A szervezetből gyorsan kiürülő hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élőlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén - írja a Levegő Munkacsoport hírlevele.
A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének működését az amygdala nevű agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához. A patkányokon végzett vizsgálatok során az állatok egy része nem kapott étrend-kiegészítést, egy részük BPA-val szennyezett, egy másik csoport szójában gazdag tápot kapott, míg a negyedik csoport étrendjében nagyobb mennyiségű szója és a BPA is helyet kapott. Az állatokkal annyi BPA-t etettek, hogy a vérükben a vegyület mennyisége megfeleljen az emberekben is mérthető koncentrációnak. A feletetett szója mennyiségét szintén úgy állították be, hogy annak egyik alkotójának, a geniszteinnek, a koncentrációja megegyezzen a szóját gyakran fogyasztók vérében mérttel.
A BPA-val szennyezett, szójában szegény étrenden tartott állatok számottevően többet szorongtak. A kutatók megfigyelték, hogy a félelemre és stresszre való reagálásban fontos agyrészben, az amygdalában , több gén működése megváltozott. Néhány receptor génjének megváltozott működése miatt módosult a társas viselkedést is befolyásoló oxitocin érzékelése a szervezetben. A szójában gazdag táplálékot fogyasztó állatoknál nem észleltek hasonló elváltozásokat.
Hogy a hormonális rendszert befolyásoló fitoösztrogéneket tartalmazó szója milyen módon szüntette meg a BPA károsító hatását, nem derült ki a vizsgálatokból.
