Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Betegségek A-Z

Vérhas

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Szerző: Dr. Szemerédy Viktória   |   Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás

Rövid leírás

(másnéven: dizentéria)

A vérhas a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely gyakori véres-nyákos hasmenéssel, gyakran görcsös hasi fájdalommal és lázzal jár. Kórokozói szerint elkülönítjük a bakteriális és az amőbás dizentériát, amelyek a betegség heveny szakában hasonló klinikai tüneteket okoznak.

Előfordulás

Hérodotosz szerint már Xerxész hadseregének szétzülléséért is egy dizentériajárvány volt felelős, de a 19. századig gyakran megtörtént, hogy ez a megbetegedés döntötte el a háborúk sorsát. A WHO adatai szerint ma a világon mintegy 164.7 millió dizentériás beteg él, és a fertőzés évente még mindig 1.1 millió halálos áldozatot követel. A betegek közül 163.2 millióan fejlődő országokban élnek.

A hazánkban előforduló bakteriális dizentériás megbetegedések előfordulásáról 1931 óta vannak pontosabb adataink. 1962-ben a bejelentett esetek száma meghaladta a 21 ezret, de ezt követően a járványügyi helyzet kedvezőbbé vált. Az antibiotikumok megjelenése és széleskörű alkalmazása következtében a halálesetek száma is jelentősen csökkent.

A betegség jellegzetes szezonális előfordulást mutat: az év során előfordult fertőzések 40-45%-a az augusztustól októberig tartó időszakban fordul elő függetlenül attól, hogy melyik Shigella alcsoport okozta a megbetegedést. Előfordulása a 2 és 4 év közötti kisdedek körében különösen magas.

Az amőbás dizentéria kórokozója az Entamoeba histolytica, amely világszerte előfordul, de különösen gyakori Dél- és Nyugat Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Mexikóban és Dél-Amerika nyugati partjain. Azokon a trópusi területeken, ahol a lakosság zsúfoltsága és a vízhiány miatt a higiénés normák nem teljesülnek, a fertőzöttségi arány igen magas. Becslések szerint világszerte évente körülbelül 100 millió amőbás megbetegedés fordul elő, és akár 100 ezer halálos áldozatért is felelősség tehető. Magyarországon az 1990-es években már nem fordult elő halálos kimenetelű fertőzés.

Okok

A bakteriális dizentériát szinte minden esetben a Shigella nemzetség négy alcsoportja okozza. A legtöbb megbetegedésért a Shigella sonnei és a Shigella flexneri felelős, a legsúlyosabb fertőzések a S. dysenteriae-hez köthetők. A Shigella az emberen kívül kizárólag a majmokat betegíti meg, de a fertőzőforrás gyakorlatilag mindig az ember.

A Shigellát erősen fertőzőképes kórokozóként tartják számon: mindössze 100 baktérium elegendő a fertőzéshez. A szájon át a szervezetbe került kórokozók 24-96 órán belül elárasztják a vastagbelet. Intracelluláris paraziták, ami azt jelenti, hogy a sejtekbe hatolnak és elpusztítják azokat. Az általuk termelt enzimek segítségével feloldják a hámsejteket, amelyek helyén apró tályogok maradnak vissza. A kórokozók a felületes hámsejtek alatti szöveti rétegben - a mukózában - szaporodnak, ennek következtében jön létre a gyulladás a vastagbélben.

Az amőbás dizentéria kórokozójának, az Entamoeba hystoliticának két alakját különböztetjük meg. A vegetatív forma, a trophozoita a külvilágban hamar elpusztul, a fertőzőképességet a másik forma, a cysta biztosítja. A paraziták a baktériumokhoz hasonlóan a vastagbél nyálkahártyáját támadják meg. A nyálkahártya elárasztásában segítségükre van amőbaszerű mozgásuk és az általuk termelt enzimek, amelyek szövetelhalást és jellegzetes palack- vagy könnycsepp-szerű fekélyeket hoznak létre. Ezek rendszerint - a bakteriális fertőzéshez hasonlóan - nem terjednek túl a mukózán, de súlyos fertőzés esetén a fekélyképződés kiterjedtté válhat, ami a bélfal elvékonyodásához és szakadékonyságához vezethet.

A fertőzés forrásai mind az akut betegek, mind a tünetmentes, illetve gyógyult kórokozó-ürítők (például a Shigella sonnei okozta járvány esetén a betegek és az átmeneti ürítők átlagos aránya 1:21). A fertőzés kialakulásához igen kis csíraszám is elegendő, ez megmagyarázza azt a tényt, hogy a dizentéria jelentős részben közvetlen érintkezés útján - a fertőzött széklettel szennyezett kéz által - terjed. További terjedési lehetőségek között szerepel az ivóvíz, a fürdővíz, az élelmiszerek, de a nyári, kora őszi hónapokban jelentős szerephez jutnak a legyek is. Magyarországon speciális terjedési módot figyeltek meg melegvizes fürdőkkel kapcsolatban. A lakosság fogékonysága általános.

Tünetek, kórlefolyás

A dizentéria lappangási ideje 1-7 nap. A prodromális, azaz bevezető tünetek a vérhas súlyosságának függvényében jelentkezhetnek bizonytalan, általános tünetek formájában - mint a gyengeség, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a hőemelkedés, a fejfájás -, de a betegség magas lázzal, hasmenéssel is kezdődhet.

A középsúlyos megbetegedésben a kezdetben híg, nyálkás székletet felváltja az erős hasi görcsök kíséretében ürülő, az esetek 25-50%-ában véres, jellemzően émelyítő, édeskés szagú széklet. A kis volumenű hasmenések száma elérheti a napi 15-20-at, amely különösen veszélyes a kiszáradással szemben kevésbé ellenálló gyerekekre és az idősekre. A fájdalmas hasmenés gyakran hányással jár együtt. A kísérő tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás és az étvágytalanság, a beteg elesetté válik.

Az enyhe lefolyású fertőzést napi 4-5 nyálkás - ritkán véres -, híg széklet ürítése jellemzi, amelyet nem kísérnek az előbb említett általános tünetek.

A dizentéria súlyos, toxikus formájában a magas láz mellett a lázgörcsök jelenléte, a súlyos keringési zavar és az öntudatzavar dominál, és a típusos székletürítés megjelenése előtt nehezen különíthető el más heveny fertőző betegségtől.

A bakteriális dizentéria szövődményei ritkák. A betegség lezajlását követően kialakulhat a Reiter-szindrómának nevezett reaktív ízületi gyulladás, amelynek négy tünete van: a húgycsőgyulladás, a kötőhártyagyulladás, a nyálkahártya- és bőrelváltozások, illetve az ízületi gyulladás. Előfordulási aránya a dizentériás fertőzést követően megegyezik a két nemben, de fontos megemlíteni, hogy ez a szövődmény igen ritka.

Az amőbás vérhas szövődményei szintén igen ritkák, de súlyosabbak: a kórokozók által létrejött fekélyek bélperforációhoz - a bél kilyukadásához - vezethetnek, amelyet a hashártya gyulladása és a vastagbél körül kialakuló tályogképződés követhet. A súlyos, toxikus vastagbélgyulladás masszív nyálkahártya-leválással és vérzéssel járhat. Utóbbi szövődmények halálos kimenetelűek is lehetnek. Ritkán az Entamoeba a sérült ereken keresztül eljut a szervezet más részeire, és ott szintén kóros elváltozásokat okozhat. A szóródás elsődlegesen a májban, ritkábban a tüdőben és az agyban jár tályogképződéssel.

Diagnózis

A hasmenés, a hasi görcsök és a lázas állapot együttes előfordulása esetén sem állapítható meg teljes biztonsággal a dizentéria - kizárólag tünetek alapján felállított - kórisméje, fontos azonban, hogy vérhas esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és nem szabad laikus terápiával próbálkozni.

A bakteriális dizentéria biztos diagnózisát csak a széklet bakteriológiai vizsgálata segíti, amely során ún. szelektív táptalajokon tenyésztik a baktériumot. A táptalajon kinőtt gyanús tenyészeteket biokémiai vizsgálatoknak vetik alá, és megállapítják a kórokozó alcsoportját. Az amőbás megbetegedésben a széklet mikroszkópos vizsgálata során az Entamoeba histolytica két formája mutatható ki. Igen fontos diagnosztikus jel, hogy a trophozoita alakban vörösvértestek láthatók.

A vastagbél tükrözéses vizsgálata során gyulladt, vérbő nyálkahártya látható, amelyen pontszerű bevérzések vagy kráterszerű fekélyek találhatók, amelyek átmérője 1 mm-től 2 cm-ig terjedhet, és a közöttük lévő nyálkahártya ép.

Kezelés

A WHO szerint a dizentéria kezelésének négy kulcs komponense az antibiotikum - ez csak a szokványos formában nem indokolt -, a folyadékbevitel, a táplálás ellenőrzése és az utógondozás.

Noha a betegség klinikai tünetei igen gyorsan, sokszor spontán szűnnek meg, a dizentéria diagnózisának felállítása után antimikrobás kezelést kell kezdeni, amely lerövidíti a fertőzés heveny szakaszát, csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát és minimálisra csökkenti a tünetmentes ürítők előfordulását. Az antibiotikumos terápia azonban csak akkor hatásos, ha a kórokozó érzékeny az adott gyógyszerre. A kezelés lényeges eleme a kiszáradás megakadályozása és a bőséges folyadékpótlás, a beteg állapotától függően akár infúzió formájában. A táplálást rostmentes, fűszerszegény ételekkel kell elkezdeni.

Ellenjavallt minden olyan gyógyszer alkalmazása, amely csökkenti a bél motilitását - azaz a mozgását -, lévén ez akadályozza a kórokozók bélből történő kiürülését.

Megelőzés

Bár a dizentéria oltóanyagának előállításához évtizedes kutatómunka kötődik, a megelőzés döntő tényezője a magas szintű higiénés szokások betartása. Különös elővigyázatosságra van szükség a gyermekközösségekben, szociális illetve testi-szellemi fogyatékosok otthonaiban, pszichiátriai osztályokon és olyan közösségekben, ahol - a zsúfoltság vagy a tiszta víz hiánya miatt - nem tarthatók az alapvető higiénés követelmények. A fertőzött élelmiszerek nem különböznek minőségükben vagy illatukban a többitől. Elsősorban azok az ételek jönnek szóba, amelyek elkészítésük során kézi manipulációt igényelnek. A megelőzésben kiemelt fontossággal bír a zöldségek és gyümölcsök alapos mosása.

Gyógyulási esélyek

A bakteriális dizentéria szövődménymentes esetben 10-14 nap alatt gyógyul, de különösen veszélyes azokra a gyermekekre, akik alultápláltak, és akiknél a betegség fennállása alatt klinikailag igazolt kiszáradás lépett fel, illetve a csecsemőkre, akik nem részesülnek anyatejes táplálásban.

Az amőbás dizentéria halálozási aránya magas, és csak idejekorán elkezdett gyógyszeres terápia esetén kedvező a kórjóslat.

Hasznos tudnivalók

Magyarországon a dizentéria be- és kijelentésre kötelezett betegség. Amíg a klinikai tünetek fennállnak, a beteget otthon vagy kórházban kell elkülöníteni. A diagnosztizált beteget és a vele közvetlenül érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá helyezik, és eltiltják minden olyan tevékenységtől, amellyel elősegítik a fertőzés terjedését. A járványügyi megfigyelés csak akkor oldható fel, ha a széklet bakteriológiai vizsgálata legalább két egymást követő alkalommal pozitív.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

12694Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag