Bárkit megfertőzhet az agresszió. De hogyan?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Időnként elharapódzik az idegenellenesség vagy éppen az etnikai erőszak egyes társadalmakban. Mindenki a miértekre és hogyanokra kíváncsi? Kutatók a kísérleti közgazdaságtan eszközeivel vizsgálták a kérdéskört szlovákiai roma és nem roma diákok kapcsolatában: vajon a fiatalok önmaguktól diszkriminálnak-e, és hogy változik-e a viselkedésük iskolatársaik döntéseinek láttán?

A kísérletben cseh és szlovák kutatók nem roma fiatalok agresszivitását vizsgálták tudósok. Alaphelyzetben a résztvevők nem diszkrimináltak, nagyjából ugyanolyan mértékben bántották roma és nem roma társaikat. Ha azonban látták, hogy egy társuk bántja a másikat, ez sokkal inkább felbátorította őket a romákkal, mint a nem romákkal szembeni agresszióra - írja a Defacto blog.

A tanulmány szerzői a "pusztítás öröme" nevű játékkal mérték nem roma résztvevők agresszív viselkedésre való hajlamát. Ebben a játékban a résztvevőnek el kell döntenie, hogy nyereményéből fizet-e 20 centet, hogy játékostársa nyereményét 1 euróval csökkentse - miközben játékostársa egy ugyanilyen döntést hoz vele szemben. Ez a játékostárs egy távoli iskola tanulója volt, de a lehetséges társak névsora alapján a döntéshozó valószínűsíteni tudta, hogy romával vagy nem romával van-e dolga. A kísérleti alanyok valódi kárt okozhattak társuknak (és maguknak is, de kisebb mértékben).

A játékosok egy része előzetes külső befolyás nélkül hozott döntést. Másoknak viszont a döntés előtt megmutatták, hogy hasonló helyzetben hogyan döntött egy saját iskolatársuk. A mellékelt ábra azt mutatja, hogy a fiatalok hány százaléka ártott az áldozatnak különböző helyzetekben.

Az első két oszlop valamennyire jó hírt tükröz az emberi természettel kapcsolatban. Azok a résztvevők, akik nem láttak példát maguk előtt, a romáknak 42 százalékban ártottak, míg a nem romáknak 47 százalékban - tehát nem okoztak nagyobb arányban kárt a romáknak. (A két szám közötti különbség a hibahatáron belül van.) Talán meglepő, hogy az emberek maguktól nem diszkriminálnak, de más tudósok is hasonló eredményre jutottak kenyai alanyokat vizsgálva.


Mi történt, ha a diák megfigyelte egy iskolatársa döntését? Ha a megfigyelt játékos nem okozott kárt, akkor a döntéshozók követték a jó példát, és mind a romáknak (19 százalék), mind nem romáknak (23 százalék) jóval kevesebb kárt okoztak. Ugyanakkor, ha a játékos azt látta, hogy társa mást bánt, ő maga is hajlamosabbá vált rá. Ráadásul drámai különbség mutatkozott attól függően, hogy az áldozat roma volt-e vagy sem. Az utolsó két oszlop a rossz példa ragadósságát mutatja: a kísérleti alanyok 77 százalékban a károkozás mellett döntöttek a roma áldozatokkal szemben, míg ez az arány a nem-romákkal szemben csak 51 százalék volt, amely alig magasabb, mint a külső hatás nélkül, az egyedül döntő résztvevők esetében.

A kutatók szerint ez a fajta etnikai alapú diszkrimináció kizárólag a károkozással összefüggésben jelentkezik. A játékosok utánozzák egymás viselkedését más helyzetekben is, de nem tesznek különbséget aszerint, hogy a tetteik romákra vagy nem romákra lesznek hatással, ha a tét nem a károkozás, vagy ha a példa nem negatív.

Lelki egyensúlyunk egyik pillére a bennünket érő stressz és az ennek nyomán gyakran keletkező frusztráció és harag helyes kezelése. Utóbbit tartják a lélekgyógyászok a legrombolóbb érzelemnek, hiszen kapásból legalább két embernek árt. Részletek! 

Ezek az eredmények arra vallanak, hogy a tőlünk eltérő emberek iránti agresszió hasonlóan terjed a fertőzésekhez: magától nem igazán kezdi el az ember, viszont ha egyszer elkezdődik, akkor egy addig békés társadalmi csoporton belül is képes pillanatok alatt elharapódzni.

A jelenségnek két magyarázata lehet. Egyrészt, az emberek talán csak azért lesznek kirekesztőek, mert mások is ezt teszik, és úgy vélik, hogy ez a társadalmi norma. A másik lehetőség az, hogy a kirekesztésre való hajlam végig megvan, a társadalmi szabályok pedig csak féken tartják azt az emberben, egészen addig, míg nem látják, hogy az mások által is elfogadottá válik.

Mindkét magyarázat indokolja, hogy sok állam olyan jogi gyakorlatot alkalmaz, amely az etnikai alapú erőszakot jobban bünteti. Az etnikai erőszaknak ugyanis - immáron kísérlettel bizonyítottan - veszélyesebb következményei lehetnek a társadalom többi tagjára.

Forrás: Defacto.io

 

 

Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +25 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a párásság, ködfoltok fokozatos feloszlását követően napos idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag