25 százalékkal kevesebb étel, plusz 5-8 év. - Mit szólnak hozzá?

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Magyar Rádió Online

Tihanyban nemzetközi konferenciát rendeztek az elhízás agyi folyamatairól. Itt tartott előadást Horváth Tamás, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető professzora, aki 1990 óta él az Egyesült Államokban.
Hát persze, hogy mindannyian szeretnénk hosszabb életet magunknak. Kérdés, hogy mit vagyunk hajlandók adni cserébe? Hogy bármit nem, az nyilvánvaló. Bizonyság erre életmódunk, táplálkozásunk, dohányzásunk. Az is igaz persze, hogy az orvosok többnyire általában beszélnek arról, hogy az egészséges táplálkozás, a több mozgás meghosszabbítja életünket. S az általánosságokat könnyebb félretolni azzal, hogy hátha mi szerencsésebb helyen leszünk a statisztikai szórásban. Horváth Tamás előadása azonban konkrétumokról szólt.
Az életkor nem gyógyszerek által történő kitolása egyedül a koplalással érhető el. Igaz ez mind az állatok, mind pedig az emberek esetében. Ez abból a szempontból, hogy az ember 5-10 évvel többet él, rendkívül sikeres módszer. Ugyanakkor, az még nem tisztázott, hogy ez mennyire csökkenti le az életminőséget, tehát milyen minőségű életet élhetnek ezen emberek az extra évek alatt. - mondta a professzor.
Ám a koplalás nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem eszik az ember. Hanem azt, hogy lecsökkenti a bevitt kalória mennyiségét a jelenleginek mondjuk a 75 százalékára. 25 százalékkal kevesebbet eszik reggel, délben, este, és ez drasztikusan növelné esélyét arra, hogy tovább éljen. A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy az alapvető folyamatváltozás a sejtben lévő mitokondriumokban történik Ez egy sejt szervecske, amely az energiát termeli a sejt, illetve a szövet, az egyén számára. És az öregedésnek az egyik legfontosabb alapja az a szabadgyökök által okozott sejt, illetve szövet pusztulás. A szabadgyökök nagyon aktív oxigénmolekulák, amelyek tönkreteszik mind a DNS-t, mind pedig a sejthártyát. Akármit eszünk, az eljut a sejtekbe és a mitakondriumban történik az átalakítása. Ennek a folyamatnak melléktermékei a szabadgyökök. Tehát kevesebb táplálék, kevesebb agresszív szabadgyök.
Ugyanakkor, ha a mitokondriumban kevesebb az anyagcsere, akkor a mitokondrium egyéb funkciói is csökkenni fognak. Példa erre az energiatermelés. Ha valaki hosszú ideig alacsonyabb kalóriaértéket, táplálékot vesz föl, akkor az izmok működése is meg fog változni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk mozogni, futni, sportolni, az izmokban lévő mitokondriumoknak magas szinten kell energiát produkálni. Ha csökkentjük a kalória bevitelt, akkor azokat a dolgokat, amiket egyébként természetesnek vettünk, mondjuk futunk 5 km-t naponta, nem fogjuk tudni rendesen véghezvinni. Feltehetően az agyunk is másképpen fog működni. Mert az idegsejteknek a munkáját szintén a mitokondriumok támogatják, tehát a bennük lévő változás hatással lesz az idegsejtek működésére, illetve az idegsejtek és egyéb agyi sejtek ellenálló képességére. Az öregedéssel, illetve a korral járó degenerációs folyamatokkal szemben, mint például az Alzheimer, vagy a Parkinson kór, valószínűleg ellenállóbbak lesznek.
Ez egy komoly terület, ugyanakkor nem feltétlenül anyagilag kifizetődő, ugyanis gyógyszergyárak nem nagyon érdeklődnek iránta. Számukra sokkal előnyösebb volna, ha egy gyógyszert tudnának felmutatni, ami nem kéne, hogy koplalással járjon együtt. Tehát ez egy rendkívül érdekes része a tudománynak, amely úgy néz ki, hogy valóban válaszokat tud adni, de nincs pénz az ilyen kutatásokra. Illetve van pénz, de nem olyan mértékben, mint a gyógyszerkutatásokra. De ez az a terület, amivel gyakorlatilag mindenki foglalkozhatna otthon, annyiból áll, hogy lecsökkentjük a táplálékbevitelt. Ha valakit érdekel ez az életmódváltozás, mindenképpen próbálkozzon vele. Persze a szabadgyököket elméleti síkon nem csak koplalással lehet megközelíteni, hanem C-vitamin, E-vitamin, szelén bevitelével. Ezek mind csökkentik illetve semlegesítik a szabadgyököket. Elképzelhető, hogyha be lehetne vinni a szervezetbe ezeket a vitaminokat, illetve anyagokat úgy, hogy eljusson a mitokondriumba, akkor komoly eredményeket lehet elérni. Sajnos ezeket az ember szájon át veszi be, és mire eljutna a célhoz, addigra megváltozik a képessége arra, hogy a szabadgyököket semlegesítsék. Mi is próbálkoztunk ezzel. Mire eljut a mitokondriumba a C-vitamin, már teljesen hatástalan. - fejezte be Horváth professzor.
Gimes Júlia interjúja nyomán

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag