A telítetlen zsírsavak kiskátéja

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Valószínű, a reklámszövegekből már ismerős lehet a címbéli elnevezés, de hogy valójában mit is jelent a "telítetlen zsírsav" kifejezés, abba már nem mélyedünk el. Ideje pótolni ezt az elmaradást: mindent a telítetlen zsírsavakról.

Jó tudni!

Az étkezésünkben felhasznált zsiradékok és olajok közös tulajdonsága, hogy mind-mind a glicerin zsírsavakkal alkotott észtere (trigliceridek).

A fehérjékhez, szénhidrátokhoz hasonlóan a zsírok az alapvető makrotápanyagaink közé tartoznak, szervezetünkbe való bejutásuk életfeltétel. A szervezet energiaforrásának 15-40 százalékát a zsírok teszik ki, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben egyre nagyobb kampány indult annak érdekében, hogy a zsírfogyasztással, annak helyes összetételével kapcsolatos egészségügyi információk minél több emberhez eljussanak. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen zsírból, zsírsavból mennyi jut a szervezetünkbe, hiszen típusonként eltérő élettani hatással bírnak.
Az ártalmas zsírsavak csoportjába soroljuk az ún. telített- és a transzzsírokat (ezek felelnek a magas koleszterinszintért, az érelmeszesedésért és a daganatos betegségek kialakulásáért), míg élettanilag az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat ítéljük hasznosnak. Az emberi test képes az összes szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a linolénsavat (LA), amely egy omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely egy omega-3 zsírsav. Ennek ellenére a zsírsavakat - elsősorban - különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) vesszük magunkhoz.

A kötés a lényeg?

A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportba oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található zsírsavak szénláncában levő, ún. kettős kötés (a kettős kötés olyan kémiai kötés a vegyületekben, amelyet négy elektron hoz létre), valamint a hidrogén mennyiségében különböznek egymástól. A telítetlen zsírsavakban például - a telítettekkel szemben - egy vagy több kettős kötés van (a legtöbb zsírsav 0-6 telítetlen kötéssel rendelkezik), bennük található a legkevesebb hidrogén. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc tehát hidrogénatomokkal telített.

Az osztályzásnak itt azonban nincs vége: a többszörösen telítetlen zsírsavakat is tovább bonthatjuk, omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Köztük is alapvető kémiai különbség van: az első kettős kötés molekulán belüli helyzete mindegyiknél más, melyre elnevezésük is utal, attól függően, hogy az a bizonyos kötés a lánc hányadik szénatomjánál helyezkedik el. A görög ábécé utolsó betűje, az omega is erre utal: a szénhidrogénlánc végétől számított 3. és 4. illetve 6. és 7. szénatom között tartalmazzák az utolsó kettős kötést.

Törések a szénláncon

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a kötésnél kettős kötés alakul ki, ami megtöri a láncot: ezért az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, és már szobahőmérsékleten is megolvadnak (ilyen például az avokádóolaj, a mandulaolaj és az olívaolaj). Még több hidrogénatom válik le a többszörösen telítetlen zsírsavak esetén a szénláncról (minél több, annál több törés van benne), ezért folyékonyabb az ilyen típusú zsiradék (ilyen a halolaj, a napraforgóolaj és a lenmagolaj).

Egy, két há...

  • Az olajsav egy kettős kötést tartalmaz: ez az esszenciális zsírsav legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban található meg (pl. olívaolaj)
  • A linolsav két kettős kötéssel bír, megtalálható a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban.
  • A linolénsav három telítetlen kötésből áll össze, és legnagyobb arányban a lenmagban, a lenmagolajban, a repceolajban, a dióban és a zöld leveles növényekben található meg.
  • Az arachidonsav négy telítetlen kötéssel büszkélkedhet, elsősorban a hús és halételek zsíros részében (főleg a vörös húsokban) található esszenciális zsírsav.
  • Ötszörösen telítetlen az eikozapenténsav (EPA), mely szintén fontos esszenciális zsírsavunk a halolajban, a friss algában és kagylóban fordul elő, és szintén ilyen szerkezetű a dokozapenténsav is.
  • Hatszorosan telítetlen az ún. dokozahexaénsav (DHA) előfordulási helyei ugyanazok, mint az ötszörösen telített EPA esetén.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag