Egy genetikai mutáció a magyarázata annak, miért elég némelyikünknek csupán 6 órányi alvás.
Vannak olyan szerencsés emberek, akiknek bőven elég napi 6 órányi alvás, teljesen kipihenten folytatják ennyivel is következő napjukat. Egy új kutatás eredményei arra mutatnak, hogy ez a sokunk számára irigylésre méltó képesség egy génmutáció eredménye. "A kutatási eredmények ugyan nem kínálnak - egyelőre - megoldást a különböző inszomniák kezelésére, ugyanakkor új utat nyitnak annak megértése felé, hogy miért alszanak egyes emberek annyit, amennyit" - beszélt eredményeik jelentőségéről Ying-Hui Fu, az amerikai Kaliforniai Egyetem neurológus professzora.
A professzornak és kollégáinak munkája annak lehetősége előtt nyit utat a tudósok számára, hogy biztonságos megoldásokat dolgozhassanak ki annak érdekében, hogy a jó közérzet fenntartása mellett az emberek kevesebb alvással is kipihenhessék magukat. A Fu professzor által citált statisztikai adatok szerint az emberek 5 százaléka kipihenten ébred mindössze 6 órányi alvás után is, és esetükben ez az alvásmennyiség semmilyen negatív mellékhatást sem eredményez.
Ugyanakkor az emberek jelentős többségének a napi 8 órányi alvás a megfelelő alvásmennyiség, sőt, Fu professzor úgy véli, a legtöbb embernek inkább 8,5 órányi alvásra van szüksége ahhoz, hogy pihenten ébredjen.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"Életünk egyharmadát alvással töltjük, tudjuk, hogy szükségünk is van erre, hiszen az alvásmegvonás akár halálhoz is vezethet. Azt azonban nem tudjuk, hogy mi szabályozza, mennyi időre van szükségünk az alváshoz, éppen ezért fontosak a kutatásunk eredményei" - mondta a professzor.
Az amerikai szakemberek a kutatómunka során megvizsgálták egy anya és a lánya DNS-ét, akiknek csupán 6 órányi alvásra volt igényük naponta. A mintákat pedig összevetették a család többi tagjának eredményeivel - akik normális alvásigénnyel rendelkeztek. A kutatók azt találták, hogy az anya és lánya ugyanazzal a genetikai mutációval rendelkeztek, míg a további családtagoknál ennek a mutációnak nyoma sem volt.
Az eredmények ismeretében további vizsgálatokat végeztek egereken is, amelyeknél az ugyanezzel a mutációval rendelkező példányok szintén kevesebbet aludtak társaiknál, sőt, amennyiben nem tették lehetővé számukra az alvást, abban az esetben társaikhoz viszonyítva gyorsabban képesek voltak regenerálódni is.
A kevesebb alvásnak az aktívan töltött órák növelésén kívül más előnye is van. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy az átlagnál 30-60 perccel kevesebbet alvók hosszabb életűek. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az alvási szokásoknak csupán felerészben meghatározói a genetikai alapok, a fennmaradó 50 százalékot a szokásaink, társadalmi és munkahelyi tényezők és szabadidős tevékenységeink befolyásolják. Más kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, a genetikai alapon csökkentett alvásigény nem biztos, hogy jótékony hatású azok számára, akik rendelkeznek vele, hiszen nem bizonyított még, hogy ez a mutáció igazából alvásmegvonás révén, vagy jobb energiagazdálkodás biztosításával fejti ki hatását.
Legjobban: