Száj- és fogászati rendellenességek

A szájüreg a fogakkal és a hozzájuk tartozó nyálmirigyekkel az emésztőrendszer első részét alkotja. Nem megfelelő működése, vagy betegségei a tápcsatorna és az emésztőrendszer különböző megbetegedéseihez, zavaraihoz vezethetnek. A fogszuvasodás mára népbetegségnek tekinthető, egyike a világ leggyakoribb betegségeinek. A fogak romlásából (is) adódóan csökkenhet a rágóképesség, amely korlátozza a táplálékfelvételt, gátolja az élelmiszerek felaprózását. Emiatt a nyálenzimek aktivitása is csökken, a gyomor-bél traktusba emésztetlen, illetve a fontos tápanyagokat nem tartalmazó pépes ételek jutnak, amelyek könnyen okozhatnak gyomor- és bélpanaszokat, sőt komolyabb elváltozásokat (fogyás, fizikai gyengeség) is.

Fogszuvasodás tünetei és kezelése

Mi a fogszuvasodás?

A fogszuvasodás kifejezés onnan ered, hogy régen azt gondolták, a fogat az azt rágó fogszú betegíti meg. Ezzel szemben a folyamat lényege, hogy a fogak ásványianyag-tartalmának kioldását eredményező hatások túlsúlyba kerülnek az ásványi anyagokat beépítő tényezőkkel szemben. Ennek következtében a fogzománc fokozatosan elveszti ásványi anyagait, majd elvékonyodik és áttörik.

Tünetek

A fogszuvasodás tehát nem egyetlen kórokozó műve, hanem többtényezős, összetett folyamat eredménye.

A fogszuvasodás előfordulása

A fogszuvasodás egyike a világ legelterjedtebb betegségeinek. A fejlett országokban a felvilágosító kampányok és a helyes szájápolás terjedése következtében gyakorisága jelentősen csökkent, de összességében a föld lakóinak 95% -a érintett kisebb vagy nagyobb mértékben. 12 éves korban a magyar gyerekeknek általánosan már négy rossz foga van. A középkorúak fogainak fele szuvas, hiányzik vagy tömött.
Sajnos a leggondosabb ápolás ellenére is keletkezhetnek azonban szuvas lyukak, hiszen a fogak egészsége genetikai adottságainktól, a nyál összetételétől is függ.
Nem mindenkinek egyformán erős tehát a fogzománca. Bizonyos életszakaszokban is sérülékenyebbek a fogak. Ezért nem véletlen, hogy a legtöbb tömésre gyermekkorban, a növekedés időszakában kerül sor, az idősebbeknek már inkább a fogágybetegségek okoznak gondot.
A gyerekek a szülők gondatlanságából fakadóan lehetnek veszélyeztetettebbek. Az édes italok cumisüvegből való lassú szopogatása miatt még mindig gyakran találkozhatunk az ún. cumisüveg-fogromlással, ami valójában fogszuvasodás.

A fogszuvasodás okai

A fogak elleni "támadás" erőssége öt tényezőtől függ, a lepedékképződéstől, a táplálék szénhidráttartalmától, szájban lévő ételmaradékoktól, az étkezések gyakoriságától, valamint a természetes védőtényezők hiányától.
Lepedékképződés: A szájban jelenlévő szénhidrát-bontó baktériumok savat és ragadós, lepedékképző anyagot termelnek. A lepedékben a baktériumok tovább élnek és termelik a fogzománcot megbontani képes savakat.
Szénhidrátok, savak: Az erjeszthető szénhidrátokat tartalmazó ételek és italok azáltal járulnak hozzá a savtermeléshez, hogy tápanyagot biztosítanak az említett baktériumoknak. A savas ételek maguk is oldják a fogzománcot, és kedvező környezetet teremtenek a baktériumoknak.
Ételmaradék a szájban: Az időtartam, ami alatt a táplálék a szájban marad, befolyásolja a fogszuvasodást. Minél hosszabb ideig vannak a táplálékból származó szénhidrátok a szájban, annál nagyobb károsodást okozhat.
Étkezések gyakorisága: Minél gyakoribb a savtermelést fokozó táplálékok fogyasztása, annál nagyobb a fogszuvasodás mértéke. A gyakori savas támadások növelik az ásványi anyagok kivonásának idejét és csökkentik a helyreállítás esélyét. Ezért annyira káros a nassolás, hiszen minden falat után nem moshatunk fogat, és nem marad ideje a szervezetnek, a szájüregnek a regenerációra; a megfelelő kémhatás helyreállítására, nyállal a szájüreg átmosására.
Védő tényezők hiánya: A kariogén tényezőket különböző védő tényezők ellensúlyozzák. A megfelelő mennyiségű nyál enyhén lúgos kémhatásával semlegesíti a savasságot, ellensúlyozza a baktériumok tevékenységét. A fluorid erősíti a fogzománcot, elősegíti az ásványianyag-tartalom helyreállítását, megakadályozza a baktériumok szaporodását és savtermelését.

A fogszuvasodás tünetei és diagnózisa

A fogszuvasodás leggyakrabban a nehezen tisztítható örlőfelületi barázdákban, a fogak közeiben, a fognyaki és a fog legnagyobb domborulata közötti területen jelentkezik. Először fehér foltok mutatkoznak, amelyek az ásványi anyag kioldódását jelzik - ez még nem jár üregképződéssel -, majd apró, barnás, sötét foltok, végül egyre mélyebb lyukak formájában válik láthatóvá a fogszuvasodás.
Sajnos a fogszuvasodás önmagában nem jár fájdalommal, sokáig teljesen tünetmentes marad. Ha nem így volna, idejében fordulnánk orvoshoz. Figyelmeztető jelek lehetnek, amikor a fogzománc sérülése miatt a kinyílt dentincsatornák érzékennyé teszik a fogat. Édességek, cukor fogyasztása után az ozmotikus nyomás fokozódása miatt jelez a beteg fájdalmat.
Ekkor még nem feltétlenül látszik a fogzománc sérülése, az csupán enyhe és felszíni.
Ha a két fog között kezdődik a szuvasodás, az is figyelmeztető jel lehet, hogy egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy rendszeresen bent marad az étel a két fog között.
Kezelés nélkül a fogban keletkező szuvas rész a fogidegig terjedhet, a fog begyullad és fájdalmas lesz. Késői tünet az elhanyagolt szuvas fog érzékenysége a hidegre vagy melegre. A hideg ingerre jelentkező fájdalom már a következményes fogbélgyulladás tünete, a meleg ingerre jelentkező fájdalom pedig már az elhalt fog sajátja.
Akár a beteg fedezi fel, akár csak fogorvosi ellenőrzés alkalmával derül ki, a legkisebb fogszuvasodást, a legkisebb lyukat is azonnal be kell tömni.
A fogszuvasodás egyike a világ legelterjedtebb betegségeinek
A fogszuvasodás egyike a világ legelterjedtebb betegségeinek

A fogszuvasodás kezelése

A fogszuvasodás egyetlen ismert és hatékony kezelése a lukas fog kitisztítása és betömése. A fogfájás ellenszereként adott fájdalomcsillapító nem gyógyítja meg a fogat, csupán a fogorvosi kezelés megkezdéséig a tünetek enyhítésére alkalmazható.
Húzásra csak akkor kerülhet sor, ha a fog valamiért töméssel már nem menthető meg, gyökérkezelésre - fogideg elölése - nem jön számításba, és a destrukció (fogromlás) olyan mértékű, hogy a fogkoronát nem lehet felépíteni.
A tömés előtt a biztonság kedvéért - akkor is, ha csak felszíni szuvasodásról van szó - érzéstelenítik a területet. Az érzéstelenítő injekciót a nem szabad minden áron elkerülni, mert olykor csak megfelelően érzéstelenített területen lehet biztonságosan a szükséges mélységig kitisztítani a szuvas részt. Érzéstelenítésben - ha csak nincs valami komoly gyulladás - a sérült fogszövetet eltávolító fúrás, majd a tömés nem fáj.
A fogászati fúróval kitisztított lyukat ezután betömik. A tömés nagysága az eltávolított romlott fogszövet mennyiségétől függ.
Ha a fog ennek ellenére tovább fáj, gyökérkezelést végeznek, melynek célja a fog idegének elpusztítása. A kezelés több alkalmat is igénybe vehet. Ezután kerülhet sor a gyökértömésre, amellyel a gyökércsatornában keletkezett üreget szüntetik meg.
A gyökértömés megfelelő méretét röntgennel ellenőrzik, és csak ezután tömik be a fog koronai részét, vagy szükség esetén ún. betétet készítenek bele, esetleg koronával pótolják a fog íny fölötti, hiányzó részét.
A tömőanyag lehet többek között polimerizált műanyag vagy higanytartalmú amalgám. A higany-ötvözetből kioldódó kevés higany egészségre káros volta sok vitát váltott ki. A tömés anyagának megválasztását az orvos általában megbeszéli a beteggel. Elsősorban a szuvasodás mértéke dönti el.
A tömést időnként fel kell újítani, azaz cserélik, mert a fog a tömés vonala mellett szuvasodni kezdhet. Minden egyes töméscserénél áldozatul esik némi fogszövet.
A legmodernebb eljárás a fogszuvasodás kezelésére az ózonkezelés, ami az ózon fertőtlenítő hatásán alapul. A kezelés előtt a fogfelület megtisztítják, majd lézerrel bemérik a szuvasodás mértékét. Maga a kezelés ennek megfelelően 20-60 másodpercig tart. Az erős oxidáns hatású gáz a fogszövetbe hatolva csaknem az összes szuvasodást okozó baktériumot elpusztítja, lebontja a savakat és fehérjéket is úgy, hogy ehhez a fogállományt nem kell eltávolítani, így a beteg megússza az érzéstelenítést és a kellemetlen fogfúrást. A kezelés után speciális folyadék segítségével megfelelően nagy koncentrációban ásványi anyagokat és fluoridokat kell a foghoz juttatni. Ezt a beteg maga végzi otthon speciális fogkrém, szájöblítő és szájspray segítségével, valamint szigorú diéta betartása mellett.
A fogszövet ásványi anyagainak visszaépülése, ún. remineralizációja 4-12 héten belül megtörténik. Az eljárás a viszonylag kis kiterjedésű, felszíni károsodások, például a barázda- és a gyökérszuvasodás kezelésének jelenleg ismert legkíméletesebb módja, de a mélyebb szuvasodásokra is alkalmas, sőt meg lehet vele előzni a gyökérkezelést is, ha a károsodás ugyan mély, de a gyökércsatorna még nem fertőzött.

A fogszuvasodás megelőzése

A fogszuvasodás legjobb ellenszere a helyesen végzett napi fogmosás és a fogorvos által végezhető barázdazárás, amivel a legnehezebben tisztítható, és emiatt legsérülékenyebb helyeket, az apró barázdákat lehet megvédeni.
A fogorvosi kezelés megelőzésképpen kiterjedhet az időnkénti foglepedék- és fogkő-eltávolításra.
A fluor jelenléte elősegíti az ásványianyag-tartalom helyreállítását, megakadályozza a baktériumok szaporodását és savtermelését. Az ivóvízből és a táplálékkal fölvehető fluorid nem mindig és nem mindenhol fedezi a fogszuvasodás megelőzéséhez és a csontépítéshez szüksége mennyiséget. A fluor-apatit - kalcium-foszfátból, calcium fluoro-apatitból, kalcium-fluoridból és kalcium-hidroxidból álló ásványi anyag - formájában épül be a fogakba, erősíti a fogzománcot. Különösen gyermekeknél, ahol a fogak még aktívan fejlődnek, a fluorid a fogakba való beépülésével hatékonyan véd a fogszuvasodás ellen. Lehetőleg külsőleg - fluoridos fogkrém használatával - és belsőleg is - fluorozott sóval ízesítve ételeinket - juttassunk fluort a fogaknak. Ügyelni kell arra, nehogy túladagoljuk. Felnőttek ne fogyasszanak napi 5 mg-nál többet. A túladagolás épp ellenkező hatású, puhítja a fogzománcot, és megsárgítja a fogakat. A tablettás adagolás csak orvosi ellenőrzés mellett történhet.
A helyes táplálkozással nagyon sokat tehetünk fogaink épségének megőrzéséért.
Viszonylag kevés édességet együnk, közülük is a legjobb a csokoládé, mert a benne lévő kakaóvaj bevonja a fogat, és bizonyos értelemben még védi is a savak ellen.
Nem tesznek jót a fogaknak a ragadós, tapadós ételek. Az agyonfőzött és pépes ételek fogyasztásával kevesebbet kell rágni, így elmarad a fogak ezzel együtt járó tisztítása. Lehetőleg kevés savas ételt és italt együnk. A szénsavmentes ásványvizet és az édességeket a főétkezések után fogyasszuk. A gyümölcsök közül a kis cukortartalmú, kevéssé savasak ajánlottak, és ezeket is étkezés után együk.

A fogyókúrázók különös veszélynek teszik ki fogaikat, mivel az étrendjük általában sok savas nyers zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet és gyógyteát tartalmaz, ami bizony koptatja, oldja a fogzománcot.
A megfelelő, cukormentes, xillit tartalmú rágógumi a kémhatás savasságának megszüntetésével valóban védi a fogakat.
A fogak esküdt ellenségei a cukros italok, különösen lassan szopogatva őket. Ugyanezért rendkívül károsak az étkezések között elfogyasztott rágcsálnivalók, édességek. Nem az édességek általános tiltása a célravezető a gyerekfogak védelmében, hanem a főétkezésekhez kötődő, szabályozott édességfogyasztás, majd az utánuk 15-20 perccel végzett fogmosás.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.