Mit árulnak el a tünetek, és mit csak a mérés?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A vitálkapacitás-méréssel már akkor tetten érhető a tüdő teljesítménycsökkenése, amikor a gyanútlan beteg még semmit sem észlel az alattomos kórból. Amikor a szervezet a kicsit aktívabb mozgásra fulladással válaszol, bizonyos szempontból már késő...

Súlyosbodó tünetek

A COPD nem egységes betegség, hanem több légúti betegség társult jelenlétét jelenti. Tünetei is a két legfőbb betegség, a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás jeleit egyesítik. A COPD visszafordíthatatlan károsodást okoz a légzőrendszerben, a kérdés csak az, mikor következik ez be. A betegség ugyanis lassú kialakulású, és mire az első tünetek, a mindennapos köhögés és a fizikai megterhelésre jelentkező fulladás megjelenik, már előrehaladott betegségről van szó. Később, miután a panaszok már megjelentek, azok egyre erősödnek, legalábbis mindaddig, amíg nem sikerül megfékezni a tüdő működését károsító behatásokat, elsősorban az aktív vagy passzív dohányzást, illetve nem kezdik kezelni.

Már a betegség kezdetén, a krónikus bronchitis meglétét jelzi a köpetürítéssel járó köhögés. Először inkább a reggeli órákban és alvás után, később már napközben is egyre jellemzőbb. A fokozott váladékképződés miatt a beteg köhécsel, krákog, köszörüli a torkát.

A krónikus bronchitises köhögés már folyamatos, a meghatározás szerint egy évben legalább három hónapig tart, és két egymást követő évben biztosan fellép ez a tartós, köhögéses időszak. A krónikus hörghurut súlyosbodva obstruktívvá (elzáródásos) válik, amit sűrűbb, tapadósabb váladék jellemez. Ettől a beteg is egyre keservesebben tud megszabadulni. A köpetben gyulladást jelző fehérvérsejtek mutathatók ki. A COPD-s tüdő folyamatos gyulladásban van, és sokkal érzékenyebb minden egyéb gyulladáskeltő hatásra, fertőzésre. A nyálka sárgás-zöldes elszíneződése további, kórokozók (bacilusok, influenzavírusok) által kiváltott fertőzéses gyulladást jelez. Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás.

A légszomjat, kifulladást fizikai munka, erőlködés, testmozgás idején érzi először az ember. A betegség ekkor már előrehaladott. Később egész pici megterheléskor, majd nyugalmi helyzetben is érezteti hatását a tüdő elégtelen működése. A hörgők simaizomgörcse miatt a légzés nehézkes, ziháló, kapkodó lehet, a beteg mellkasi szorítást érez. A hörgők kilégzéskor hallgatózással észlelhető, sípoló hangot adnak.

Kattintson ide, és egy oldalon elolvashat mindent, ami fontos a CO­PD-vel kapcsolatban!

Táguló tüdő?

A kialakuló tüdőtágulás elnevezés kissé félrevezető lehet, hiszen a légzőfelület valójában nemhogy nő, hanem kifejezetten csökken. A tág tüdő hallatán a laikus fül inkább oxigéndús levegő mély belégzésére gondol, pedig épp fordítva van: bárhogy erőlködik a tüdő, erősen lecsökkent felületével képtelen a jóleső, mély légvételre. Az elnevezés a felfújódott tüdő külső megjelenésére utal, amit neveznek hordómellkasnak is. A kilégzés ugyanis akadályozott, s ezért nincs hely a frissen belélegzendő levegőnek sem. A rekeszizom alacsony állású, belégzéskor a légzésben részvevő segédizmok, az alsó bordaközi izmok jellegzetesen behúzódnak.

Később, a betegség súlyos stádiumában egyre gyakoribb a szervezet komoly oxigénhiányával járó fulladás. Súlyos fulladáskor az oxigénhiány jellegzetes tünete az ajkak kékes elszíneződése. A tartós oxigénhiányos állapot idővel az ujjak és a körmök elváltozását okozza: az ujjak végei jellegzetes dobverő-alakúak, a körmök óraüvegszerűen domborúak lesznek. A vészes fulladást ún. paradox légzés jelzi. Tünete a mellkasi és hasi légzés váltogatása, gyors légvételek, a légzést segítő, szokatlan testhelyzet.

A tüdőtágulás azzal jár, hogy a tüdőben és a kisvérkörben megnövekszik a vérnyomás, s ez hosszú távon a jobb szívfél túlterhelését, megnagyobbodását, elégtelen működését hozza magával. A jobb szívfél elégtelenségét (cor pulmonale) fáradtság, fulladás, ödémás láb, dagadt bokák jelzik. Legvégül szívleállás is bekövetkezhet.

A diagnózis felé

A diagnózishoz jó támpontot ad a betegség kialakulásának története. Az aktív vagy passzív dohányos környezet, poros, vegyi anyagokkal szennyezett munkahely valószínűsíti a COPD-t. Az orvos pontosan kikérdezi, dohányzik-e a beteg, mióta, naponta mennyi cigarettát szív, illetve mikor hagyott fel szenvedélyével. Rákérdez a foglalkozási ártalmakra, egyéb káros hatásokra is.

A fizikális vizsgálat során az orvos ezután különös figyelmet szentel a köhögés jellegének, minőségének, a köpetürítés gyakoriságának, mennyiségének, minőségének, hogy mikor, milyen körülmények között tapasztalt a páciens nehézlégzést. A diagnózis szempontjából lényegesek a tünetek, ugyanakkor tudni kell, hogy a betegség már akkor is jelen lehet, amikor még nincsenek a beteg által látható vagy hallható jelei. Az orvos hallgatózással figyel a hörgőzörejekre, figyeli a légúti obstrukció jeleit, nézi, nem túl hosszú-e a kilégzési idő. Ellenőrzi az esetleges oxigénhiányra utaló tünetek meglétét, a kisvérköri emelkedett vérnyomás jeleit, például, ha a kezet felemelve lassan ürülnek a kéz vénái.

A betegséget légzésfunkció-vizsgálattal (spirometria) lehet a legjobban igazolni. Előnye, hogy segítségével a betegség egész korai, tünetmentes szakaszában is tetten érhető, valamint, hogy jól elkülöníthető az egyéb szintén légszomjjal, fulladással járó ún. restriktív tüdőbetegségektől.

Spriometria

A spirometriás vizsgálatkor a beteg orrát csipesszel zárják, hogy csak a száján át tudjon lélegezni, majd kérik, hogy az orvos utasítása szerint vegyen levegőt, és a készülék fúvókáját szájába véve fújja ki. A spirometriával meghatározható értékek közül a legfontosabbak:
  • FEV1 (forced vital capacity in 1 second): az erőltetett kilégzéskor 1 másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat. Ehhez maximális levegővétel után kell a páciensnek a levegőt kifújnia a készülék fúvókával ellátott csövébe.
  • FEV1/FVC (forced vital capacity in 1 second/ forced vital capacity): a FEV1 és a vitálkapacitás hányadosa. Az FVC érték a maximális belégzés után kilélegezhető lehető legnagyobb levegőtérfogat. A hányados a légút szűkületére jellemző paraméter.
A vitálkapacitás (VC) egészséges emberben a korral csökken, évente mintegy 25-30 milliliternyit. A mérés értelemszerűen legalább évente, még inkább 3-5 évente ismétlendő ahhoz, hogy a csökkenés tendenciája kiderüljön. Amennyiben a vitálkapacitás csökkenése meghaladja a korral járó értéket - ez történik a cigarettafüst károsító hatására -, az a krónikus obstruktív bronchitis jele, minden kezdeti tünet nélkül is. Előfordulhat, hogy mire a beteg észleli a légzési nehezítettséget, addigra légzési tartalékának (FEV1) már csaknem felét elveszítette. Ha a beteg sokáig 6 másodpercig fújja ki a levegőt, valamint, ha ilyenkor hallgatózással sípoló hangot lehet hallani, valószínűsíthető a COPD.

A fulladásos rohamok hasonlíthatnak az asztmás rohamokra, de a jellegzetes sípoló kilégzés nem hallható, csak hallgatózással észlelhető. Az asztmás nehézlégzés elkülönítésére, illetve az asztma kizárására a reverzibilitás-teszt szolgál. A teszt a légzésfunkció-vizsgálat megismétlése hörgőtágító (béta-2-agonista, illetve antikolinerg szer) beadását követően 15-20 perc elteltével, vagy 10-14 napos szájon át adott vagy hat hetes inhalációs szteroidos (pl. budezonid vagy flutikazon) kezelés után. A 15-20 perces gyorsteszt a hörgő-simaizmok görcsének oldásával, a hosszú távú reverzibilitási teszt a hörgők nyálkahártyájának gyulladáscsökkentésével enyhíti a nehezített kilégzést. Ha a gyógyszer hatására az értékek nem változnak számottevően, az asztma kizárható, ez COPD-re utal. Ha azonban legalább 12 százalékkal javul az eredmény az első FEV1 értékhez képest, vagy legalább 200 ml-es a tüdőkapacitás növekedése, akkor asztma vagy egyéb okok is vizsgálandók.



Az ún. bronchiális provokációs teszt (BPT) során túlérzékenység esetén asztmát kiváltó anyagokkal próbálnak asztmát kiváltani. A mellkasröntgen a rutinvizsgálatokhoz tartozik, de a röntgen-kép eltérései csak súlyos esetben mutatják ki az elváltozásokat. Előrehaladott állapotban a tüdőtágulásos léghólyag-pusztulás szövethiány formájában látszik a felvételen. Fontos vizsgálat a más köpetürítéssel járó, krónikus tüdőbetegségektől való elkülönítése miatt.

Tüdő vagy szív, netán valami más?

Az alapvizsgálatokat súlyosabb esetben, illetve, ha valamilyen restriktív tüdőbetegség gyanúja is felmerül, további légzésfunkciós mérések (csak felsorolásszerűen: torakális (mellkasi) gáztérfogat (TGV), funkcionális reziduális kapacitás (FRC), totális tüdőkapacitást (TLC), légúti áramlási ellenállás (Raw vagy Ros)) is kiegészítik. Az RV (reziduális volumen) értéke a teljes kilégzés után tüdőben maradó levegő térfogatát adja meg, a mérés a tüdőtágulás észleléséhez végzett vizsgálat. Ugyancsak a tüdőtágulás vizsgálható a tüdő diffúziós kapacitásának szén-monoxidra való meghatározásával, más néven a CO-diffúziós méréssel (TLCO), melyből a tüdő gázcserére alkalmas felületének nagyságát és állapotát lehet megbecsülni. A vér a dohányzás miatt a normális értéknél több szénmonoxidot tartalmazhat, ami befolyásolhatja az eredményt, ezért dohányosoknak a vizsgálat előtt meghatározott ideig meg kell állniuk, hogy nem gyújtsanak rá.
A vérrel szállított oxigén és széndioxid arányát, azaz parciális nyomását (PaO2, PaCO2) vérgáz-analízisel lehet megállapítani. A tüdőtágulás súlyos formájában végzett vizsgálattal a beteg állapotának pontos felmérése lehetséges, illetve oxigénterápia alkalmazásakor van rá szükség, ha a beteg időnként lélegeztetésre szorul. Ha az oxigén parciális nyomása nyugalomban 55 Hgmm alatt van, a tüdő teljesítőképessége már nagyon lecsökkent.



A gennyes köpet vizsgálata, a benne lévő baktériumok kitenyésztése is fontos lehet, hiszen minden további fertőző tüdőbetegség súlyosbítja az állapotot.
Miután néhány tüdőbetegség és szívbetegség a COPD-hez hasonló tünetekkel jár, a tüdőgyógyász általában EKG-vizsgálatra is elküldi a beteget, amivel a szívbetegségek jelentős része is kimutatható. Végezhetnek alvás alatti légzésvizsgálatot is a betegség előrehaladottságát és a kisvérkör, illetve a szív érintettségét igazolandó. Előrehaladott állapotban a beteg sajnos alvás közben is nehézlégzéssel küzd.

A fiatal korban jelentkező tüdőtágulás felveti a genetikailag meghatározott alfa-1-antitripszin hiányának lehetőségét, amit vérből lehet kimutatni.

Végül a tünetek és vizsgálatok alapján a kezelés megtervezéséhez meghatározzák, mennyire előrehaladott állapotról van szó. A tünetek a COPD súlyossági stádiumai szerint:



Biztos a tudásában? Tegye próbára magát CO­PD-kvízünkkel!

Lektorálta: Dr. Mucsi János
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32894

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag