Anozmia, a szaglás elvesztése tünetei és kezelése

Szegő Iván Miklós

 Szegő Iván Miklós

 

Dr. Szegő Péter belgyógyász

 Dr. Szegő Péter belgyógyász

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi az anozmia?

A szaglás elvesztése, az anozmia azt jelenti, hogy az ilyen személyek nem képesek a szagokat érzékelni. Átmeneti vagy állandó is lehet e képesség elvesztése.

Szagláskor olyan légnemű szag-, illetve illatmolekulákat érzékelünk, amelyeket tárgyak, élőlények bocsátanak ki. Az életkor előrehaladtával romlik ez az érzékünk. A hipozmia a gyengébb, a hiperozmia az átlagosnál erősebb szaglóképességre utal. Specifikus anozmia esetén az érintettek bizonyos szagokat nem érzékelnek. Ennek lehetnek szerzett, de genetikai okai is. Az emlősökben a szagérzékelés az alábbi két rendszeren keresztül történik:

Fő szaglórendszer

Az orrüreget felülről fedő rostacsonton, pontosabban a csontot borító nyálkahártyában találhatóak a szagot érzékelő sejtek. E sejtek nyúlványain 10-20 rövid azonos szerkezetű szaglószőr, vagyis "illatreceptor" van, amelyek egy adott szagot specifikusan érzékelnek. A különböző - mintegy 350 fajta - illatreceptorokkal rendelkező sejtekből kilépő idegszálak a rostacsont lukacsain át belépnek a koponyába és a szaglóhagymába jutnak. Innen az elsődleges szaglókéregmezőkhöz jut a szagérzet, ebből a másodlagos szaglókéregbe is továbbkerül feldolgozásra az információ.

Járulékos szagló rendszer

Az emberben ennek egyes részei gyakran változó méretűek és - kortól is függően - csökevényesek. A járulékos rendszer fő feladata a feromonok (nem tudatosan érzékelt, szaporodáshoz kapcsolódó viselkedést, veszélyérzetet és egyéb élettani folyamatokat befolyásoló szaganyagok) érzékelése. A járulékos rendszer érzetei végeredményben az agy limbikus rendszerén át a másodlagos szaglókéregbe jutnak. A járulékos érzékelő rendszer azért fontos, mert ennek a limbikus rendszernek meghatározó szerepe van az érzelmi életben, a szexualitásban, a viselkedésben, és így az ösztönök kontrolljában, sőt a memóriában is.

A szaglás elvesztése, az anozmia

A szaglás elvesztése, az anozmia

Az anozmia előfordulása

Becslések szerint akár kétmillió amerikai és 200 ezer brit szenvedhet anozmiában, vagy legalábbis valamiféle szaglási és vagy ízérzékelési rendellenességben. Azonban csak a tizedük keresi fel az orvosát. A specifikus anozmia sem ritkán előforduló kórkép, amely egy adott szag érzékelésének az elvesztését jelenti, így például az izzadság szagának az esetében ez a becslések szerint közel a lakosság 3 százalékát, míg a pézsmaillatnál 12 százalékát érinti.

Az anozmia okai

Az öt emberi érzékelés közül a szaglást általában nem sorolják a legfontosabbak közé, ám a szaglás az agy limbikus rendszerével való szoros összeköttetése miatt nagy jelentőségű az ösztönök, a szexualitás, a viselkedés és az érzelmi memória szempontjából. A szaglás veszélyhelyzetekben fontos jelekre figyelmeztet, mint például füst, gázszivárgás, egyéb mérgező gázok, romlott étel, stb.

A szaglás összefüggésben van az ízleléssel, ugyanis bizonyos ételeknek a szagát ízként érzékeljük a szájunkban.

Az anozmia kialakulhat, illetve fokozódhat az alábbi okok miatt:
  • veleszületetten "kongenitális" (genetikai okok, például Kallmann-szindróma esetén, amely egyben a nemi érettség elmaradásával is jár);

  • ideiglenesen, amely azonban krónikussá is válhat: ritkán vagy gyakran előforduló heveny orr-garatgyulladás (meghűlés, nátha) és/vagy orrmelléküreg, illetve felsőlégúti gyulladások;

  • akut fertőzés során, eldugult orr;

  • allergiás rinithis (szénanátha, stb.);

  • orrpolip, a polipozis kialakulhat allergiás és gyulladásos folyamatok során, valamint genetikai okok miatt is, mint például az örökletes cisztás fibrózis esetében;

  • állandó, irritáló erős szagok, párolgó mérgek, toxikus környezet károsíthatják a szaglómező specifikusan reagáló érzékelő sejtjeit, illetve receptorait;

  • életkor előrehaladtával, és ez különösen azokra vonatkozik, akiknek a korábbi életszakaszaikban gyakran volt náthájuk, ez a szaglás elvesztésére panaszkodó 65-80 évesek felére, a 80 év fölöttiek háromnegyedére igaz;

  • anozmia az ízlelésre is drámai hatással van, hiszen az ízek háromnegyede valójában szag, és az idősebbek ezért is szeretik az erősebb ízeket;

  • fejsérülések - többek között - okozhatják az elsődleges- és/vagy másodlagos szagló kéregmezők vagy szaglóideg direkt károsodását;

  • betegségek, amelyek a szaglás szempontjából fontos agysejteket is károsítják:

akut agyi érkatasztrófa (stroke) azaz vérellátási elégtelenség, trombózis, embólia, illetve koponyaűri vérzés,

Parkinson-kór és Alzheimer-kór első jelei közé is tartozhat a szaglás képességének az elvesztéses;

cukorbetegség hosszú távú komplikációi közé tartozik a szaglóidegek károsodása;

érszűkületet okozó orrspray-k rendszeres használata, mivel az általuk okozott keringési zavar károsítja az érzékelő idegsejteket;

dohányzás, körülbelül 4 ezer vegyület található a dohányfüstben, melyek döntő többsége közvetlenül kárósítja a nyálkahártyát, és ezek közé elsősorban a kátrányszármazékok tartóznak, de közvetett hatása is van, mint például lokális vérkeringési zavar.

Az anozmia diagnózisa

Az első lépés a kórelőzmény feltárása, a fentebb felsorolt kiváló okok tisztázása, fontos elkülöníteni, hogy a szaglás vagy az ízlelés problémáiról van-e szó. A két érzékelés szorosan összefügg egymással, és így együtt is jelentkezhet a kétféle érzékelési zavar. Nagyon fontos a munkahelyi környezet ismerete az esetlegesen illékony toxikus anyagok miatt.

Minden esetben el kell végezni a részletes fül-orr-gégészeti és neurológiai vizsgálatokat, és szükség szerint a képalkotó vizsgálatokat, nevezetesen a komputertomográfiát (CT) és/vagy a magmágneses rezonanciát (MRI), valamint az endoszkópos/rhinoszkópos vizsgálatokat. A részletes vizsgálatok nem csak az anozmia miatt szükségesek, hanem azért is, mert a tünetek eredetének tisztázása esetleg életet veszélyeztető betegségek kezdeti stádiumban történő diagnosztizálását teszik lehetővé. Így például lehetőség nyílhat a koponyaűri rosszindulatú daganatok vagy egyéb daganatok agyi áttéteinek az időben történő eltávolítására, továbbá a Parkinson- és az Alzheimer-kór korai diagnózisa növelheti a terápiás esélyeket.

Chemoszenzoros teszt. A 1980-as években Doty és munkatársai a Pennsylvaniai Egyetemen kidolgoztak egy napjainkban is elterjedten alkalmazott szaglásazonosító tesztet (UPSIT), amelynek során mintegy negyven viszonylag ismert illatot kell felismerni:

  • normál átlagérték 30-40 között van,
  • hipozmia 20-29 közötti értékeknél merül fel, és
  • anozmia esetén pedig 10 körüli értékek várhatók.
A vizsgálatnál a páciensek korát is figyelembe kell venni.

Az anozmia kórlefolyása

A szaglás elvesztése önmagában nem jelentene nagy egészségi problémát, azonban
  • ezt az állapotot előidéző okok, valamint
  • veszély esetén a szagérzékelés hiánya
már komoly következményekkel is járhatnak (gyulladásos állapotok, daganatok, illetve füstszag stb.). Továbbá az állandósuló, vagyis krónikusan fennálló, és különböző mértékű, illetve fokozatosan romló szaglás zavar/hiány kóroki tényezővé is válhat, vagy a már meglévő betegségeket súlyosbíthat, így például: az esetek 17 százalékában depresszióval jár együtt; egy kutatás szerint testsúlygyarapodást is okozhat, de az anozmiában szenvedők egy másik része kevesebbet eszik, mert elveszti az evésből származó örömforrást.

Az anozmia kezelése

Minthogy az anozmia különböző okok miatt alakul ki, ezért kezelése során a kiváltó okok gyógyítására kell törekedni. De ezt minden esetben a szakorvosnak kell megítélnie. Így az esetleges műtéti vagy helyi (például orrnyálkahártyára ható) vagy szisztémás (szájon keresztüli) gyógyszeres kezelésről specialistának kell döntenie.

Az anozmia gyógyulási esélyei

Ha az anozmia csak rövid idő óta áll fenn, és a kiváltó okok gyógyíthatóak, mint például akut vagy krónikus orr-, illetve melléküregi gyulladások, polipok, illetve szövődménymentessé tett cukorbetegség, stb. - ilyenkor esély van a gyógyulásra. Amennyiben a krónikussá vált anozmia miatt már sérülnek az érzékelő idegsejtek vagy idegpályák, akkor kevés az esély a gyógyulásra.

Az anozmia megelőzése

Az anozmiát kiváltó okok ellen az esetek többségében lehet védekezni. A gyakori megfázások, felső légúti hurutok elleni védekezésre számos lehetőség van, elsősorban egészséges stressz- és dohánymentes életmódon át a megfelelő vitamindús táplálkozásig, de az öltözködés sem elhanyagolható tényező.

Amennyiben a mindezek ellenére kiújulnak a gyulladásos betegségek, akkor időben szakorvoshoz kell fordulni a gyógykezelés megkezdése céljából, és ez allergiás állapotokra is vonatkozik.

Irritatív orrspray-k elhagyása.

Nyilvánvalóan a fejsérülések ellen átlagemberek a hétköznapokban nem védekezhetnek, de például a munkahelyi balesetek megelőzése fontos lehet ebből a szempontból is.

Ha valamilyen mérgező, toxikus anyag váltja ki az anozmiát, egyértelmű, hogy meg kell szüntetni a mérgezés forrását, ez általában veszélyes munkahelyeken fordulhat elő, ezért a munkavédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani, illetve tartatni.

Hasznos tudnivalók

A nők szaglása jobb, mint a férfiaké, de ciklikusan is ingadozik, amelyben a női hormonok játszanak szerepet. A terhes nők szaglása is kifinomultabb és ennek evolúciós védőfunkciója van, ugyanis a szoptatáskor fontos, hogy a nők szaglásukkal meg tudják különböztetni, hogy mit ehetnek, és mit nem.

A dohányzás elhagyása a szaglás szempontjából is létfontosságú.

A szaglás "karbantartása", megőrzése azért is fontos, mert meghatározó szerepe van az érzelmi életben, a szexualitásban, a viselkedésben és így az ösztönök kontrolljában, valamint a memóriában is.

Kategória: Fül-orr-gégészeti betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Anozmia, a szaglás elvesztése kezelésére! További kérdésem van Anozmia, a szaglás elvesztése témában
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+14, +20 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a szikrázó napsütést többnyire csak kevás fátyolfelhő zavarja, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag