A keresztrejtvény, a kézimunka és más, mentálisan stimuláló szabadidős tevékenységek - a tévénézést kivéve - összefüggésbe hozhatók az időskori szellemi leépülés kisebb mértékével. De hogyan?
Vajon ezek a tevékenységek közvetlen védelmet biztosítanak az agy számára, vagy egyszerűen az egészséges életmód jelzői? A kutatók szerint valószínűleg ez utóbbiról lehet szó.
A Mayo Klinikáról Dr. Yonas Geda munkatársaival együtt 1 321 találomra kiválasztott 70-89 év közötti embert kérdezett ki. Egy kérdőívet kellett kitölteniük életük középső és későbbi szakaszainak mentális tevékenységeiről, úgymint az olvasásról, játékokról és kézimunkáról.
A résztvevők nagyjából 15 százalékánál diagnosztizáltak enyhe szellemi leépülést. Ennél az alcsoportnál csak korlátozott mértékben figyeltek meg szellemi tevékenységet, többet nézték a televíziót, mint egészséges társaik.
Az eredményeket áprilisban teszik majd közzé Seattle-ben, az Amerikai Neurológiai Akadémia éves gyűlésén.
Több magyarázat is létezik erre az összefüggésre. Az egyik a népszerű "használod vagy elveszíted" elmélet. Csakúgy, mint a fizikai erőnlét esetében, az agyi tevékenység megőrzi az agy rugalmasságát és alkalmazkodóképességét. A szellemi leépülés azonban már évtizedekkel azelőtt megkezdődik, hogy diagnosztizálnák.
Egy skót tanulmány már a 11 évesen mért IQ-eredményekkel is összefüggésbe hozza a későbbi elbutulást. Ezért, mikor ezt a fajta összefüggést elemezzük, "nem tudhatjuk, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás" - mondta Geda.
Más szóval, ha egy nap több mint hét órán át nézzük a tévét, az károsítja az agyat. Vagy az eltompult agyat jobban vonzza a zajláda. Esetleg mindkettő.
Margaret Gatz a Dél-Kaliforniai Egyetemről figyelmeztet arra, ne higgyük azt, hogy a keresztrejtvény megment minket az elbutulástól. Gatz, aki nem vett részt Geda kutatásában, már 20 éve tanulmányozza a szellemi leépülést ikreken. Rámutat arra, hogy például, ha rendszeresen játszunk pasziánszt, akkor az életkor előrehaladtával is elég jók maradunk ebben a játékban. A pasziánsz-gyakorlatunk azonban nem fogják megóvni az agy más funkcióit, mint például azt, hogy mi szerepel a jövő heti időbeosztásunkban.
Csakúgy, mint más összefüggések esetében "elég nehéz figyelemmel kísérni az összes variációt" - mondta Gatz. Például, a szellemileg aktív emberek általában táplálóbb ételeket fogyasztanak és rendszeresen mozognak is.
Valójában a fizikai egészség hatása a mentális funkciókra sokkal inkább megállja a helyét, mint az agytornák védő hatása - állítja Gatz. A keringési kockázati tényezők - mint a magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség - lassan pusztítják az agyat, mely emlékezetzavarokban nyilvánulhat meg. A testgyakorlásnak másfelől azonban tisztán látható előnyei vannak az agyra nézve. Mikor Gatz páciensei arra panaszkodnak, hogy bűntudatuk van, ha hanyagolják a keresztrejtvényeket, arra biztatja őket, hogy inkább menjenek sétálni egyet.
Geda is nagy hangsúlyt fektetett a mozgás fontosságára. Sőt, egy lépéssel tovább ment, szerinte "szinergikus együttműködés van az intellektuális aktivitás és a testmozgás között", mely többféle előnnyel is járhat.
Természetesen, ha örömünket leljük a rejtvényfejtésben, semmilyen káros hatással nem járnak, különösen akkor, ha úgy érezzük, hogy megnyugszunk tőle. De Gatz, akit sokan a "rejtvénymumusnak" hívnak attól tart, hogy káros lehet, ha ezt egyfajta receptnek tekintjük. Ha aránytalanul nagy jelentőséget tulajdonítunk az előzetes összefüggésekre, akkor bűntudatot ébreszthetünk a betegekben és családtagjaikban.
Az olvasás, játék és hobbitevékenységek lehetséges előnyeként Gatz azt nevezi meg, hogy csökkentik a stresszt. "A stressz káros anyagokkal árasztja el a hippokampuszt" - mondta, a csikóhal alakú agyi szerkezetre utalva, mely igen fontos szerepet játszik az emlékezetben. A szabadidős tevékenységek éppen ezért késleltetik a memóriazavarok kialakulását, egyszerűen azért, mert csökkentik a stresszt. Tehát, ha a szombat esti keresztrejtvénytől megfájdul a fejünk, valószínűleg jobban járunk, ha inkább kimegyünk a parkba.
Animáció: HáziPatika.com