Vajon előfordulnak-e a frissen lehullott és a többnapos hóban mikroorganizmusok, és ha igen, akkor milyen mennyiségben? Ennek a kérdésnek járt utána dr. Máthé István oktató vezetésével a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese.
"Játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor - apaként és mikrobiológusként - az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat. A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de csak frissen hullott vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám" - mondta el dr. Máthé István.
Mennyi víz van egy marék hóban?
A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában és februárjában végezték el. Ennek során Csíkszereda központi parkjában, valamint a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat közvetlenül havazáskor, majd azt követően kétnaponta egészen a hatodik napig. Mindkét alkalommal a kezdeti, nagyobb havazást nem követte újabb csapadék a rákövetkező hat napban. A vizsgálatok idején a napi átlaghőmérséklet -8 Celsius fok körül alakult, míg a legalacsonyabb hőmérséklet -17,4, a legmagasabb pedig -1,1 fok volt.
A laboratóriumban szobahőmérsékleten megolvasztották a hómintákat, majd úgynevezett táptalajok segítségével kitenyésztették a mikrobákat, meghatározva, hogy az egyes minták esetében mennyi a baktériumok és a penészgombák csíraszáma 1 milliliter hólében. A februári vizsgálat elején azt is megállapították, hogy 6,15 liter hó elolvadásából egy liter hólé keletkezik, azaz egy marék hó elfogyasztásával néhány milliliter hólé kerül be a szervezetbe.
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A park sem tisztább a körforgalomnál
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi periódusban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében volt a legalacsonyabb (januárban 5, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), majd számuk a napok teltével folyamatosan nőtt. Két nap elteltével az átlagos csíraszám milliliterenként 65 baktérium, négy nap elteltével pedig 103 baktérium volt. A hatodik napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható a hóléből. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabbak a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva.
A baktériumoktól eltérően a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát , utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, ami az idő múlásával sem mutatott nagy változást. A stagnálás valószínűleg a penészgombák kisebb túlélési arányával magyarázható a nagy hidegben. A hóléből kitenyésztett baktériumok jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), ezek pedig hatékonyabban képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez.
A levegő sem steril
A csíkszeredai vizsgálat alapján elmondható, hogy városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, majd ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén. Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegőmikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril: Csíkszeredában még januárban is átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egyetlen köbméter levegőből.
Egy 2011-ben elvégzett hasonló, de kiterjedtebb tanulmány során egy kanadai kutatócsapat Parisa Ariya vezetésével úgy találta, hogy Montrealban és külvárosaiban a hólében a baktériumok csíraszáma néhány tíz és 2500 között változott milliliterenként. A számokat különböző környezeti tényezők befolyásolhatták: az utolsó havazás időpontja, a széljárás, a levegő hőmérséklete, a vegetáció, a légszennyezés. A kimutatott penészgombák csíraszáma a csíkszeredai kutatási eredményekhez hasonlóan szintén alacsony volt.
Parisa Ariya kutatónő a legújabb, 2016-os légkörkémiai vizsgálatok alapján nem javasolja, hogy városi környezetben a gyerekek havat egyenek. Laboratóriumi hókamrában végzett kutatásaik során bebizonyították ugyanis, hogy már néhány óra elteltével is jelentősebb mennyiségben mutathatóak ki a hóból az autók kipufogógázaiból származó, egészségre káros szennyező anyagok, mint például a benzol, a toluol és a xilol, amelyeket a hó mintegy magába szív.
Legjobban: