Így szed szét a munkahelyi stressz

Gigantikus összegeket emésztenek fel a betegségek. És ezek között is a lélek problémái okozzák a legnagyobb kiadásokat. Közöttük a stressz nem csak az életminőséget rombolja, hanem mindenkinek kevesebb pénz és másfajta forrás jut a kártékony befolyása nyomán. Elmondjuk, hogy miért.

Lassan vége az évnek, és közeledik a számvetések ideje. Sokan az éves munkájukat mérlegre téve arra a következtetésre jutnak, hogy sokkal könnyebb volna az életük, ha simábban mennének körülöttük a dolgok. Nem kevesebbet akarnak dolgozni, inkább csak a felesleges stressztől szabadulnának, amely visszahúzza, s olykor megbetegíti őket. Ha a statisztikai adatokat nézzük, teljesen igazuk van, mert stressz a legpusztítóbb dolgok egyike, amelyekkel kénytelenek vagyunk együtt élni. 

Tágabban nézve az úgynevezett pszichoszociális kockázatok és a munkával kapcsolatos stressz jelentik a legnagyobb kihívást a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén. E hatások ugyanis jelentősen befolyásolják az egyes emberek egészségét, illetve a szervezetek (köztük a vállalatok) és a nemzetgazdaságok működését is.

Az európai munkavállalóknak legalább a fele tapasztalja, hogy a stressz közönséges "tartozéka" a munkahelyüknek, ami egyébként az elveszett munkanapok legalább a feléért okolható. Ha a mentális egészséget, a stresszt az egyének szintjén nézik, akkor gyakran félreértik a helyzetet, vagy megbélyegzik az embereket, akik ilyen problémával küzdenek. Ugyanakkor szervezeti kérdésként kezelve (azaz nem az egyén hibájaként felfogva) a pszichoszociális kockázatok és a stressz is ugyanúgy kezelhető, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázat.

stressz
A munkahelyi stressz megszüntetése mindenkinek érdeke volna. Mégis igen nehéz kezelni

Mik azok a pszichoszociális kockázatok és a stressz?

A pszichoszociális kockázatok akkor jelennek meg, ha rossz a munka tervezése, szervezése és irányítása, valamint nem megfelelő a munka közösségi háttere, mindezek negatív pszichológiai, fizikai és szociális hatások kialakulásához vezethetnek. Ilyenek a munkahelyi stressz, a kiégés vagy a depresszió.

Pszichoszociális kockázatot jelentenek például a következők:

▪ Túlzott munkaterhelés
▪ Ellentétes igények, és a szerepkörök nem egyértelmű meghatározása
▪ A munkatársak kihagyása az őket érintő döntésekből, s a munkafolyamatok fejük fölött történő átalakítása
▪ Rosszul sikerült szervezeti változás, a munkahely bizonytalansága
▪ Gyenge hatékonyságú kommunikáció, és a menedzsment által a munkatársaknak nyújtott támogatás hiánya
▪ Pszichés és szexuális zaklatás, erőszak

A jó pszichoszociális környezet fokozza a teljesítményt és a személyes fejlődést, illetve a munkavállalók mentális és fizikai jólétét. De ennek az ellentéte is valóságos forgatókönyv lehet, amelyet sajnálatosan igen sokan ismernek Magyarországon is.

Mikor keletkezik a munkahelyi stressz?

A munkavállalók akkor válnak stresszessé elsősorban, amikor a velük szemben támasztott igény túlnő azon, mint amennyivel adott kapacitás mellett meg tudnak birkózni. A túlterheltség, a munkahelyi konfliktusok, megaláztatások, bedugult karrierutak miatti kilátástalanság, az állandó bizonytalanság következtében megjelenő mentális problémák mellett, a munkavállalók a tartós stressztől is szenvednek, amely súlyos testi egészségi problémák kialakulását is előidézhetik, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket vagy mozgásszervi problémákat.


A szervezetek ebből aztán azt érzik, hogy gyengül a működési vagy üzleti teljesítményük, nő a hiányzások száma, egyre általánosabb lesz a betegen, rossz hatékonysággal végzett munka, emelkedik a balesetek és sérülések rátája. Meghosszabbodnak a távollétek (amelyek általában hosszabbak, mint azok, amelyek másfajta egészségi okokból következnek be), illetve a munkahelyi stressz hozzájárulhat a korai nyugdíjazásokhoz is, ami sok drágán pótolható szakértelem és tapasztalat elvesztését jelenti. Összességükben ezek a hatások irgalmatlanul nagy összegeket emésztenek fel. Magyarországon például 2014-ben 21,5 millió napot hiányoztak a munkahelyükről a dolgozók. Egy uniós felmérés szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható. Ennek alapján Magyarországon tavalyelőtt mintegy 440 milliárd forint veszett el. Ez ez Európai Unió szintjén évi 617 milliárd euró. Nemrégiben Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke arról beszélt, hogy az agy betegségei évi 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak. Ez nyilvánvalóan átfedésben van a pszichoszociális kockázatokkal és stresszel is.

A stressz az élet természetes velejárója, hatása annak mértéke és tartóssága függvényében érvényesül. Röviden bemutatjuk a munkahelyi stressz legfőbb jellemzőit, illetve az ártalomcsökkentés lehetséges módozatait. Részletek! 

Az EU-OSHA (az EU munkahelyi biztonságért és egészségért felelős ügynöksége) az vállaltoknál megjelentő új kockázatokról szóló kutatása (Enterprise Survey on New and Emerging Risks - ESENER) kutatása szerint a pszichoszociális kockázatok nagyobb kihívást jelentenek, és nehezebben kezelhetők, mint a közönséges munkahelyi biztonsági és egészségügyi problémák. Növekvő tudatosságra és egyszerűen használható gyakorlati eszközökre van szükség a munkahelyi stressz, az erőszak és a zaklatás kezelésére.

Ha feszült, vagy úgy érzi, hogy túl stresszes az élete, válaszoljon a stresszkalkulátor kérdéseire, és eredményei alapján javaslatokat kap arra, hogyan tudna javítani a helyzetén! 

A helyzet egyáltalán nem jó. A vezetők tudatában vannak a munkahelyi stresszt káros hatásainak, az európai menedzserek 79 százaléka számol velük. Mégis a szervezetek kevesebb mint 30 százaléka kezeli tudatosan és szisztematikusan a pszichoszociális kockázatokat. Annak ellenére (vagy talán éppen ezért) áll így a helyzet, hogy a vállalati döntéshozók 40 százaléka állítja, a pszichoszociális kockázatokat sokkal nehezebb kezelni, mint a többi munkahelyi problémát.

Forrás: OSHA 

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-2, +3 °C
Minimum:
-7, -2 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt sokfelé megmarad a reggeli köd, emellett rétegfelhőzet is boríthatja az eget.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag