Vérhas tünetei és kezelése

Dr. Szemerédy Viktória

 Dr. Szemerédy Viktória

 

Prof. Dr. Riesz Tamás

 Prof. Dr. Riesz Tamás

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a vérhas?

A vérhas a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely gyakori véres-nyákos hasmenéssel, gyakran görcsös hasi fájdalommal és lázzal jár. Kórokozói szerint elkülönítjük a bakteriális és az amőbás dizentériát, amelyek a betegség heveny szakában hasonló klinikai tüneteket okoznak.

A vérhas előfordulása

Hérodotosz szerint már Xerxész hadseregének szétzülléséért is egy dizentériajárvány volt felelős, de a 19. századig gyakran megtörtént, hogy ez a megbetegedés döntötte el a háborúk sorsát. A WHO adatai szerint ma a világon mintegy 164.7 millió dizentériás beteg él, és a fertőzés évente még mindig 1.1 millió halálos áldozatot követel. A betegek közül 163.2 millióan fejlődő országokban élnek.

A hazánkban előforduló bakteriális dizentériás megbetegedések előfordulásáról 1931 óta vannak pontosabb adataink. 1962-ben a bejelentett esetek száma meghaladta a 21 ezret, de ezt követően a járványügyi helyzet kedvezőbbé vált. Az antibiotikumok megjelenése és széleskörű alkalmazása következtében a halálesetek száma is jelentősen csökkent.

A betegség jellegzetes szezonális előfordulást mutat: az év során előfordult fertőzések 40-45%-a az augusztustól októberig tartó időszakban fordul elő függetlenül attól, hogy melyik Shigella alcsoport okozta a megbetegedést. Előfordulása a 2 és 4 év közötti kisdedek körében különösen magas.

Az amőbás dizentéria kórokozója az Entamoeba histolytica, amely világszerte előfordul, de különösen gyakori Dél- és Nyugat Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Mexikóban és Dél-Amerika nyugati partjain. Azokon a trópusi területeken, ahol a lakosság zsúfoltsága és a vízhiány miatt a higiénés normák nem teljesülnek, a fertőzöttségi arány igen magas. Becslések szerint világszerte évente körülbelül 100 millió amőbás megbetegedés fordul elő, és akár 100 ezer halálos áldozatért is felelősség tehető. Magyarországon az 1990-es években már nem fordult elő halálos kimenetelű fertőzés.

A vérhas okai

A bakteriális dizentériát szinte minden esetben a Shigella nemzetség négy alcsoportja okozza. A legtöbb megbetegedésért a Shigella sonnei és a Shigella flexneri felelős, a legsúlyosabb fertőzések a S. dysenteriae-hez köthetők. A Shigella az emberen kívül kizárólag a majmokat betegíti meg, de a fertőzőforrás gyakorlatilag mindig az ember.

A Shigellát erősen fertőzőképes kórokozóként tartják számon: mindössze 100 baktérium elegendő a fertőzéshez. A szájon át a szervezetbe került kórokozók 24-96 órán belül elárasztják a vastagbelet. Intracelluláris paraziták, ami azt jelenti, hogy a sejtekbe hatolnak és elpusztítják azokat. Az általuk termelt enzimek segítségével feloldják a hámsejteket, amelyek helyén apró tályogok maradnak vissza. A kórokozók a felületes hámsejtek alatti szöveti rétegben - a mukózában - szaporodnak, ennek következtében jön létre a gyulladás a vastagbélben.

Az amőbás dizentéria kórokozójának, az Entamoeba hystoliticának két alakját különböztetjük meg. A vegetatív forma, a trophozoita a külvilágban hamar elpusztul, a fertőzőképességet a másik forma, a cysta biztosítja. A paraziták a baktériumokhoz hasonlóan a vastagbél nyálkahártyáját támadják meg. A nyálkahártya elárasztásában segítségükre van amőbaszerű mozgásuk és az általuk termelt enzimek, amelyek szövetelhalást és jellegzetes palack- vagy könnycsepp-szerű fekélyeket hoznak létre. Ezek rendszerint - a bakteriális fertőzéshez hasonlóan - nem terjednek túl a mukózán, de súlyos fertőzés esetén a fekélyképződés kiterjedtté válhat, ami a bélfal elvékonyodásához és szakadékonyságához vezethet.

A fertőzés forrásai mind az akut betegek, mind a tünetmentes, illetve gyógyult kórokozó-ürítők (például a Shigella sonnei okozta járvány esetén a betegek és az átmeneti ürítők átlagos aránya 1:21). A fertőzés kialakulásához igen kis csíraszám is elegendő, ez megmagyarázza azt a tényt, hogy a dizentéria jelentős részben közvetlen érintkezés útján - a fertőzött széklettel szennyezett kéz által - terjed. További terjedési lehetőségek között szerepel az ivóvíz, a fürdővíz, az élelmiszerek, de a nyári, kora őszi hónapokban jelentős szerephez jutnak a legyek is. Magyarországon speciális terjedési módot figyeltek meg melegvizes fürdőkkel kapcsolatban. A lakosság fogékonysága általános.

A vérhas diagnózisa

A hasmenés, a hasi görcsök és a lázas állapot együttes előfordulása esetén sem állapítható meg teljes biztonsággal a dizentéria - kizárólag tünetek alapján felállított - kórisméje, fontos azonban, hogy vérhas esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és nem szabad laikus terápiával próbálkozni.

A bakteriális dizentéria biztos diagnózisát csak a széklet bakteriológiai vizsgálata segíti, amely során ún. szelektív táptalajokon tenyésztik a baktériumot. A táptalajon kinőtt gyanús tenyészeteket biokémiai vizsgálatoknak vetik alá, és megállapítják a kórokozó alcsoportját. Az amőbás megbetegedésben a széklet mikroszkópos vizsgálata során az Entamoeba histolytica két formája mutatható ki. Igen fontos diagnosztikus jel, hogy a trophozoita alakban vörösvértestek láthatók.

A vastagbél tükrözéses vizsgálata során gyulladt, vérbő nyálkahártya látható, amelyen pontszerű bevérzések vagy kráterszerű fekélyek találhatók, amelyek átmérője 1 mm-től 2 cm-ig terjedhet, és a közöttük lévő nyálkahártya ép.

A vérhas tünetei, kórlefolyása

A dizentéria lappangási ideje 1-7 nap. A prodromális, azaz bevezető tünetek a vérhas súlyosságának függvényében jelentkezhetnek bizonytalan, általános tünetek formájában - mint a gyengeség, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a hőemelkedés, a fejfájás -, de a betegség magas lázzal, hasmenéssel is kezdődhet.

A középsúlyos megbetegedésben a kezdetben híg, nyálkás székletet felváltja az erős hasi görcsök kíséretében ürülő, az esetek 25-50%-ában véres, jellemzően émelyítő, édeskés szagú széklet. A kis volumenű hasmenések száma elérheti a napi 15-20-at, amely különösen veszélyes a kiszáradással szemben kevésbé ellenálló gyerekekre és az idősekre. A fájdalmas hasmenés gyakran hányással jár együtt. A kísérő tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás és az étvágytalanság, a beteg elesetté válik.

Az enyhe lefolyású fertőzést napi 4-5 nyálkás - ritkán véres -, híg széklet ürítése jellemzi, amelyet nem kísérnek az előbb említett általános tünetek.

A dizentéria súlyos, toxikus formájában a magas láz mellett a lázgörcsök jelenléte, a súlyos keringési zavar és az öntudatzavar dominál, és a típusos székletürítés megjelenése előtt nehezen különíthető el más heveny fertőző betegségtől.

A bakteriális dizentéria szövődményei ritkák. A betegség lezajlását követően kialakulhat a Reiter-szindrómának nevezett reaktív ízületi gyulladás, amelynek négy tünete van: a húgycsőgyulladás, a kötőhártya-gyulladás, a nyálkahártya- és bőrelváltozások, illetve az ízületi gyulladás. Előfordulási aránya a dizentériás fertőzést követően megegyezik a két nemben, de fontos megemlíteni, hogy ez a szövődmény igen ritka.

Az amőbás vérhas szövődményei szintén igen ritkák, de súlyosabbak: a kórokozók által létrejött fekélyek bélperforációhoz - a bél kilyukadásához - vezethetnek, amelyet a hashártya gyulladása és a vastagbél körül kialakuló tályogképződés követhet. A súlyos, toxikus vastagbélgyulladás masszív nyálkahártya-leválással és vérzéssel járhat. Utóbbi szövődmények halálos kimenetelűek is lehetnek. Ritkán az Entamoeba a sérült ereken keresztül eljut a szervezet más részeire, és ott szintén kóros elváltozásokat okozhat. A szóródás elsődlegesen a májban, ritkábban a tüdőben és az agyban jár tályogképződéssel.

A vérhas tünetei, kórlefolyása

A vérhas tünetei, kórlefolyása

A vérhas kezelése

A WHO szerint a dizentéria kezelésének négy kulcs komponense az antibiotikum - ez csak a szokványos formában nem indokolt -, a folyadékbevitel, a táplálás ellenőrzése és az utógondozás.

Noha a betegség klinikai tünetei igen gyorsan, sokszor spontán szűnnek meg, a dizentéria diagnózisának felállítása után antimikrobás kezelést kell kezdeni, amely lerövidíti a fertőzés heveny szakaszát, csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát és minimálisra csökkenti a tünetmentes ürítők előfordulását. Az antibiotikumos terápia azonban csak akkor hatásos, ha a kórokozó érzékeny az adott gyógyszerre. A kezelés lényeges eleme a kiszáradás megakadályozása és a bőséges folyadékpótlás, a beteg állapotától függően akár infúzió formájában. A táplálást rostmentes, fűszerszegény ételekkel kell elkezdeni.

Ellenjavallt minden olyan gyógyszer alkalmazása, amely csökkenti a bél motilitását - azaz a mozgását -, lévén ez akadályozza a kórokozók bélből történő kiürülését.

A vérhas gyógyulási esélyei

A bakteriális dizentéria szövődménymentes esetben 10-14 nap alatt gyógyul, de különösen veszélyes azokra a gyermekekre, akik alultápláltak, és akiknél a betegség fennállása alatt klinikailag igazolt kiszáradás lépett fel, illetve a csecsemőkre, akik nem részesülnek anyatejes táplálásban.

Az amőbás dizentéria halálozási aránya magas, és csak idejekorán elkezdett gyógyszeres terápia esetén kedvező a kórjóslat.

A vérhas megelőzése

Bár a dizentéria oltóanyagának előállításához évtizedes kutatómunka kötődik, a megelőzés döntő tényezője a magas szintű higiénés szokások betartása. Különös elővigyázatosságra van szükség a gyermekközösségekben, szociális illetve testi-szellemi fogyatékosok otthonaiban, pszichiátriai osztályokon és olyan közösségekben, ahol - a zsúfoltság vagy a tiszta víz hiánya miatt - nem tarthatók az alapvető higiénés követelmények. A fertőzött élelmiszerek nem különböznek minőségükben vagy illatukban a többitől. Elsősorban azok az ételek jönnek szóba, amelyek elkészítésük során kézi manipulációt igényelnek. A megelőzésben kiemelt fontossággal bír a zöldségek és gyümölcsök alapos mosása.

Hasznos tudnivalók

Magyarországon a dizentéria be- és kijelentésre kötelezett betegség. Amíg a klinikai tünetek fennállnak, a beteget otthon vagy kórházban kell elkülöníteni. A diagnosztizált beteget és a vele közvetlenül érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá helyezik, és eltiltják minden olyan tevékenységtől, amellyel elősegítik a fertőzés terjedését. A járványügyi megfigyelés csak akkor oldható fel, ha a széklet bakteriológiai vizsgálata legalább két egymást követő alkalommal pozitív.

hányás, étvágytalanság, fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, hőemelkedés, véres széklet, hidegrázás, magas láz, hasmenés, elesettség, híg széklet, nyálkás széklet, édeskés szagú széklet, lázgörcs, súlyos keringési zavar, öntudatzavar

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Vérhas kezelésére!

Aktuális

Allergiások, figyelem!ALLERGIA

Allergiások, figyelem!Már szórják a pollent a pázsitfűfélék és a kora nyári gyomok

Gyulladáscsökkentő étrend: mit érdemes tudni róla?ÉTREND

Gyulladáscsökkentő étrend: mit érdemes tudni róla?Valóban érdemes speciális ételeket enni?

A fahéj nagyszerű hatásaiFŰSZEREK

A fahéj nagyszerű hatásaiEzért érdemes mindennap fogyasztani

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Humánmeteorológia

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt nyugat felől tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, a Tiszántúlon azonban kezdetben lehet némi napsütés.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Időjárási frontokTérképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag