Előre tör az idegtudomány

Az idegrendszeri betegségeket gőzerővel kutatják, már a Parkinson-kór esetében is körvonalazódik egy olyan új készítmény, amelyet célzottan juttatnak be az agyba, és amely képes megakadályozni a dopamintartalmú sejtek rohamos fogyását, vagyis a betegség okát. Az idegtudományban ma igazi forradalom zajlik.

Az idegrendszeri betegségeket gőzerővel kutatják, már a Parkinson-kór esetében is körvonalazódik egy olyan új készítmény, amelyet célzottan juttatnak be az agyba, és amely képes megakadályozni a dopamintartalmú sejtek rohamos fogyását, vagyis a betegség okát. Az idegtudományban ma igazi forradalom zajlik.

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhattak, és jóval pontosabban megérthettek, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok orvosi tankönyvet kell majd újraírni. Másrészt az új eredményekre alapozva a jövőben mindenképpen gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit ? áll a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.

A fejlődésnek három alapvető módszertani-technológiai pillére van. Az első az idegi aktivitásban szereplő egyes molekulák funkciójának minden korábbinál pontosabb vizsgálati lehetősége, azaz a molekuláris biológia betörése az idegtudományba. A második az egyes idegsejttípusok, agyterületek tetszés szerinti ki- és bekapcsolásának lehetősége, az úgynevezett optogenetika alkalmazása. A harmadik a mikroszkópos vizsgálatok óriási fejlődése, azaz a szuperrezolúciós képalkotás elterjedése.

A molekuláris biológia módszereivel az vált lehetővé, hogy a kutatók tetszés szerint vizsgálják a molekulákat. Jó példa erre az, amikor az idegrendszer egyik legfontosabb ingerületátvivő anyagát, a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű vegyületet vizsgálták. Az ezt érzékelő receptorokból nagyon sokféle létezik, ezeken hat az idegrendszer gyógyszereinek jelentős része. Állatkísérletekben ma már megoldható az is, hogy a kutatók kiválaszthassanak egyet a sokféle GABA-receptorból, azt módosítsák, és csak ennek az egynek a hatását vizsgálják különféle tevékenységekben, például az egyes idegrendszeri betegségek kialakulásában.

Ha az egyes molekulák szerepe, működésük pontos helye tisztázódik, akkor ezt fel lehet használni a célzott gyógyításban. Ennek köszönhető, hogy ma már vannak olyan klinikai próbák, amelyek során egészen súlyos esetekben ?hasznos? vírusok segítségével fehérjéket, ingerületátvivő anyagokat, gyógyszermolekulákat juttatnak be az emberi agyba azért, hogy lokálisan fejtsék ki a hatásukat. Az ilyen kutatások eredményeként már a Parkinson-kór esetében is körvonalazódik egy olyan új készítmény, amelyet célzottan juttatnak be az agyba, és amely képes megakadályozni a dopamintartalmú sejtek rohamos fogyását, vagyis a betegség okát.

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások