Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Ijesztő, de könnyen kezelhető - mit kell tudni az asztmás rohamról?

Ijesztő, de könnyen kezelhető - mit kell tudni az asztmás rohamról?

Asztmás roham - egy születő népbetegség

2012.09.08.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Marsi Zoltán, Dr. Mártai István

 HáziPatika.com

Az asztmás betegek száma az utóbbi években fokozatosan nő, a kezeletlen légúti allergiások közel fele asztmás lesz. Az asztmás roham akár ijesztő is lehet, néhány egyszerű ellátási mód sokszor elengedhetetlen, hogy a beteg állapota ne romoljon.

Az asztma

A légúti asztma (asthma bronchiale) többnyire allergiás mechanizmusra vezethető vissza, amikor a beteg légútjai túlérzékenyek a környezet ingereire (allergének, dohányfüst, hideg levegő, stressz, fizikai terhelés) és a hörgők, illetve hörgőcskék nyálkahártyája megduzzad és gyulladásba jön. A gyulladás következtében a hörgők, hörgőcskék falának simaizomzata görcsösen összehúzódik, továbbá nyákképződés indul el. A simaizomzat görcsös összehúzódása beszűkült légutakat eredményez, amely nehezíti a normál légzést.

Az asztmás roham

Tipp

Ha még többet szeretne olvasni az asztmáról,keresse korábbi cikkeinket!

Az asztmás betegek általában fel vannak készülve a rohamra és van náluk a rohamok esetében használatos gyógyszer, döntően inhalációs spray formájában. Azonban, ha ez nincs a közelben, vagy csupán a beteg első rohama, illetve a gyógyszerre nem enyhül, vagy szűnik, akkor a megfelelő segítségnyújtás létfontosságú lehet. Az asztmás roham során az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
  • nehézlégzés;
  • fulladásérzés;
  • köhögés;
  • megnyúlt kilégzés;
  • sípoló kilégzés;
  • mellkasi szorítás;
  • oxigénhiány jelei (cianózis);
  • gyerekeknél a nyak és a mellkas tájék viszketése.
Az asztmásroham élettani jellemzője, hogy mindig a kilégzés nehezített, mert a hörgők, hörgőcskék görcsös összehúzódása nem tud elegendő nyomást biztosítani a levegő kiáramoltatásához.

A létfontosságú segítség

Az asztmás beteg ellátásának alapja, hogy segítsük a rohamoldó bevételét, illetve, ha ez nincs, akkor segítsük a nyugodt légzést, hívjunk segítséget, ismerjük fel az állapotrosszabbodást, szükség esetén biztosítsunk légutat. A segélynyújtó teendői a következők:
  • helyezzük a beteget a számára legkényelmesebb testhelyzetbe, ez többnyire a félülő helyzet;
  • asztmás roham esetén az átlagosnál is fontosabb a sérült megnyugtatása, a nyugodt környezet biztosítása,
  • hogy ezzel is csökkentsük az idegességből, ijedségből származó oxigénszükségletet;
  • próbáljuk nyugodt, a normál légzésszámnak megfelelő légzésre bírni a sérültet, az erőltetett belégzés növeli az oxigénigényt és nem is lesz eredményes;
  • a hidegpára általában segíti a roham oldódását;
  • fel kell ismerni a beteg állapotának rosszabbodását.
Nagyon fontos tudni, hogy a sérült ösztönösen gyorsítani akarja a légvételt, ezáltal ún. felületes légzés alakul ki, ami fokozza az oxigénhiányt. Ezért fontos rábírni a nyugodt légvételre. Ugyancsak gyakori reakció a betegek részéről, hogy a kelleténél jóval többször használja a roham ellenes gyógyszerét, mely ezáltal mellékhatásokat (pl. szapora szívműködés) vált ki.

Fontos továbbá, hogy:
  • NE javasoljuk a mély légvételt;
  • NE biztassuk, hogy vegyen nagy levegőt, mert nem a be- hanem a kilégzés gátolt!
  • Különösen legyünk körültekintőek a gyermekekkel, akik megnyugtatásához elengedhetetlen a teljesen nyugodt, magabiztos környezet.
  • Javasoljuk, hogy lassan, egyenletesen lélegezze ki a levegőt!
Amennyiben az oxigénhiány miatt eszméletvesztés következik be stabil oldalfektetéssel biztosítsuk a szabad légutakat.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet:

A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a panaszokat illetően. Pl. milyen jellegű a panasz, mikor kezdődött, jellege, változott-e, volt-e hasonló korábban, van-e valamilyen ismert betegsége a betegnek, szed-e gyógyszert, gyógyszer bevétele történt-e stb. A vizsgálat része az általános fizikális (küllem, tüdők meghallgatása stb.) és eszközös vizsgálat (vérnyomás, pulzus, vér oxigén telítettség, hőmérséklet, EKG). Kórházi kezelést indokol az asztmás roham, ha:
  • először jelentkezett,
  • erősebb a roham az eddigieknél,
  • ismert betegnél állapotrosszabbodás lépett fel,
  • egyéb tünetek is társultak hozzá,
  • gyógyszerre az eddigieknél kevésbé reagált.
Asztma helyszíni terápiájának részét képezi az infúzió bekötése, oxigén inhaláció, gyógyszer porlasztásos bejuttatása, súlyosabb esetben intravénás gyógyszerelés.

A legsúlyosabb esetben akár légzési elégtelenség alakulhat ki, mely már a helyszínen eszközös légútbiztosítást és lélegeztetést indokolhat.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Tesztelje magát!


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Szponzorált hirdetések