Ma is komoly fenyegetést jelent egy pusztító globális járvány. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, meg kell értenünk a kórokozók fejlődését, átalakulását, működését. A paleogenetika egy friss tudományág, amely az ősi kórokozók DNS-ének elemzésével forradalmasíthatja a fertőző betegségekről szóló ismereteinket.
Sok beszámolót hallottunk már a klinikai halálból visszatértektől a hosszú folyosó végén feltűnő vakító fehér fényről, a rokonokkal, barátokkal és házikedvencekkel való találkozásokról a túloldalon, ahol beköszönt a végtelen nyugalom. E látszólag természetfeletti tapasztalatokra azonban a tudomány is szolgál magyarázattal.
Már benne vagyunk az influenzaszezonban, s aki még nem oltatta be magát, jobban teszi, ha gyorsan elmegy az orvosához, és átesik a védettség megszerzéséhez szükséges vakcina beadásán. Habár az influenzával kapcsolatban sok mendemonda kering, az oltásnak nincs kockázata. A több mítosz cáfolatát infografikánk tartalmazza.
Ha leejtjük az ételt a földre, de elég gyorsan felkapjuk (három- öt- vagy x másodpercen belül), akkor az még fogyasztható - állítja a szabály. Hogy pontosan mennyi az annyi, az szájhagyomány útján terjed, és látni fogjuk, nem is annyira fontos. A kérdés inkább az, hogy e mindenképpen rövid idő alatt van-e esélyük a baktériumoknak úgy megtelepedni az étel felszínén, ami már fertőzést okozhat. Feltárjuk a tudományos magyarázatokat.
A második világháborúban a vadászpilóták sok vörösáfonya dzsemet kaptak, mert rájöttek, hogy ez javítja a látásukat. Más gyümölcsök pedig más szerveinkre hatnak jótékonyan. Infografikánkban összefoglaltuk, hogy mely gyümölcsök használnak a legtöbbet az egészségünknek.
A hosszú élet titkát az emberiség az elmúlt bő száz évben megfejtette. A múlt század elején a várható élettartam a világon átlagosan alig volt több 30 évnél. Jelenleg ez 67,2 év. Magyarországon a nők átlagosan 78,99 évet, a férfiak pedig 75,40 évet élnek. Akinek több kell, az áldozzon egy kis időt az alábbi infogfrafikára!
Alig száz éve kezdték el vizsgálni, hogy az egyes emberek megfelelnek-e a stresszes környezetben végzendő feladatokra, azaz nyomás alatt is képesek-e teljesíteni. Akkoriban a stresszes környezetet az I. világháború harcterei nyújtották, ahonnan a katonák egy részét megmagyarázhatatlan pszichés tünetek miatt kellett kivonni. Ebből születtek meg a ma már széles körben használt személyiségtesztek.