Ha meg kellene nevezni egyetlen tényezőt, amely a legszélesebb körben árt az embereknek, akkor az egészen biztosan a stressz. Mindent képes szétzilálni, az egészséget, a kapcsolatokat vagy éppen a munka hatékonyságát. Ha a gazdasági, társadalmi hatását nézzük, a stressz kész katasztrófa.
A legidősebb személy, aki valaha élt - legalábbis akinek adatai ellenőrizhetők a nyilvántartásokban - Jeanne Calment volt, aki 1997-ben Franciaországban 122 évesen halt meg. Egyes szakértők szerint azonban ez messze nem a potenciális felső határa az emberi élettartamnak, ami akár 150 év, sőt több is lehet.
Az antibiotikumokkal tudunk csatákat nyerni a baktériumokkal szemben, de a háború eldöntéséhez másféle fegyverekre is szükségünk van. A mikrobák egyes törzsei ugyanis komoly ellenállóképességet fejlesztettek ki az eddig alkalmazott hatóanyagokkal szemben, s a hagyományos alternatívákból mindinkább kifogyunk. Más megoldások kellenek. Az egyik a fágterápia, amelyhez azonban sok félelem kapcsolódik.
Amennyiben nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezetünk nem fog megfelelően működni. A fehérjéket állati és növényi eredetű táplálékokból is beszerezhetjük. Ha nem akarjuk, hogy rossz legyen a kedvünk, vagy valamilyen súlyos betegséget kapjunk, körültekintően kell étkeznünk, és helyesen kell fehérjét fogyasztanunk.
A gyógyszer-hatóanyagok nagy részét a természet már kikísérletezte. Csak az a kérdés, hogy megtaláljuk-e ezeket, és ha megvannak, képesek vagyunk-e a magunk javára fordítani a bennük lévő potenciált. Például igen veszélyes állatok mérgéből lehet fájdalomcsillapító.
Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy "látjuk, mi a probléma". A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.
Az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémáját a járványként terjedő neurodegeneratív betegségek jelentik: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a demencia más fajtái. Az agyunkat azonban nem csak idegsejtek alkotják, hanem számos immunsejt is, amelyek szerepe szintén fontos lehet a betegségek kialakulásában. Most feltérképezték őket.
