Derékfájás: nem mindig az az oka, amit hiszünk!

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A hátfájás, derékfájás a mozgásképességet is jelentősen befolyásolhatja: a páciensek se ülni, se állni, se járni nem tudnak. A háttérben azonban nem kizárólag testi tünetek állnak.

Kinek ne fájt volna már valaha a dereka? A tünetek sokszor gyorsan elmúlnak, máskor viszont tartósan megmaradnak. A járás, az ülés, az állás is tartós fájdalmat okozhat, a páciensek mindennapjait teszik tönkre a testi kínok. "Az ilyen fájdalmak közül minden ötödik válik krónikussá" - mondta a HáziPatika.com megkeresésére Simoncsics Eszter reumatológus.
"A krónikus fájdalmakban a pszichés tényező komoly szerepet játszik" - tette hozzá az Egyesített Szent István és Szent László Kórház rehabilitációs centrumában dolgozó orvos. Krónikusfájdalomszindróma alakulhat ki ilyenkor, amelynek nemcsak az időtartama fontos - azaz három hónapnál hosszabb ideig áll fenn -, hanem az is, hogy a szervi okok kizárhatók a tünetek vizsgálata során.

Így ne görbülj meg

A mai civilizált világban a gerincbetegségek előfordulása sajnos igen gyakori. Helyes tartással, napi mozgással a betegségek többsége megelőzhető, karban tartható, de létezik egy változata, amely ellen úgy tűnik, nem tehetünk semmit. Tudjon meg többet, kattintson a részletekért!

"A krónikus fájdalom szindróma olyan tartós személyiségváltozás, ami tünete valamely más mentális zavarnak" - hangsúlyozta Simoncsics. Minthogy lélektani tényezők is szerepet játszanak, ezért nemcsak mozgásszervi terápiára kell odafigyelniük a szakembereknek, ha krónikussá válik például a hátfájás, hanem pszichológiai, pszichiátriai kezelési módokat is alkalmazniuk kell sok esetben.

"Kétféle fájdalom van: az egyik, amelyik megsebesít, a másik pedig amelyik megváltoztatja az életedet" - idézte a közismert bölcsességet, a krónikus fájdalom szindróma és a hátfájás összefüggéseit elemezve.

A fájdalom nemcsak az agyunkra, hanem a sejtjeinkre is hat - mondta a Nobel-díjas neurobiológus, Eric Kandel test és agy (elme) kapcsolatára hivatkozva. Eszerint a sejtjeink epigenetikusan, azaz nem DNS-alapú (dezoxiribonukleinsav) átörökítéssel, hanem egy bizonyos miRNS - nevezik mikroRNS-nek is - révén emlékeznek a fájdalomra.

A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek

A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek


Ezek a parányi ribonukleinsavak, miRNS-ek szinte "töredékesek", ám bizonyos környezeti tényezők hatásának átvitelét segítik elő sejtről sejtre, vagy éppen elődről utódra. Így például a fájdalomérzet is képes megváltoztatni sejtjeink működését. A krónikus fájdalom állapotaiban az idegrendszerünk hálózata módosul, és a megváltozott működés miatt "a fájdalomélmény keletkezése" is más.

A krónikus fájdalmakkal egy új tudományterület, a pszichoneuroimmunológia is foglalkozik. Simoncsics kifejtette, hogy fájdalom esetén ugyanis nemcsak az agyunk aktiválódik, hanem ez az érzet hat a belső elválasztású mirigyeinkre (endokrin rendszer) és az immunrendszerünkre is. Különösen ez utóbbi és a fájdalomérzet összefüggéseit vizsgálják az újabb kutatások. Ezek szerint a neuroimmunológiai homeosztázis (az idegi-immunológiai egyensúly) zavara testi betegség megjelenéséhez vezethet, de azimmunrendszerlegyengülése lelki deprimáltságot is kiválthat a rehabilitációs szakember szerint.

Mi a fájdalom?

De mi is az a fájdalom egyáltalán? Erre van tudományos definíció (kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodáshoz csatlakozik), de valójában a kutatók sem tudják megítélni, hogy egy adott személynek mi, miért fáj, hogyan és mennyire fáj - jegyezte meg a reumatológus. Ezeket értékelni csak szubjektív módon lehet - tette hozzá, hiszen nincs objektív mérce.

A fájdalmat ráadásul nemcsak egyéni szubjektív tényezők befolyásolják, külső és belső faktorok is hatnak rá: pszichológiai, társadalmi, biológiai és spirituális tényezőkről beszélhetünk. Ennek megfelelően a problémát sem lehet egyszerűen kezelni: "bio-, pszicho- és szocioterápiák" jöhetnek szóba. Így például a pszichoszomatikus zavarok kezelése is nagyon fontos lehet, de a relaxáció bizonyos típusa, a hipnózis és a zene-, a viselkedés- és a művészetterápia is eredményes lehet. Szociális területen pedig a családterápia jöhet szóba.

Mindez azért is fontos, mert a fájdalommal kapcsolatos viselkedés tanulási folyamat eredménye. A betegek sokszor olyan dolgoktól "tanulnak meg indokolatlanul félni", amelyek egyébként a gyógyulásukhoz szükségesek. Így például a fájdalom bekövetkezését sokan egy rossz mozdulathoz kötik. Éppen ezért minden mozgástól ódzkodnak a továbbiakban, ami nem könnyíti, hanem súlyosbíthatja a helyzetüket.

A szervi okok kizárhatók

Nagyon fontos ezért is a különböző pszichológiai terápiák alkalmazása - a pácienseket meg kell tanítani, hogy mit tehetnek és mit tegyenek a saját érdekükben. Ne féljenek a mozgástól, hanem olyan mozgást végezzenek, ami segíti az állapotuk javulását. Ugyanakkor - minthogy a szervi okok kizárhatók a krónikus fájdalom szindrómában -, műtéttel nem lehet segíteni a hátfájásukon. Ez sokszor lehangolja a betegeket, hajlamosak valami nagyon súlyos dologra, "műtetlenségre" gyanakodni. Gerincsérvet vagy súlyos más problémákat gyanítanak, amit azonban a modern vizsgálatok egyébként kimutatnának, tehát általában nem jogos az aggodalom. (Persze minden esetet alaposan ki kell vizsgálni, és csak akkor lehet a szervi okokat kizárni - tehetjük ehhez hozzá.)

Nagyon fontos az is - Simoncsics szerint -, hogy sok beteg fél a gyógyszeres terápiától. Pedig a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők valóban hatnak az adott szervre, és nemcsak a beteg közérzetét javítják. Minthogy az idegrendszer, az immunrendszer és mozgásszerveink működése is összefügg, ezért a "konzervatív" terápia is hasznos lehet - magyarázta a szakember. A fájdalom csökkentése pedig esélyt ad arra, hogy a betegek többet és jobban mozogjanak, ami hosszabb távon javítja az állapotukat.

A krónikus hátfájás esetén amúgy is lassan érezhető a javulás, de mindenképpen fontos a sokféle terápia együttes alkalmazása ilyenkor. Tehát a mozgásszervi rehabilitációt kiegészíthetik a különböző pszicho- és szocioterápiák. Ilyenkor sokszor a betegek depresszióját is kezelni kell, hogy segíteni tudjanak magukon, ne hagyják el magukat, vagy például ne önmagukat vádolják állapotuk kialakulásáért. Ha túljutottak ezen a szakaszon, a mozgásszervi rehabilitáció is eredményesebb lehet (például csökken a kiesett munkaórák száma, lerövidülhet az egészségügyi ellátás időtartama, csökkenhetnek a gyógyításra szánt költségek).

Simoncsics Eszter szerint "teljes gyógyulásról persze nem lehet mindig beszélni, de a betegek életminősége, közérzete és mozgásképessége jelentősen javulhat a különböző terápiák együttes alkalmazása esetén."
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32737

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban pénteken délelőtt észak felől tovább szakadozik, vékonyodik a felhőzet, de sokfelé mindig erősen felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag