt, amire szükségem van, nekem nem kell megértenem a működését, és nem kell, hogy saját magam hajtsam végre a feladatot.
- Amikor megjövök a szupermarketből, egyszerűen beteszem a hűtőbe a készételeket, anélkül, hogy elgondolkoznék azon, miből készültek ezek az ennivalók. A pápuák kétségtelenül nem élvezik a négyezer éves technológiai fejlődés előnyeit, de a terheitől sem szenvednek. Amikor ők autóba ülnek, nem a technikai vívmányt nézik benne, hanem a megoldandó feladatokat, így aztán a kocsi megjavítása sem jelent számukra komoly gondot.
Technológia és technofóbia
Másfelől nézve: az a társadalom, amelyik teljesen magától értetődőnek tekinti a technika létezését, azt is elvárja, hogy mindig valaki más készítse el és javítsa meg a dolgokat. A fejlett technika velejárója a technofóbia.
De Strathern nem ért egyet azzal, hogy a passzív szórakozás és az intelligencia között bármilyen összefüggés lenne.
- Amikor nyugati gyerekek reklámokról beszélnek, az felér egy műelemzéssel. Nagyon is tisztában vannak a valóság különböző szintjeivel, érzékelik a színészi játék minőségét, és felfogják a közvetített üzenetet is - mondja.
- A pápuákat sokkal inkább egymáshoz fűződő viszonyaik értelmezése köti le, és ez az ismeretanyag egyetlen konkrét célt szolgál, azt, hogy kiismerjék egymás szándékait.
Ugyanakkor nem mindenki ért egyet Diamond a televízió káros hatásait bizonyító nézeteivel. A televízió egyik nagy vívmánya, hogy segítségével a mai ember sokféle különböző helyen és korban élt ember történetét tudja könnyedén megismerni. Amikor a néző a bemutatott emberek problémáira, viselkedésük mozgatórugóira és szorongásaira reagál, az átélt érzelmek saját lelkivilágát is gazdagítják. Az Ellenség a kapuknál (Enemy at the Gate) című film nélkül el tudtuk volna vajon képzelni, milyen érzés lehetett orvlövésznek lenni Sztálingrádban a II. világháború alatt? A Lázadás a Bountyn (Mutiny ont he bounty) nélkül vajon mit képzelnénk az őfelsége XVIII. századi hadihajóin alkalmazott fegyelmezési módszerekről?
Egyre többen gondolják úgy, hogy a technológiai fejlődés lelassítja az emberi evolúciót azáltal, hogy globális faluvá alakítja a világot, és hogy Európában és Amerikában szinte már le is állt a fejlődés. Mint Steve Jones professzor A gének nyelve  (The Language of the Genes) című könyvében állítja, az evolúció történetének legjelentősebb eseménye a kerékpár feltalálása volt - az emberek attól kezdve ugyanis végre komolyan elgondolkodhattak azon, hogy az unokatestvérüket vegyék-e feleségül, vagy inkább felpattanjanak a biciklijükre, és körülnézzenek a szomszéd faluban, hátha ott akad egy vonzóbb szépség.
A mutáció az emberi evolúció építőköve, ugyanakkor a mutánsoknak sokszor egy hasonló mutánssal kell találkozniuk ahhoz, hogy kedvező tulajdonságaik érvényre juthassanak. Ezzel magyarázható az is, hogy az evolúció sokkal gyorsabban megy végre a kisebb és elszigetelt közösségekben, ahol mindenki hasonló génállománnyal rendelkezik, és nemzedékről nemzedékre ezeket cserélgetik egymás között. Egy beltenyészetben sokkal nagyobb arra az esély, hogy a hasznos mutáns gén találkozzon megfelelőjével, és aztán képes legyen reprodukálni önmagát.

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag