A társadalmi kapcsolatokat jelentős részben az emberek egymás iránt tanúsított tisztelete tartja össze. Közhelyszerűen emlegetjük, hogy a tiszteletet mindenkinek meg kell adni. Sőt időnként azt is, hogy annyi tiszteletet várhatunk el másoktól, amennyit magunk is adunk. Csakhogy a tisztelet a kölcsönösség általános igénye ellenére sem azonos mennyiségben terjedő matéria. A munkahelyeken különösen nem: jelentős mértékben ez a stressz és a belőle fakadó számos baj forrása.
Az agresszió mindenkinek fáj
A munkahelyi stressz , de talán helyesebb volna azt mondani, hogy az emberek egymással szembeni arroganciájának, lelketlenségének és empátiahiányának hatása mindenütt jelen van a világon, és elképesztő méretű, de sokszor nem pontosan azonosítható nagyságú károkat okoz. Nehéz megmondani például, hogy egy egész országot pszichózisban tartó vagy az arrogancia kultúrájának megágyazó politikai vezetés mennyi kieső munkaidőért, betegségért, és hány elvesző életévért, emberéletért felelős. De a munkahelyeken például a termelékenység változásán (visszaesésén) keresztül jól mérhető a stressz hatása.
Hogy ezt a hatást mennyire komolyan kell venni, pontosan mutatja az ellene irányuló törvénykezés például Magyarországon is. (A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, illetve ennek 2008. január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt.) A törvény kiemeli, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése . Pszichoszociális kockázatnak pedig mindazok a hatások számítanak, amelyek a munkavállalót a munkahelyén érik (konfliktus, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.), és amelyek befolyásolják a hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset és lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Az Európai Unió értelmezése szerint a leggyakoribb munkahelyi stresszorok a következők:
túl- és alulterheltség, a munka elvégzéséhez nem elegendő idő, nem egyértelmű feladat, az elismerés hiánya, a büntetés aránytalansága, nincs lehetőség panaszra, sok felelősség, kevés döntési lehetőség, az együttműködés hiánya, kevés kontrollélmény, bizonytalanság, károsító környezet, a képességek kihasználatlansága.
A lelki bajok mindig sok pénzbe kerülnek
Egy EU-felmérés alapján 2013-ban a munkahelyi depresszió éves költségét az unióban közel 616 milliárd euróra becsülték . A teljes összeg a munkától való távollétből (272 milliárd euró), a termelékenység csökkenéséből (242 milliárd euró), az egészségügyi ellátás költségeiből (63 milliárd euró) és a szociális ellátások, főleg a rokkantsági ellátások (39 milliárd euró) kiadásaiból adódott össze.
Magyarországon szintén uniós becslés szerint pedig mintegy 440 milliárd forint vész el (amiből például az új Puskás Ferenc stadiont minimum kétszer fel lehetne építeni) a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. Azaz a beteget jelentő dolgozók az esetek több mint felében azért maradnak távol a munkahelyüktől, mert nem képesek elviselni az ott rájuk nehezedő nyomást, sőt egyenesen belebetegszenek.
Christine Porath , a washingtoni Georgetown Egyetem professzora húsz éven át kutatta a kérdést, hogy az embereket milyen okoknál fogva dolgoztatják mérgező kultúrában érzéketlen vezetőik, vagy kezelik őket tiszteletlenül nemük, fajuk, vallásuk stb. miatt. Világszerte több tízezer embert kérdezett meg, hogy miként bánnak velük a munkahelyükön, és egyre romló helyzetet tapasztalt. Az 1998-ban megkérdezettek közel fele számolt be róla, hogy havonta legalább egyszer durván bánnak vele. Arányuk 2011-ben 55 százalékra, 2016-re pedig 62 százalékra nőtt. "Bár a belőle fakadó veszteség néha rejtve marad, a durvaság, gorombaság költségei óriásiak. Ezeket azonban gyakran nehéz felfedezni, pedig a civilizálatlanságból fakadó stressz csendesen megöli a termelékenységet és az embereket is" - állítja Porath a Quartz magazinban megjelent cikkében .
A bunkó főnök megbetegít
Az elvesző munkaidő 80 százaléka valamilyen "civilizálatlan" esemény miatti aggodalomhoz köthető, vagy az ilyen események elkerülésére tett erőfeszítésékhez. A civilizálatlan (barátságtalan, durva, agresszív, megfélemlítő, zaklató, megalázó) viselkedés kimerítheti az immunrendszert , ami kardiovaszkuláris betegséget, rákot, cukorbetegséget és emésztőrendszeri fekélyeket okozhat. A kutatások azt is mutatják, hogy egy olyan csoportban, ahol a civilizálatlanság jelen van, az emberek lelki egészsége is romlik, különösen általános stressz esetén, vagy ha valaki személyesen is megtapasztalja az ellene irányuló agressziót, bárdolatlanságot. Nem kell, hogy az adott személy a megcélzott populáció tagja legyen, vagy az a munkavállaló, akit nyilvánosan megszégyenítenek - az ilyen viselkedés mindenképpen negatívan hat rá, mert gondolkodni fog rajta, hogyan miként kerülhetne el egy ilyen incidenst, vagy hogyan reagálna, ha tűzvonalba kerülne.
Függetlenül attól, hogy megrendül-e a mentális vagy fizikai egészségük, sokan elhagyják a stresszes munkahelyeket, és a legtöbbször nem közlik kollégáikkal, hogy miért. Christine Porath csapatának kutatásai szerint a rosszul kezelt emberek 12 százaléka állította, hogy a civilizálatlanság miatt hagyta el a munkahelyét. Azt is kimutatták, hogy a civilizálatlanság felszámolja a segítőkészséget és az együttműködést. Kísérleteik szerint a stressznek kitett munkavállalók háromszor kisebb valószínűséggel segítenek másoknak, illetve fele annyian osztják meg tapasztalataikat másokkal.
Világszerte több mint húszezer munkavállalót érintő kutatásai alapján Porath állítja, hogy azoknál, akiket a vezetőjük tiszteletben tartott, 92 százalékkal magasabb összpontosítást, 55 százalékkal nagyobb elkötelezettséget és 56 százalékkal jobb egészséget mértek. Továbbá 72 százalékkal nagyobb bizalmat és biztonságot, illetve 89 százalékkal nagyobb élvezetet és elégedettséget éreztek cégükkel és munkájukkal kapcsolatban.
Előre ki kell szűrni a mérgező embereket
A kutató ezért azt tanácsolja, hogy nem szabad beengedni "civilizálatlan" embereket a munkahelyekre, különösen vezetői pozíciókba. Kiszűrésükre mindent meg kell tenni a felvételi eljárások során, mert "mérgezhetnek", ami igen sokba kerül a munkaadónak pénzben és a jó hírük csökkenésében, a munkavállalóknak pedig anyagiakban, de életminőségük és egészségük romlásában is.
Sajnálatos módon az uniós felmérés idején az EU tagországai közül Magyarország a legutolsó volt abban, hogy a vizsgált cégek, intézmények, szervezetek hány százalékánál volt cselekvési terv a munkahelyi stressz megelőzésére és a felfedezett durvaság, zaklatás, a fenyegetések, bántalmazások vagy támadások kezelésére.
Forrás: qz.com , osha.eu , munkahelyistresszinfo.hu
