A félelemtől összeszűkül a gyomra? Ez az oka!

Ki ne ismerné a "gyomorideg" kifejezést. Kutatók az agy és a hasi szervek szerepét tanulmányozták a félelemérzet kialakulásában. Kiderült, a zsigerek is befolyásolják az agyi folyamatokat, így a félelem kialakulására is hatnak.

Mindannyian ismerjük a kellemetlen érzést, amikor egy fenyegető helyzetben a gyomrunk összeszűkül, görcsbe rándul. A zürichi műegyetem, az ETH kutatói most ezt a jelenséget tanulmányozták. A Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a "gyomorideg" jelensége jelentős hatással van arra, hogy miként alakul ki az emberben afélelemérzete, illetve miként reagálunk a fenyegető helyzetekre.
Tehát nemcsak az agy szabályozza a hasüregben lejátszódó folyamatokat. A gyomrunk is küld vissza jeleket az agyba. E "dialógus" központi szereplője a bolygóideg (vagus nervus), amely mindkét irányba képes továbbítani az információkat. Az agyból a belső szervekhez az úgynevezett efferens idegek juttatják el az információkat, míg visszafelé az afferens idegek "dolgoznak".

Amikor patkányokban átvágták az afferens idegrostokat, az Urs Meyer által irányított ETH-kutatók (akik Wolfgang Langhans professzor csoportjában dolgoztak), egyirányúvá tették ezt a kapcsolatot. Így tesztelhették a gyomor ösztönös viselkedését. A kísérleti állatokban az agy továbbra is irányítani tudta a hasi folyamatokat, de nem kapott visszajelzéseket onnan.

A magatartáskutatási kísérletek során a kutatók ezután azt tapasztalták, hogy a patkányok kevésbé féltek a nyílt terektől és az éles fényektől (a kontrollcsoporthoz képest, amelynek tagjai ép bolygóideggel rendelkeztek). Mindezek után megállapították, hogy a velünk született félelmi reakciókat jelentősen befolyásolják a gyomorból az agyba küldött jelzések.

Ugyanakkor az ösztön elvesztése nem tette a patkányokat teljesen félelemmentessé. A tanult félelemmel kapcsolatos helyzet ugyanis megváltozott. Egy úgynevezett kondicionáló (betanítási) kísérlet során a patkányok megtanulták, hogy egy semleges hangjelzés után kellemetlen élményben lesz részük. Vagyis a hanghoz kötötték a negatív hatást. Ekkor a jelzések "útvonala" nem játszott szerepet, tehát az átvágott bolygóidegű patkányok ugyanolyan gyorsan tanulták meg a társítást, mint a kontrollállatok.

A félelemtől összeszűkül a gyomra? Ez az oka!

A félelemtől összeszűkül a gyomra? Ez az oka!


Ám amikor a tudósok "visszakapcsoltak", vagyis a negatív helyett egy semleges hatást tanítottak az állatoknak, akkor a "zsigeri ösztönüktől" megfosztott patkányok nehezebben társították a hangot az új, semleges szituációval. Mindez egybecseng egy másik, nemrégiben megjelent tanulmánnyal, amely szerint a bolygóideg stimulálása (ingerlése) segít az újratanulásban.

A kutatók szerint a pszichiátriában fontos eredménynek minősülhet a mostani tanulmányuk. Így például a poszttraumás stresszel küszködők félelmeinek oldásában segíthet. A negatív élmények semlegesre változtatása ekkor ugyanis nagyon fontossá válhat. A bolygóideg stimulálása itt is segítheti az újratanulást, amit például azepilepszia- néhány esetben pedig a depresszió - kezelésében ma már időnként alkalmaznak is.

A bolygóideg átvágása a velünk született félelem csökkenését eredményezte, ugyanakkor a tanult félelem tartósabbá válásával járt - összegezte a kísérletet Meyer. A svájci kutatók azt is kiderítették, hogy az agy két különböző jelzőrendszerét érintette a beavatkozás. Azzal ugyanis, hogy a patkányok zsigerei nem jeleztek vissza, az agyban bizonyos jelzőanyagok (neurotranszmitterek) termelődése megváltozott.

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+4, +12 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban kedden délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag