12 tény a mélyvénás trombózisról

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti. Mit kell tudnunk a mélyvénás trombózisról?

Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak. Érdemes tudatosítani, hogy a trombózis, pontosabban a talaján kialakuló tüdőembólia a leggyakoribb elkerülhető halálok.

Tipp

Vérrög, érelzáródás sokféle súlyos, akár halálos betegséget is okozhat. Mit tehetünk a megelőzéséért? Így tartsa karban ereit!

Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt.

Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt. Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott.

Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.

Mélyvénás trombózis, és a szövődményként kialakuló tüdőembóliát okozó vérrög

Mélyvénás trombózis, és a szövődményként kialakuló tüdőembóliát okozó vérrög


- Betegünknél veleszületett trombózishajlam igazolódott, erre rakódtak más olyan provokáló tényezők, mint például a fogamzásgátló szedése. A lábpanaszait az úgynevezett trombózis utáni szindróma okozza, amely önmagában is újabb trombózis kialakulásával fenyeget - magyarázza Gulyás Ágnes kezelőorvosa, prof. dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. - A legnagyobb kockázat az életkor, ezért ahogyan idősödik a népesség, úgy kell egyre több mélyvénás trombózisra és tüdőembóliára számítani. Viszont halt már bele egy lábgipszelés után kialakult, fel nem ismert trombózis szövődményeként fellépett tüdőembóliába huszonéves fiatalember is. Komolyan kell venni a kockázatokat! - szögezi le prof. dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója. Hozzáteszi: minden negyedik ember él olyan genetikai hibával, ami az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz.

Általános népegészségügyi szűrés nem szükséges, viszont ha a családban már volt hasonló gond, akkor egy véralvadást is befolyásoló tartós passzív állapot, betegség vagy kezelés már indokolja laboratóriumi vérvizsgálat elvégzését a trombóziskockázat felmérésére.



A műtétek után, hosszabb kórházi vagy otthoni fekvés idején, hosszú utazás során, hormonális fogamzásgátló szedésekor, terhesség alatt és szülés után, daganatos betegséggel élőknél fontos, hogy önmaguk is rákérdezzenek a trombózis kockázatára a háziorvosuknál, onkológusuknál, nőgyógyászuknál, illetve annál a szakorvosnál, akivel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a megelőzést szolgáló lehetőségeket és együttműködjenek orvosukkal.

12 tény a mélyvénás trombózisról

1. A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.

2. A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.

3. A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet a fulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe.

4. Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.

5. Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.

6. Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség, az örökletes trombózishajlammal összeadódva, többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt.

7. A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.

8. A sebészeti szakmákban - kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél -, rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.

9. Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.

10. A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.

11. Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezért fegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.

12. Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamely véralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag