Meixner Zoltán

Egy új számítógépes algoritmus hangfelvételek elemzése révén előre jelzi a koszorúér-betegséget és a hozzá kapcsolódó eseményeket, beleértve az infarktust.

A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.

Nehéz rávenni az egészségügyi szakembereket, hogy vegyék komolyan a COVID-19 miatt koncentrációs és memóriaproblémákkal küzdő betegek tüneteit - derült ki egy nemrégiben zárult vizsgálatból. Pedig a kutatók szerint súlyos veszélyt jelezhetnek a kognitív zavarok: például az agy zsugorodását.

Miközben az ukrajnai segélyezésre rekordközeli összegeket fordítanak, a nemzetközi humanitárius ügyek bennfentesei attól tartanak, hogy a forrásokat elvonják olyan válságoktól (Afganisztántól Jemenig), amelyek kevesebb figyelmet kapnak és egyébként is erősen alulfinanszírozottak. Ebből pedig baj lehet.

A sebkezelés története egybeforrt az emberiség történelmével. Egy Kr. e. 2200-ból származó, azaz négyezer évesnél is bőven idősebb agyagtábla írja le először a három gyógyító lépést, azaz a sebek kitisztítását, a gyógyító pakolások elkészítését és a seb bekötözését. Ehhez az okos kötések hozzáteszik a gyógyulás kontrollálását is.

Durhami tudósok kifejlesztettek egy új hidrogélt, amely immunrendszerünk segítségével képes a sebek gyors gyógyítására úgy, hogy a hegképződés is minimális lesz.