Ne játssz a tűzzel - mit kell tenni gyerekeknek tűz esetén?

Tűzzel játszani nem szabad - halljuk sokszor. A mondás igaz, lássuk, milyen veszélyeket rejt ez az ősi elem.

Mi a tűz?

Amikor valami meggyullad, majd ellenőrizetlenül, szabályozatlanul ég - tűz keletkezik, illetve tűzről beszélhetünk. A tűz egy bonyolult (fizikai és kémiai) folyamat eredménye. Már ősidők óta létezik, a víz, a levegő és a föld mellett a négy őselem egyike.

Miért veszélyes a tűz?

Tűz keletkezésekor energia szabadul fel, ami mindig valamilyen változást idéz elő a környezetben, ennélfogva a tűz lehet az egyik legjobb barátunk - ha megfelelően használjuk; és az egyik legádázabb ellenségünk - ha elővigyázatlanok vagyunk. Az emberi civilizáció nem jöhetett volna létre a tűz nélkül, ugyanakkor az ember felelőtlensége miatt a tűzesetek rengeteg kárt is okoztak.

A tűz lángjának hőmérséklete igen magas. Gondoljunk csak bele, hogy amikor forró (maximum 60-70 C°-os) teát iszunk, akkor annál a láng hőmérséklete tízszer, bizonyos esetekben pedig húszszor magasabb. Biztosan mindenki fogott már meg forró tűzhelyet, tányért, villanykörtét, nyáron az utca vagy a járda aszfaltját, vasúti sínt stb. - a tűz lángja még ezeknél is sokkal forróbb, épp ezért sokkal nagyobb sérülést tud okozni, mint amikor véletlenül hozzányúlunk az előbb említett dolgokhoz.

Régen az emberek főleg azért féltek tűztől, mert vagy egyáltalán nem tudták eloltani vagy csak nagyon nehezen. Egy egyszerű villámcsapás által okozott tűz hatalmas területeket tudott a lángok martalékává tenni. Hosszú fejlődés eredményeképpen végül a XIX-XX. században a különböző társadalmak létrehoztak egy elkülönült szervezetet, a tűzoltóságot, melynek fő feladata a tűz pusztító hatásai elleni védekezés lett. Elsősorban tehát a tűzoltók feladata a keletkezett tüzek eloltása, azonban a legalapvetőbb biztonsági szabályok ismerete mindenkitől elvárható, a tüzesetek megelőzése pedig nemcsak a tűzoltóknak, hanem mindenkinek kötelessége.

Mire használja az ember a tüzet?

Azt már korai elődeink is felfedezték, hogy a tűz meleget ad, ezért kiválóan alkalmas az étel megsütésére, felmelegítésére. Előbbi funkciója mellett a tűz vadállatok távol tartására, a láng fénye pedig világításra szolgált. A tűzgyújtás sokáig igen nagy tudománynak számított. Később a tüzet kultikus, vallási célokra használtak, illetve az ünnepek fontos kellékévé vált. Mai korunkban, az ipari forradalmat követően pedig a tűz az ember egyik legfontosabb munkaeszközévé vált, a legtöbb gép működésének nélkülözhetetlen kelléke. Fontos, hogy az előbbi tevékenységek közül bármit is csinálunk a tűzzel, nem szabad azt felügyelet nélkül hagyni, mert ekkor automatikusan kialakul a tűzveszély, attól függetlenül, hogy végül bekövetkezik-e a tűzeset vagy sem.

Mik azok a magatartások, helyzetek amelyek a környezetünkben tüzet okozhatnak?

Lehetetlen volna felsorolni a tüzek keletkezésének összes okát, vannak azonban a környezetünkben olyan veszélyforrások, melyekre különösen ügyelnünk kell. Ezek a veszélyek főleg a háztartásban jelentkeznek, mivel a lakás tele van a legkülönfélébb éghető anyagokkal, ám a szabadban, különösen az erdőkben is tisztában kell lennünk a ránk leselkedő veszélyekkel, illetve a legfontosabb teendőkkel tűz esetén.

Vegyük sorra a legnagyobb számban előforduló otthoni veszélyforrásokat!

Először is, használat után soha ne hagyjuk bekapcsolva elektromos készülékeinket. Mielőtt elmegyünk otthonról, mindig győződjünk meg arról, hogy minden elektronikus eszközt (háztartási gép, számítógép stb. - a hűtőszekrény kivételével) kikapcsoltuk-e! Például már egy ágyra tett és véletlenül bekapcsolva felejtett olvasólámpa is óriási tüzet tud okozni, akár az egész lakás leéghet.

Ne tegyünk könnyen éghető tárgyakat forró felületek mellé! Ha ilyet látunk, távolítsuk el őket onnan. Például a tűzhely és a konyharuha között legyen meg a megfelelő, legalább fél méteres távolság. Nemcsak a tűzhely, hanem a bekapcsolva felejtett vasaló, hősugárzó, merülőforraló is rendkívül tűzveszélyes.

A gázpalack mindig legyen elzárva, nem elég csak a tűzhelyet lekapcsolni! Ha gázszagot érzünk, semmi esetre se kapcsoljunk villanyt, mert a keletkező elektromos szikra robbanást okozhat. (Ha a szomszédból jön a gázszag, akkor is csak kopogni szabad, ha rövid időn belül nem nyitnak ajtót, azonnal értesítsük a tűzoltókat!)

Tűzveszély a szabadban

Sajnos gyakran előfordul, hogy felelőtlen emberek eldobják a még égő vagy félig eloltott cigarettájukat. Ez főleg éghető anyagokkal teli szemétgyűjtőben, valamint száraz időben okozhat tüzet. Az eloltott, de még helyenként parázsló tábortűz, kerti tűzhely különösen száraz és szeles időben jelent tűzveszélyt. A fenyőfa tűlevelei gyorsabban meggyulladnak, mint a lombhullató fák levelei, ezért fenyőerdőben még körültekintőbben kell eljárnunk.

Akár tűztől, akár forró felülettől származó égési sérülés esetén a megégett bőrfelületet jó 10 percen keresztül tartsuk folyó csap alá. A hideg víz megóvja a bőrt a további károsodástól. A sebet ne takarjuk le, ne kössük be! Ha a sérülés továbbra is fájdalmat okoz vagy a bőrön hólyagok keletkeznek, akkor azonnal forduljunk orvoshoz! Komolyabb sérülés esetén a mentőket 104-es telefonszámon tudjuk értesíteni.

Mit tegyünk, ha környezetünkben tűz üt ki?

Bár a megfelelő óvintézkedések betartásával a tüzek kialakulásának valószínűsége a töredékére csökkenthető, sajnos azonban még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulnak olykor tűzesetek. Mit kell tennünk akkor, ha tüzet észlelünk vagy erős füstszagot érzünk?

Először is gyorsan hagyjuk el az égő helyiséget, majd menjünk a szabadba, ahol tartózkodjunk minél távolabb az égő épülettől. A megfelelő távolság megtartása azért nagyon fontos, mert ezáltal védve vagyunk a tűz további hatásai ellen (pl. füst, robbanás, csepegések).

Fontos, hogy menekülés közben:

  • ha már kiértünk a folyosóra, figyeljük a zöld lámpán lévő lépő emberalak melletti fehér nyilat,
  • mindig a nyíl irányába tartsunk, ez előbb utóbb elvezet minket a kijárathoz,
  • ne használjuk a liftet,
  • tegyünk a szánk és az orrunk elé egy zsebkendőt, ez megvéd minket a füsttől,
  • ne kapkodjunk, viselkedjünk fegyelmezetten,
  • ügyeljünk a másikra, segítsük egymást.

Azonnal szóljunk a legközelebb lévő tanárnak, felnőttnek.

Ha nincs a közelben felnőtt, akkor mobiltelefonunk segítségével értesítsük a tűzoltókat a 105-ös telefonszámon. (Ha bármilyen ok miatt nem sikerül tárcsáznunk a 105-ös számot, vagy az foglaltat jelez stb., akkor hívjuk fel a 112-es, általános segélyhívó számot.) Ha senkinél nincsen mobiltelefon, akkor keressük meg a legközelebbi - biztonságos helyen lévő - vezetékes telefonkészüléket és arról hívjuk fel a tűzoltókat.

A tűzoltók legelőször azt fogják tőlünk megkérdezni, hogy hol történt a tűz, valamint további kérdéseket is fel fognak nekünk tenni. Nem baj, ha minden kérdésre nem tudjuk a pontos választ, az a lényeg, hogy próbáljunk meg higgadtan, a legjobb tudásunk szerint válaszolni a feltett kérdésekre, ezzel is segítve az ő munkájukat.

Melyek azok a további kérdések, amit várhatóan meg fognak kérdezni tőlünk a tűzoltók:

  • mekkora területen ég a tűz?
  • mi, milyen anyag ég?
  • van-e veszélyben emberi élet?
  • megsérült-e valaki, és ha igen, mennyire súlyos a sérülése?
  • meg fogják kérdezni a telefonáló személy legfontosabb adatait, a nevünket mindig közöljük.

Mindenki maradjon együtt legalább a tűzoltók a helyszínre érkezéséig. A további teendőket ők fogják meghatározni. Előzetesen egy gyors létszámellenőrzéssel győződjünk meg arról, hogy mindenki elhagyta-e az égő épületet. A létszámellenőrzés eredményét mindenképp közöljük a tűzoltókkal, ezzel is segítve munkájukat.

Mit NE tegyünk?

A keletkezett tüzet soha ne titkoljuk el, még akkor se, ha azt mi magunk okoztuk. A nagyon kis kiterjedésű, legfeljebb egy zsebkendőnyi felületen égő tüzet vízzel, nagyobb ruhadarab rádobásával, rátaposással (csak vastag talpú cipővel!), föld, homok, kavics rászórásával még el lehet oltani, de az ennél nagyobbakat semmiképp se próbáljuk meg eloltani saját magunk. A legkisebb eloltott tűz esetén is szóljunk azonban a legközelebb lévő felnőttnek.

Ha a meneküléshez nem szükséges, ne nyissunk ablakot, ne fújjuk, ne legyezzük a tüzet, mert ezzel csak még tovább tápláljuk.

A tűz észlelésekor ne kezdjük el pakolgatni, hanem azonnal meneküljünk ki az égő helyiségből.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +5 °C

Délnyugatról északkeletre vastag, kiterjedt felhőtömb halad, amiből helyenként kisebb eső, zápor is előfordul a középső és keleti országrészben. Reggeltől egyre jobban szakadozik, napközben pedig a gomolyosodó felhőzet mellett több órára kisüt a nap. Akkor is csak kevés helyen alakulhat ki zápor, északkeleten kis eséllyel zivatar. Az ország nyugati felén megélénkül, a Dunántúl északnyugati részein meg is erősödik a déli szél. A hőmérséklet délután 19 és 23, késő este 9, 15 fok között valószínű. Fronthatás várhatóan nem okoz napközben kellemetlenséget, a frontérzékenyek tünetei így várhatóan tovább enyhülnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra