Azt valószínűleg már mindenki hallotta, hogy az immunrendszer állapota az egészségünk kulcsa. Az sem jó, ha túlműködik (krónikus gyulladásban van a szervezet) és az sem, ha alul ( immunhiányos ), mivel e végletekben szenvedő embereknél sokkal nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos betegségek. Az immunitásunk azonban nemcsak a mikrobák elleni védekezésről szól. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül befolyásolja az agyat és hatással van a világgal való kapcsolatunk módjára is.
Az immunsejtjeink 70 százaléka a beleinkben található. De miért? A választ a PsychologyToday cikke adja meg. Immunrendszerünk egyik legfontosabb feladata, hogy értelmezze agyunk és testünk számára a külvilágból érkező üzeneteket. Emellett pedig, hogy szelektáljon aszerint, mi káros és mi hasznos a szervezetünk számára, azaz előbbit zárja ki, míg utóbbit engedje be. Mivel a bélrendszerünk egyike testünk azon felületeinek, ahol a legnagyobb mértékben érintkezünk a környezetünkkel, így logikus, hogy immunrendszerünk itt tartsa fenn a legnagyobb "műveleti bázisát".
A gyulladást és a depressziót is csökkentik
Nincs azonban könnyű dolga immunsejtjeink milliárdjainak, mivel nem elég a külvilágból érkező dolgokat azonosítaniuk, az információt le is kell fordítaniuk olyan jelekké, melyet a testünk megért. Ezen üzenetek egy részét közvetlenül az agyba továbbítják.
Hogyan? Minden nap, amikor eszünk és emésztjük az ételt, az kapcsolatba kerül a beleinkben megtalálható immunsejtekkel, melyek mintát vesznek a táplálékból, majd az ebből származó információt továbbítják a test többi részének. De nemcsak a táplálékból "tanulnak", hanem a beleinkben élő több milliárdnyi mikróbától is, amik a bélflóránkat alkotják. Az ételből és a mikrobiomból származó adatokat az immunsejtek azután két fő módon továbbítják az agynak.
Először is, az információk eljuthatnak az agyba a véráram segítségével. Másrészt az immunjelek elérhetnek az agyba az olyan perifériás idegek útján is, mint a bolygóideg. Amikor pedig az üzenetek megérkeznek, az különféle hatásokat vált ki. És itt érünk el az új felfedezés lényegéhez. Mert, ha például, ha túl sok gyulladás van a bél immunrendszerében, a gyulladásos immunjelek a központi idegrendszert elvérve képesek megváltoztatni az agy működését. Ezt az egészségtelen gyulladásos folyamatot a többi között olyan állapotok kialakulásával is összefüggésbe hozták, mint a depresszió vagy a szorongás. Egyes, a gyulladásos folyamatokat célzó gyógyszerek ezért is "mutattak" pozitív hatást a depresszió bizonyos fajtáira.
Ez az egészségünk fő mozgatórugója
Mind több bizonyítékot tárnak fel, melyek megerősítik, a bélflórát alkotó baktériumok, gombák és egyéb mikróbák közössége, valamint a bélben található immunsejtek folyamatos kommunikációja egészségünk és betegségeink fő mozgatórugói. Egy friss kutatás pedig azt is bemutatta, hogyan kapcsolódik a bél mikrobiomjának változása a többi között a depresszióhoz és a szorongáshoz. Azt eddig is tudtuk, hogy a bél mikrobiomja kulcsfontosságú immunrendszerünk szempontjából, de most már azt is értjük, hogy ennek az ellenkezője is igaz. A belekben lévő immunsejtek ugyanis nemcsak kommunikálnak a bélflórával, de annak jó mikróbáit táplálják, míg a rosszakat megpróbálják távol tartani, és ez a fizikai és mentális jólétünk kulcsa.
Hogyan javíthatjuk bél immunrendszerét?
Először is meg kell értenünk azt, hogy az immunrendszert "felpörgetni" nem jó stratégia. Ehelyett próbáljuk egészséges egyensúlyban tartani, hogy képes legyen minden feladatát a lehető legjobban ellátni. Ezt leginkább azzal érhetjük el, ha minél több teljes ételt eszünk, azaz kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, mint például a finomított szénhidrátok (fehér liszt, cukor stb.). Sokat segíthet az is, ha fitonutirensekben gazdag élelmiszereket fogyasztunk. Ide tartoznak a teák, a keresztesvirágú zöldségek, a gombák és a sötét leveles zöld növények, mint a kel. Emellett támogathatjuk immunrendszerünket, ha stressz-kezelési technikákat tanulunk, rendszeresen végzünk testmozgást és gondoskodunk az elegendő mennyiségű és minőségű alvásról is.
A bél immunrendszerét a bélflóra támogatásával is erősíthetjük, melyhez a fent felsoroltakon túl hozzájárul, hogy kerüljük a felesleges antibiotikumkúrákat és elegendő élelmi rostot fogyasztunk. Végül, de nem utolsó sorban pedig a savanyított ételek, például a savanyú káposzta fogyasztása is hozzájárul a bél mikrobiom egyensúlyának fenntartásához. A modern tudomány lépésről lépésre feltárta az elmúlt években, évtizedekben, hogyan hatnak a fiziológiai folyamatok mentális egészségünkre. Ám, ahogy az idő és a tanulmányok haladnak, mindinkább kirajzolódik mekkora szerepet is tölt be mindebben az immunrendszerünk. A mostani kutatás eredményei pedig csak még inkább rávilágítanak arra, hogy újfajta megközelítésekre és gyógymódokra lehet szükség a mentális egészség megőrzése és helyreállítása szempontjából. Azáltal, hogy prioritásként kezeljük immunrendszerünk egészségét - különösen a belekét -, kibővíthetjük a veszélyeztettek, illetve a máris valamilyen mentális problémával küzdők eszközkészletét, hogy hatékonyabban tudjanak tenni saját egészségük érdekében.
