Miért nem merünk a halálról beszélni?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Szinte mindenkiben él a haláltól való félelem. De miért nem jó, ha rettegünk a haláltól, illetve mi segíthet a gyász feldolgozásában?

Az, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz, életünk során összegyűjtött tapasztalatainkon múlik: nagyszüleink, szüleink, hozzátartozóink halálakor megélt élményeinken, a média és a környezetünk által közvetített eszméken. De alapvetően szinte mindenkiben él a haláltól való félelem. Félünk, hogy elveszíthetjük szüleinket, gyerekünket, illetve a saját halálunkkal kapcsolatos, sokszor elfojtott szorongás is meghatározó. Ha nem vagyunk képesek elfogadni azt, hogy az élet egyszer véget ér, ez a halálfélelem megronthatja életünket és a kor előre haladtával egyre inkább rettegni kezdünk az öregedéstől, az elmúlástól.
A jó vég az élet szerves része kellene, hogy legyen, de a halálfélelem bizonyos mértékben egész életünkön át elkísér - közölte az Adytum Kft, akik különleges szolgáltatásokkal igyekeznek lehetővé tenni az elhunyt személyiségéhez igazodó, méltó búcsú lehetőségét, a testtől való búcsúzást. Többek között krematóriumi nyílt napokat szerveznek, ahol betekintést biztosítanak a hamvasztási folyamatokba, hozzájárulva a hamvasztással kapcsolatos tévhitek, félelmek eloszlatásához; alkalmat teremtve az életvégi döntések fontosságának népszerűsítéséhez, a halálról való nyíltabb kommunikációt segítve elő.
Az, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz, életünk során összegyűjtött tapasztalatainkon múlik

Az, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz, életünk során összegyűjtött tapasztalatainkon múlik


Mióta a halál legtöbb esetben egészségügyi intézményben következik be és már nem általános szokás a háznál történő ravatalozás, nem igazán alakultak ki új rítusok a régiek - amikor az elhunytat a tisztaszobában ravatalozták fel, a családtagok pedig köré gyűltek - helyett. Nem ritka, hogy 40-50 éves korunkig nem látunk halottat, amikor pedig sor kerül erre, félelemmel, borzongással gondolunk rá. Nagyon nehéz a halálról a haldoklókkal beszélni, de nem engedjük idős családtagjainknak sem, hogy szóba hozzák a témát.
Pedig az, hogy még időben, megnyugtató módon elrendezhetik maguk körül a dolgokat - például elbúcsúzhatnak szeretteiktől, elmondhatják, amit nem mondtak még el, bocsánatot kérhetnek - a haldokló útját könnyíti meg. Ha átgondolhatják életüket, kapcsolataikat, megmondhatják, milyen módon legyenek eltemetve, nem csak számukra könnyíti meg a békés kilépést az életből, de az utánuk maradóknak is megkönnyíti a gyász feldolgozását. A méltósággal vállalt halál olyan példát mutathat a fiatalabbaknak, ami segítheti eloszlatni az ő halálfélelmüket is. Nagyon fontos, hogy a családon belül merjünk a halálról beszélni, beleértve a gyerekeket is, a maguk értelmi szintjén, életkoruknak megfelelően.
"A halottól való elköszönés lehetősége nagy jelentőségű a gyász feldolgozása szempontjából is. Egyrészt: általában nehezebb a gyász feldolgozása azoknak, akik nem láthatták holtan hozzátartozójukat. Azok a hozzátartozók, akik ezt a szakaszt nem élik át (vagyis csak az élő hozzátartozójukról van emlékük, akinek csak a koporsóját látják viszont a temetésen) gyakran hosszan elhúzódó tagadással reagálnak a halál hírére: mivel nem látták holtan szerettüket, ezért hosszantartóan fantáziálnak arról, hogy talán nem is halt meg" - írja szakpszichológusi tanulmányában Pilling János.
A pszichiáter szerint az elhunyttal való együttlét, a holttest látása, esetleg megérintése tehát segíthet a valóság elfogadásában. Másrészt: a gyász feldolgozásának alapvető feltétele a veszteséggel kapcsolatos érzések átélése és az érzések kifejezése. A többi gyászolóval való együttlét ugyanakkor közösségi támaszt is jelent: a fájdalomban mindenki osztozik, s a gyászolók egymást is támogatják. (Többek között ezeket a funkciókat is betöltötte régebben hazánkban a virrasztás és a siratás rituális szokása.)

Nagytétényben megnyílt a főváros egyetlen, világszínvonalú krematóriuma. Az évi több mint tízezer hamvasztásos szertartás lebonyolítására képes modern intézmény végezheti el mostantól a fővárosban és környékén megrendelt hamvasztások több mint felét. Magyarország évente 72- 75 ezer hamvasztás történik, de ez a szám évről-évre folyamatosan növekszik, hiszen az eljárás egyre elfogadottabbá válik a magyar társadalomban is. Ezt nem csak az alacsonyabb hely- és költségigény magyarázza, hanem a fenntarthatósági szempontok is, ami egyre több embernek fontos. Miközben országos átlagban 60 százalékos a hamvasztás részesedése, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az összes elhalálozás tekintetében 70-90 százalék között mozog a hamvasztás aránya.

Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32857

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +24 °C
Minimum:
+4, +10 °C

Hazánkban kedden délelőtt a párásság, ködfoltok feloszlását követően sok lesz a napsütés.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag