Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Rövidlátás, távollátás

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Pohánka Tünde   |   Lektor: Dr. Kiss Kinga

Rövid leírás

(másnéven: myopia, hypermetropia)

Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje kb. 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 mm) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent, vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.

Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátó (hypermetropiás), ha a törőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátó (myopiás). A harmadik fénytörési hiba az astigmatizmus, amikor a szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. A szem törőerejét az eléje helyezett konvex (domború) üveggel növelni, konkáv (homorú) üveggel, pedig csökkenteni lehet.

Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.

Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból ún. távolpontból indulnak ki. A távolpont távolsága a szemtől adja meg a rövidlátás mértékét dioptriában (D) kifejezve.

Előfordulás

A túllátás a lakosság 50%-át érinti. Rövidlátó a lakosság 10%-a.

Okok

Túllátás
Az esetek többségében az ilyen betegek szemgolyója kisebb, tehát a tengelye rövidebb (tengely-hypermetropia). Néha a törőerő gyengébb (törési hypermetropia), például lehet a szaruhártya vagy a lencse laposabb, illetve hiányozhat a fénysugarak útjából a lencse baleset vagy műtét miatt. Az újszülöttek is hypermetropiások (átlagosan 2,4 D), melynek mértéke az első életévben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedésével. Sok szem normál fénytörésűvé válik, de a lakosság 50%-a hypermetropiás marad.

Rövidlátás
A myopia oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési myopia), mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelymyopia).Az alkalmazkodás (közelre nézéskor a szemlencse domborúbbá válik, így a szem törőereje fokozódik) átmeneti görcse okozza a tranzitoricus myopiát, melynek oka gyakran a fáradtság, de okozhatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek, vagy mérgezések is.
Ha felnőtt korban válik valaki rövidlátóvá (myopizálódás), más kóros állapotokat lehet feltételezni. Ilyen a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratoconus), ideghártya leválás, szürke hályog, a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs).
Megfigyelték, hogy nagyfokú szemhéjcsüngés, szaruhártyahomály vagy szürke hályog esetén, amikor a fény szembe jutása akadályozott, a kor előrehaladtával a szemgolyó hossza nő.
Az alkalmazkodás szintén fokozza a myopia kialakulását. Ezért, aki gyermekkorában, amíg a szemgolyó növekszik, rossz fényviszonyok között sokat olvas, annak nagyobb esélye van arra, hogy felnőtt korára rövidlátóvá váljék.

Tünetek

Tünetekkel kapcsolatos cikkek

Túllátás
Fiatal korban, amíg a lencse rugalmas, a szem alkalmazkodással - a lencse domborúbbá válásával - növeli a törőerejét, így előrehozza a keletkezett képet az ideghártyára, az egyén élesen lát. Ezt hívják fakultatív hypermetropiának. Ehhez azonban a sugárizom állandó összehúzódására van szükség. Az ilyen szem távolra nézéskor sincs nyugalomban, akkor is alkalmazkodnia kell az éleslátáshoz. Az állandó alkalmazkodás miatt a túllátó beteg már el sem tudja lazítani teljesen a sugárizmát. Ez fáradásos jellegű panaszokhoz vezet, pl.: fejfájás, rossz közérzet, időnként jelentkező homályos látás. A fénytörési hibának így rejtve maradó részét a sugárizom atropin cseppel való bénításával deríthetjük ki.

Idősebb korban a lencse merevebbé válásával, a sugártestest kifáradásával az alkalmazkodási (akkomodációs) szélesség beszűkül. A beteg azzal a panasszal fordul szemorvoshoz, hogy közelre nem lát élesen. Az ilyen betegnél korábban jelentkezik az öregszeműség (presbyopia), korábban lesz szüksége olvasószemüvegre.

Az alkalmazkodás szoros kapcsolatban van a konvergenciával, a szemek összetérítésével. Egy normál szemű egyén, ha közelre néz, a fixálás távolsága szerint alkalmazkodik, domborúbbá válik a lencséje és konvergál, a két szem tengelye nagyobb szöget zár be. A két funkció anatómiai kapcsolatát idegpályák képviselik. A kapcsolat nem szoros. Amennyiben ez a kapcsolat szorosabb, akkor már kis fokú alkalmazkodás is a szemek összetérítését okozza. Így alakul ki az ún. akkomodatív kancsalság. A hypermetrópia mértékének fontos szerepe van a kancsalság kiváltásában. Kis fokú, fakultatív hypermetropia esetén még nem lép be a konvergencia reflex, közepes, relatív hypermetrópia esetén a beteg csak kancsalítás árán lát élesen, a kétszemes együttlátás csak homályos látással lehetséges. A relatív hypermetropiások közül csak azok válnak kancsallá, akiknél az éleslátás kényszere fölülmúlja a kétszemes együttlátásét. Nagymértékben (6-8 D-n felüli) túllátó szemű egyének általában igénybe sem veszik az alkalmazkodást, így nem válnak kancsallá (absolut hypermetropia). Közelre állítják be a fénytörésüket, bemerevedik a sugártest. A távoli látásélesség vizsgálatánál törési rövidlátókhoz hasonlítanak.
A túllátó szemek általában kisebbek, az elülső csarnok sekélyebb, a csarnokzug szűkebb, ami zárt zugú zöld hályog kialakulására hajlamosít.

Rövidlátás
A kis (0-4 D) és közepes (4-8 D) fokú rövidlátók közelre élesen látnak, de legfőbb panaszuk, hogy távolra homályosan látnak.
Progresszív myopiában a szemgolyó hosszabbodása a növekedés befejeztéig tart. Iskolás korban évente 0.5 dioptria romlás várható. Az 5 éves korban mért fénytörés prognosztikai jelentőségű. Ha ebben a korban a fénytörés +0.5 és +1.5 dioptria között van, ép fénytörésű (emmetrop) szem kialakulása valószínű felnőtt korra. Ha a mért érték +1.5 dioptriánál nagyobb, túllátás, ha +0.5 dioptriánál kisebb, rövidlátás jellemzi a felnőtt szem fénytörését. Malignus myopiában a szemgolyó hosszának növekedése 40-50 éves korig is eltarthat. A rövidlátó populáció 30%-ának 6,0 dioptriánál nagyobb a fénytörési hibája.Az ilyen szemek hátsó szegmentuma tágult elsősorban. Az elülső részek méretei teljesen normálisak lehetnek. A szemgolyó hátsó szegmentumának progresszív tágulása miatt az ínhártya elvékonyodik, körülírt tágulatok jönnek létre. Az érhártya sorvad, az ideghártya külső rétege ezeken a helyeken elpusztul. Ha ez az éleslátás helyét, a sárgatestet is érinti, a látás visszafordíthatatlanul, kifejezetten megromlik. A beteg elveszíti centrális látását, olvasni sem tud, csak a viszonylagosan megmaradt perifériás látása alapján képes tájékozódni.

Az üvegtest sem egészséges, szerkezete elfolyósodik, emiatt úszkáló homályokat lát a beteg, ami a közeli távolpont miatt rendkívül zavaró lehet.

Az ideghártya perifériás degenerációja és az üvegtest elfajulása miatt szakadások keletkeznek az ideghártyán. Emiatt ideghártya leválás következhet be mely a rövidlátók 9%-ánál kialakul. Tünetei: villámlátás, hirtelen jelentkező úszkáló homályok látása, egy idő után perifériás látótér kiesés, mely a centrum felé tartva nő, vagy hirtelen jelentkező sötétség.

Rövidlátókon a nyitott zugú zöld hályog gyakoribb. Az ilyen zöld hályogos betegek körülbelül 14%-a nagyfokú rövidlátó. A 10 D-nál nagyobb rövidlátók 3%-a szenved nyitott zugú zöld hályogban.

Diagnózis

Egy szembeteg bármely panasszal is fordul szemorvoshoz, először a látásélességét kell megvizsgálni, mely során a fénytörési hibájára is fény derül. Ez a fénytörés szubjektív meghatározása. A beteget 5 méterre leültetik egy jól megvilágított látáspróba táblától. Ezen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok, vannak. A látásélességet egy tört fejezi ki. Mivel a különböző országokban más és más távolságból végzik a vizsgálatot, a könnyebb összehasonlítás miatt ma már inkább a decimális beosztást használjuk. E szerint a teljes látás 1,0, ha valaki a legalsó sort látja csak, látóélessége 0,1 Ha valaki a legfelső jelet sem látja 5 méterről, addig közelítik a táblához, míg azt fel nem ismeri. Ujjainkat is olvastathatjuk egyre közelebbről. Ha szem előtti ujjolvasása sincs a betegnek, megvizsgálják, hogy van-e kézmozgás látása. Ha ez sincs, akkor a betegnek nincs tárgylátása. Ha a beteg látása 1 méter ujjolvasásnál rosszabb, meg kell vizsgálni a beteg fényérzését.

A közeli látás meghatározására különböző olvasótáblákat használnak, hazánkban Csapody I-XIII. olvasótáblái használatosak.

A kétszínű (zöld-vörös) teszt a látásélesség korrekciója utáni maradék fénytörési hibáról tájékoztat.

A fénytörés objektív meghatározásaira több lehetőség van:
  1. Skiaszkópia (árnyékpróba). Lényege a távolpont keresés. Fénysugarakat vetítünk a pupillán keresztül a szemfenékre és a visszavert fénysugár viselkedéséből, haladási irányából következtethetünk a beteg távolpontjának a helyére, azaz a fénytörésére. A vizsgálatot a szűk pupilla és az alkalmazkodás jelentősen befolyásolja, ezért pupilla tágítás után végezhető el.

  2. Automatikus refraktometria. Ennek során gyenge, infravörös fényű jelet használnak, az ideghártyán keletkező jelet optikai rendszeren kersztül fotodiódák segítségével állítják élesre. A módszert az alkalmazkodás és a pontos fixálás jelentősen befolyásolja.

  3. Keratometria. Ennek során meghatározhatjuk a szaruhártya törőerejét a centrumban, az astigmia fokát és tengelyállását.

  4. Corneatopográfia. Ez a szaruhártya törőerőprofil meghatározására szolgáló topopgráfiás módszer, ahol kódolt színskálát használnak.

  5. Ultrahang vizsgálat. Ennek során pontosan lemérhető a szem hossza, a szaruhártya és a lencse, a lencse és az ideghártya közötti távolság, valamint a lencse vastagsága. Ezekből az adatokból pontosan kiszámítható a szem fénytörése. Erre a vizsgálatra elsősorban műlencse beültetés előtt a beültetendő lencse törőerejének a kiszámításához van szükség, amikor más módszer a szürke hályog miatt nincs is a szem fénytörésének a megállapítására.

Kezelés

A fénytörési hibák javítására többféle lehetőségünk is van: szemüveggel, ill. kontaktlencsével történő korrekció, valamint különböző műtéti beavatkozások.

Túllátás esetén a fénytörés vizsgálata során az a legerősebb konvex (+) üveg, amivel a beteg még végig tudja olvasni a táblát a manifeszt hypermetrópiának, idős, alkalmazkodásra képtelen betegben pedig a teljes hypermetrópiának felel meg. Fiatalok látens hypermetrópiáját így nem tudjuk meg, mivel képesek alkalmazkodni. Bénítanunk kell a sugárizmot a vizsgálat előtt. A távolra alkalmazkodás kikapcsolása érdekében mindig a legerősebb konvex üveget kell felírni, amivel még jól lát a beteg.

Rövidlátás esetén a betegnek, kivéve a gyermekeket, mindig a leggyengébb konkáv(-) üveget kell felírni, amivel még jól lát. A fiatal myopiás beteg erősebb konkáv üveggel is jól fog látni, az erősebb konkáv üveg széttérítő hatását ugyanis alkalmazkodással kompenzálja. Az ilyen túlkorrekció az állandó alkalmazkodás kényszere miatt komoly panaszokat, elsősorban fejfájást okozhat.

Ha a két szem fénytörése különböző, anisometropiáról beszélünk. Ilyenkor korrekció után a két szem ideghártyáján eltérő nagyságú képek keletkeznekA két szem közötti maximum 3 dioptria különbség esetén a képeket a látókéreg még egybe tudja forrasztani. Ellenkező esetben, ha az eltérés 3 dioptria fölött van, a képek annyira különböző nagyságúak lesznek, hogy kérgi egybeolvasztásuk lehetetlen. Ez kettőslátást, szédülést okoz. Ilyenkor a gyengébben látó szem fénytörési hibáját nem korrigáljuk ki teljesen üveggel. Másik lehetőség a kontaktlencse, mellyel mindkét szem fénytörési hibája maximálisan korrigálható panaszok nélkül. A közvetlenül a szaruhártya felszínén elhelyezkedő lencse nagyító és kicsinyítő hatása ugyanis minimális.

A kontaktlencse a fénytörési hibák javításának másik módszere. A szaruhártyát fedő könnyfilmen úszva, a könnyfilm állandóan cserélődik alatta. Így a szaru külső hámsejtjei, melyek a könny közvetítésével kapják az oxigént a levegőből, nem károsodnak. Optikailag jobb kép keletkezik a kontaktlecse viselésekor, mint nagy dioptriájú szemüveg viselése esetén, mert elmarad a legalább 1 cm-re a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.

A kontaktlencse rendelés javallatai:
  • nagyfokú rövidlátás (-8 D fölött),
  • nagyfokú túllátás (+6 D fölött),
  • anisometropia ,
  • astigmia,
  • kozmetikai illetve foglalkozási okok.
A kontaktlencse rendelés ellenjavallatai:
  • a szemhéj betegségei,
  • a kötőhártya betegségei,
  • a szaruhártya betegségei,
  • a könnyfilm rendellenességei,
  • szivárványhártya gyulladás,
  • festékes anyajegy a szemfelszínen,
  • a szaruhártya érzéketlensége,
  • egyik szem hiánya,
  • neurotikus félelem.
A fénytörési hibák korrekciójában egyre nagyobb teret hódít a szaruhártya lézerrel történő átszabása. A szemben a két legfontosabb törőerőt képviselő képlet a szaruhártya (44 D) és a lencse (20 D). A szem összdioptriájának megváltoztatására a szaru törőerejének a megváltoztatása ad lehetőséget a legkönnyebben, hiszen kívül, könnyen hozzáférhető helyen van és a legnagyobb törőerővel rendelkezik a szem képletei közül. Az excimer lézerkezelés során a lézerfény elnyelődik a szaruhártya szövetében, felbontja a molekulák közötti kötéseket és elpárologtatja a felbontott anyagokat.

Az excimer lézerkezelés javallatai:
  • kontaktlencse viselési képtelenség,
  • foglalkozási okok,
  • szaruhártya átültetést és szürke hályog műtétet követő astigmia,
  • nagyfokú astigmatizmus,
  • pszichés okok ("fogyatékosság"érzése),
  • egyes szaruhártya-betegségekben terápiás céllal történő kezelés.
Az excimer lézeres kezelés ellenjavallatai:
  • 18 életév alatti kor ( még növekvő szem),
  • instabil fénytörési hiba,
  • kötőszöveti rendellenesség,
  • a szaruhártya kóros állapotai,
  • súlyos könnyhiány,
  • rossz látásélesség,
  • súlyos krónikus betegség (beállítatlan cukorbetegség, sebgyógyulási zavar stb.).
A nagyfokú rövidlátás progressziójának megállítására, vagy lassítására többféle műtéti eljárást dolgoztak ki. Ezek lényege a szem hátsó pólusának megtámasztása. Ezen ún. sclera (ínhártya) megtámasztásos műtétekkel kb. 80-85%-ban megáll a szemgolyó növekedése.

Hasznos tudnivalók

Az első szűrővizsgálat már 9 hónapos korban esedékes, majd a következő 2,5-3 éves korban, ezt követően pedig az iskola megkezdése előtt. Természetesen ettől függetlenül is bármilyen szemészeti problémával javasolt szemorvoshoz fordulni.

Kategória: Szemészeti problémák

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

17906Kérdezzen Ön is!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag