Prosztatarák tünetei és kezelése

Kiss Éva, Máriáss Márta

 Kiss Éva, Máriáss Márta

 

Dr. Nyirády Péter

 Dr. Nyirády Péter

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a prosztatarák?

A prosztata (dülmirigy) karcinómája a férfiak leggyakoribb tumoros betegsége. Idejében, azaz még a tünetek megmutatkozása előtt felfedezve jól gyógyítható, ezért nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak. A daganatos megbetegedés szövettanilag leggyakrabban adenocarcinoma.

A prosztata a húgyhólyag bázisa (hólyagalap) és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, mely körülveszi a húgyhólyag közeli (proximális) húgycsőszakaszt, felnőtt férfiban kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne a végbél felől tapintható. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a spermiumok aktivitásához, mozgásához glükóz formájában biztosítja az energiát.

A dülmirigy 4 különböző részre (zónára) osztható, melyeknek az egyes prosztatabetegségek szempontjából van jelentőségük. A prosztatarák az esetek nagy részében, mintegy 66%-ában a prosztata külső, tok körüli területéből, az ún. perifériás zónából indul ki. A gyakoriság szempontjából a többi rész érintettségi sorrendje a következő: átmeneti zóna, centrális zóna, elülső zóna.

A prosztatarák előfordulása

A prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganata a második leggyakoribb oka a férfiak rákos halálozásnak. Az előfordulása az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Hazánkban évente körülbelül 1500 férfi hal meg a megbetegedésben.

A KSH adatai szerint 1990-ben a prosztatarák okozta halálozások a tüdő-, a vastagbél-, végbél- és a gyomorrák után a negyedik helyen álltak, 2003-ban viszont már a harmadik helyre kerültek, a férfiaknál pedig ez a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Előfordulása az életkorral növekszik, és jellemző rá a családi halmozódás is. A betegség az idős férfiak betegsége, 80-85 éves kor között jelentkezik leggyakrabban.

A prosztatarák okai

A betegség pontos oka nem ismert, hátterében több tényező szerepe is kimutatható. A genetikai okokra a halmozott családi előfordulás utal. Az első kromoszóma egyik génjének hibája kedvez a betegség kialakulásának. Az életkor az egyik legfontosabb rizikótényező, a korral nő a kockázat is.

A hormonális okokról sem szabad elfelejtkezni. Annyit már tudnak, hogy a tumor csak tesztoszteron jelenlétében tud kifejlődni és növekedni.

Az étkezési szokások szerepét bizonyítja, hogy a zsíros, rostokban szegény, sok vörös húst tartalmazó étrenden élők veszélyeztetettebbek.

A szexuális aktivitás szerepét is vizsgálják.

A prosztatarák tünetei

A prosztatarák a betegség korai stádiumában, amikor még sikerrel meggyógyítható, általában teljesen tünetmentes. A betegségre utaló korai tünetek nincsenek, ezért gyakran már csak az előrehaladott, teljes mértékben nem gyógyítható meg, csak kezelhető esetben figyelhetők meg.

Nemegyszer csak véletlenül, más betegségek, például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás műtétet követő szövettani vizsgálatkor derül fény a megbetegedésre.

Ha vannak is tünetek, azok csak a korai stádium után mutatkoznak meg és nem jellemzőek a betegségre. A jóindulatú prosztata megnagyobbodásra jellemző elzáródásos és irritatív tünetek jelentkezhetnek, de sokkal gyorsabban rosszabbodnak, és gyógyszerekre nem vagy csak mérsékelten javulnak.

A prosztatarák további tünetei a szerv tömegének növekedése, a húgycső összenyomása miatt fellépő vizelési panaszok - gyakori vizelés, éjszakai vizelés, vizeletrekedés. Előfordulhatnak a daganatnak a húgycsőbe vagy a húgyhólyagba történő betöréséből adódó tünetek: véres ondó ürítése, vérvizelés, húgycsővérzés. Ha a daganat a környező szövetekbe is behatol, tompa, gáti, keresztcsonttáji, deréktáji fájdalmakat okozhat, illetve a felső húgyutak pangását, tágulatát hozhatja létre.

Előrehaladottabb, áttétes prosztatarák csontfájdalmakat, csonttöréseket, illetve a tumoros megbetegedésekre jellemző általános tüneteket - gyengeségérzést, fogyást, vérszegénységet - okozhatnak. Sokszor a reumásnak tűnő fájdalmak hátterében prosztatarák okozta csontáttétet diagnosztizálnak.

A prosztatarák diagnózisa

A betegség korai felismerésére az 50 év feletti férfiak rendszeres urológiai vizsgálata ad lehetőséget. A fizikális vizsgálat során az orvos a végbélen keresztül tapintja ki a dülmirigyet (végbélen keresztüli prosztata-tapintás - RDV (rektális digitális vizsgálat). A szövet keménysége, a prosztata egyenetlensége és asszimetriája daganat gyanúját veti fel, amit tűbiopszia elvégzésével tisztáznak. A szövettani eredmény a tumor típusát is megadja, feltéve, ha sikerült megfelelő helyről venni a szövetmintát. Téves negatív eredmény születhet ugyanis, ha a tűbiopsziával nem a jelenlévő, kóros szövetből vettek mintát. E lehetőség kizárására, a pontos diagnózis érdekében ún. transrectalis ultrahang-vizsgálat során a végbélbe vezetett ultrahang szondával segítik a prosztata-biopszia pontosságát, illetve daganat esetén meghatározzák a daganat helyét és kiterjedését.

A prosztatarák a férfiak leggyakoribb daganatos betegsége

A prosztatarák a férfiak leggyakoribb daganatos betegsége


Vérvétel nyomán meghatározzák a PSA-értéket (PSA=prosztata specifikus antigén, a prosztatadaganat sejtjei az ún. prosztata specifikus antigén -PSA- nevű fehérjét termelnek, ami a beteg véréből már akkor azonosíthatóvá válik, mikor a megbetegedés egyéb módszerekkel még nem diagnosztizálható), ami a korral és a prosztata méretével, illetve a betegség előrehaladottságával változik. 50 éves kor körül 4 ng/ml értékig normális. Katéter-viselés, gyulladás esetén az érték rák jelenléte nélkül is sokkal magasabb lehet, ezért a vizsgálati eredményeket együttes értékelésével állítják föl a pontos diagnózist.

Az általános klinikai, radiológiai és kiegészítő ultrahang-vizsgálatok a beteg általános állapotának megítéléséhez, távoli szervekben elhelyezkedő esetleges áttétek felderítéséhez szükségesek.

Mivel a prosztatarák leggyakrabban a csontokban ad áttétet, a csont-izotóp vizsgálat fontos kiegészítő diagnosztikai vizsgálat mind a gyógykezelés megkezdése előtt, mind a beteg sorsának továbbkövetése során. Radikális műtéti beavatkozás előtt mellkasröntgen vizsgálat is szükséges.

A nyirokcsomó biopszia célja, hogy felderítse a daganatsejteknek a nyirokutakon történő esetleges terjedését. Ez többféle (célzott tűbiopszia, laparoszkópos és nyílt műtéti) technikával történhet. Az eltávolított hengerformájú szövetminták alapos szövettani vizsgálata igazolja a rák jelenlétét.

A diagnózis megállapításakor a beteg további sorsának megítélése (prognózisa), illetve a kezelési terv felállítása szempontjából nagyon fontos annak ismerete, hogy a daganatsejtek túlhaladták-e a prosztata határát (tokját), valamint kimutathatók-e más szervekben is. A prosztatarák megítélésére úgynevezett TNM beosztás szerepel, melyet klinikai szempontból a következő stádiumok szerint alkalmaznak:

1.) I. stádium - nincsenek prosztatarák okozta tünetek. A daganat a prosztatán belül helyezkedik el, és vagy a jóindulatú prosztatanagyobbodás miatt végzett műtétnél, a szövettani vizsgálat során ismerik föl, vagy a magas PSA-érték miatt végzett prosztata-biopszia során diagnosztizálják. A daganatsejtek a prosztatának csak egy vagy néhány területén találhatók.

2.) II. stádium - emelkedett PSA-érték vagy fizikális vizsgálatnál tapintott elváltozás miatt végzett biopszia alkalmával ismerik fel, annak ellenére, hogy a daganatsejtek csak a prosztatán belül találhatók.

3.) III. stádium - a daganatsejtek túlhaladják a prosztata tokját és ráterjedhetnek a környező szervekre (az ondóhólyagot is beszűrhetik).

4.) IV. stádium - a ráksejtek ráterjedhetnek a nyirokcsomókra és/vagy a prosztatától távolabb elhelyezkedő szervekre vagy szövetekre, így a csontokra, májra, tüdőre.

A prosztatarák kezelése

A prosztata-daganat kezelése a betegség előrehaladottságától, a beteg korától, általános állapotától, várható életkilátásának idejétől és szándékától függ.

Korán felismert esetben, amikor a daganat a prosztatán belül helyezkedik el, a teljes gyógyulás a prosztata radikális műtéttel történő eltávolításától várható. Ennek során a prosztatát és az ondómirigyeket egészben veszik ki, és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. Sikeres, időben való elvégzése esetén a beteg teljesen gyógyultnak minősíthető.

A nagy műtéti megterhelésre való tekintettel, jó általános állapotú betegeken végzik, akik várhatóan 10 vagy annál több évet élhetnek.

A műtét nagy felkészültséget igénylő beavatkozás, szövődményként magában rejti a vérvesztés, a későbbi vizelettartási nehézség és merevedési problémák lehetőségét. A férfi intimtorna ezeken a panaszokon sokat segíthet.

A szexuális életet főként a műtéti terápia befolyásolja kedvezőtlenül, ezért ha csak lehet, igyekeznek a beidegzést kímélő technikát választani.

Az elsődleges daganat és a kiújulások kezelésének egyik lehetősége a prosztata besugárzása, amely történhet külső vagy belső sugárforrásból.

A külső sugárforrásból történő besugárzás a műtétnél kevésbé megterhelő, így idősebb, 70 év feletti és nem jó általános állapotú betegeknek ajánlják. Ezzel a módszerrel a daganat eltávolítása nem lehetséges. A besugárzás a prosztata daganatos sejtjeit támadja, de hatással van a környező szövetekre is. A beavatkozás gyógyhatása jó, de későbbi következményei nagyon súlyosak is lehetnek, például a hólyagnak és végbélnek a besugárzás következtében kialakuló gyulladása, mely gyakori vizelést, székelést, csípő érzést okoz. Sajnos e panaszok már nem gyógyíthatók.

A belső sugárforrás lehet a besugárzandó területre behelyezett 50-70 parányi, 4-5 mm hosszú 125-ös jód izotópot tartalmazó kapszula vagy üresen felhelyezett és sugárzó anyaggal később feltöltött csövecske. A sugárforrás felhelyezése rövid, egyórás narkózisban ambulánsan is elvégezhető. Előnye, hogy a tumorsejteket pusztító sugárzást a kezelés néhány hónapos időtartamára úgy tudják adagolni, hogy az közvetlenül a beteg szövetet éri, az egészséges szövetek sokkal kevésbé károsodnak, mint a külső besugárzás esetén.

Előrehaladottabb esetben, amikor nagy valószínűséggel a daganat már elérte a prosztata szélét, a beteg idősebb korú, vagy sebészi és sugárkezelésbe nem egyezik bele, a tesztoszteron-szint csökkentése javasolt. Ezt injekcióval vagy tablettával, esetleg ezek kombinációjával lehet elérni (kémiai kasztráció, antiandrogén vagy teljes androgén-blokád). Hormon rezisztens esetekben, továbbá távoli áttétek mellett a citosztatikus gyógyszeres kezelés (infúzióban és/vagy tablettában) jön szóba.

Hasonló eredmény érhető el a herék eltávolításával (fizikai kasztrációval).

A kezelés megválasztása a beteg korától, általános erőnlététől, valamint a tumor stádiumától függ. A műtéti és belső sugárforrással történő besugárzásos terápiát többnyire 70 évnél fiatalabb betegeknél alkalmazzák.

A betegség követése, a meghatározott időközönként történő kontrollvizsgálat (PSA, RDV) rendkívül fontos, jelezheti ugyanis a betegség aktivizálódását vagy biológiai tulajdonságainak megváltozását, és így időben lehet változtatni a kezelésen.

A prosztatarák gyógyulási esélyei

A prosztatarák korai felismerés mellett a gyógyítható, illetve jól kezelhető daganatféleségek közé sorolható. A középkorú, tünetmentes férfiak számára a rendszeres urológiai vizsgálaton (szűrésen) való részvétel az egyetlen módja annak, hogy korai, gyógyítható esetek kerüljenek felszínre. Ráadásul a szűrés során más elváltozásokra, egyéb betegségekre is fény derülhet.

A beteg sorsa szempontjából döntő a gondozáson való részvétel, melynek fő eleme a meghatározott időközönként történő kontrollvizsgálat. A PSA-érték változása jelezheti ugyanis a betegség aktivizálódását, esetleges kiújulását vagy biológiai tulajdonságainak megváltozását, mely évek során, jól beállított kezelés mellett is bekövetkezhet. Ilyenkor a kezelési stratégia megváltoztatásával ismét teljes remisszió érhető el.

Megelőzés

Minél korábbi stádiumban fedezik fel a prosztata daganatos megbetegedését, annál nagyobb biztonsággal gyógyítható. Ezért különös jelentősége van a legkisebb gyanú esetén is a kivizsgálást követő korai felismerésnek. A prosztatarák gyakoriságára és a korai felismerés jelentőségére való tekintettel ajánlják a rendszeres urológiai ellenőrzést: azoknál, akiknél a családban prosztatarákos megbetegedés előfordult, 45 éves kor felett, a többieknél pedig 50 éves kor felett évente javasolják az időbeli diagnózist lehetővé tevő vizsgálatok elvégzését.

A betegség korai felismerését a fizikális vizsgálat és a daganatos megbetegedések esetén a vérbe kerülő, ún. tumormarkerek kimutatása teszi lehetővé (PSA-vizsgálat).

A prosztata hátsó felszínének a végbél felől történő megtapintása során felismerhetők azok az elváltozások (pl. tömött izolált csomó) melyek daganatos elváltozás gyanúját kelthetik. Mivel a prosztatarák az esetek többségében a perifériás lebenyben képződik, a fizikális vizsgálat alkalmával, kis, egyéb tünetet még nem okozó elváltozások is tapinthatók. A vizsgálat a beteg számára csak csekély kellemetlenséggel jár.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Prosztatarák kezelésére! További kérdésem van Prosztatarák témában

Aktuális

A zikavírus-fertőzés jeleiZIKA

A zikavírus-fertőzés jeleiVajon miről lehet felismerni a fertőzést?

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Ha a családja is elfordul a rákbetegtőlÉbredj fel!

Ha a családja is elfordul a rákbetegtőlA család és a barátok támogatása kulcsfontosságú!

Így turbózhatjuk fel az anyagcserénketFOGYÓKÚRA

Így turbózhatjuk fel az anyagcserénketNéhány egyszerű trükkel a szokásos napi teendőink közepette is van lehetőség arra, hogy kicsit felpörgessük az anyagcserénket.

Ételek, amik csökkentik az étvágyatGASZTRONÓMIA

Ételek, amik csökkentik az étvágyatHa valaki próbál egészségesen étkezni, esetleg diétázik is, fontos, hogy úgy válogassa össze a tányérjára kerülő ételeket, hogy azok a lehető legjobban eltelítsék a lehető legkisebb kalóriabevitel mellett.

Lehet-e bárkiből olimpikon? Számoljunk!OLIMPIA

Lehet-e bárkiből olimpikon? Számoljunk! Lehet-e bárkiből olimpikon? Ha azt nézzük, hogy közönséges származású emberek is világraszóló eredményeket értek el az ötkarikás játékokon, akkor igen. Különben meg nehezen. Nézzük, hogy miért!

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Mitől óvakodjon a nő terhesség alatt?TERHESSÉG

Mitől óvakodjon a nő terhesség alatt?A cél természetesen a fejlődő magzat egészségének védelme. De mitől is kell megvédeni őket?

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Humánmeteorológia

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+27, +32 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Nyáriasan meleg, napos idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag