Parkinson-kór: Mit jelent a betegnek, a családnak és a társadalomnak?

A Parkinson-betegek világnapja alkalmából a Delta Magyar Parkinson Egyesület, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság képviselője, neurológusok, agykutatók, betegszervezeti vezetők, betegek és hozzátartozók gyűltek össze.

Az érintettek, tudósok, orvosok és hozzátartozók azért gyűltek össze, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a Parkinson-kór mekkora terhet ró a betegre, családtagjaira, az egészségügyi rendszerre, és az egész társadalomra. Egyenlőre egy erősen stigmatizált betegségről van szó, fontos lenne azonban, hogy ez megváltozzon, hiszen az érintettek semmire nem vágynak jobban, mint arra, hogy elfogadják őket.

Bár a Parkinson-kór gyakori betegség, nem ismerik elég sokan és elég jól. További tájékoztatás szükséges arról is, hogy a tünetek a kezelés ellenére súlyosbodnak. A betegek önellátó képessége, önálló életvitele jelentősen csökkenhet, ami érzelmi és anyagi megterhelést ró a környezetükre is. Hogyan lehet késleltetni ezt az állapotot? Hogyan lehet együtt élni a betegséggel? – ezek minden érintett számára fontos kérdések.

A mozgásteljesítmény romlásával párhuzamosan egyre több tevékenységben szorulhatnak a betegek segítségre. Megoldást jelenthet többek között a lakás akadálymentesítése és egyéb segédeszközök használata.

A Parkinson-kór az úgynevezett “drága” idegrendszeri betegségek közé tartozik. A Parkinson kóros betegek éves betegséggel összefüggő költsége jelentős, 3 509 310 Ft/beteg/év. (ref 1.) Az adatok kivetítésével 20 000 beteg esetén (Neurológiai Szakmai Kollégium [2006]), Magyarországon a betegség kezelésének összköltsége 65 milliárd Ft körüli értékre becsülhető.

Hangsúlyozandó, hogy a korszerű gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezeléssel minden stádiumban javítható a betegek életminősége. Rendelkezésre állnak olyan műszeres orvosi beavatkozások, amelyek gyógyszeres vagy műtéti terápiát jelentenek. E mellett kiemelkedő jelentősége van a betegek folyamatos gondozásának és a nem-gyógyszeres kezelésnek: a betegség a mozgás összerendezettségét, a járást, a kézügyességet vagy akár a beszédet is károsítja, így előtérbe kerül a ritmusos és finommozgások gyakorlása, mint a tánc, mozgás és bábterápia, és egyre jobb eredményeket érnek el a Kodály módszer ének- és hangterápiában történő alkalmazásában is - mondta Tóth Katalin a Delta Magyar Parkinson Egyesület elnöke.

Dr. Dibó György, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke elmondta, hogy a rendszeres mozgás a legfontosabb segítség a betegeknél, mind az állapot stabilizálásában, mind a megelőzésben. A Parkinson-kór diagnózisa a mai napig elsősorban klinikai vizsgálattal történik. Azaz ha a beteg nem tud mozgásprogramot váltani, elindulni, megfordulni stb., akkor gyanakodni lehet a betegségre - mondta el Dr. Dibó György.

Dr. Takáts Annamária a Delta Egyesület orvostanácsadója elmondta, hogy 2030-ra már 30 millió Parkinson-kóros beteg is lehet Európában, tehát a betegséggel foglalkozni kell, mert egyre többeket fog érinteni. Azt is elárulta, hogy az egyesület tervei között szerepel egy Parkinson-séta szervezése június 29-én a Margitszigeten, de erről a későbbiekben részletesebb tájékoztatást is kiadnak majd.

A világnap kapcsán többen rávilágítottak arra, hogy az öregedő társadalom egyik égető problémái lesznek az életkor előrehaladtával egyre nagyobb számban jelentkező, úgynevezett neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer betegség vagy a Parkinson-kór – számának a növekedése, illetve mindaz a teher, amit e betegek ellátása jelent az egész társadalomnak. Így nagy jelentősége van annak, hogy ezen a területen milyen gyorsan és eredményesen zajlanak a kutatások.

„Az AbbVie elkötelezte magát a Parkinson-kórral kapcsolatos tudományos fejlesztés mellett, különös tekintettel az előrehaladott állapotban levő betegek segítésére, amikor a Parkinson-kórral élő betegeknek és a tágabb közösségnek fokozott támogatásra van szüksége. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy az orvostársasággal és a betegszervezettel együtt dolgozva hívjuk fel a figyelmet erre a fontos kérdésre” mondta Dr. Jakab Zoltán az AbbVie biogyógyszer vállalat ügyvezető igazgatója.

Vizi E. Szileveszter az MTA volt elnöke pedig újra felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgással több vér, oxigén és tápanyag kerül az agyba, tehát mind az érintettek, mind azok, akik megelőzni szeretnék a betegséget, mozogjanak sokat és rendszeresen.

A sajtótájékoztatót a betegek tánc- és énekbemutatója zárta.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

szemproblémák
Apró pöttyöket vagy úszó szálakat látsz a szemed előtt? Ez állhat a háttérben
fahéj
Ez a kedvelt ízesítő többet árthat, mint használ
elhízás
Fogyasztószerek Magyarországon: ez az 5 gyógyszer érhető el ma az elhízás ellen – Mutatjuk, mit tudnak
koleszterin
Ez a legjobb reggeli ital magas koleszterinszintre – kutatási eredmények alapján
hasnyálmirigy
Ebből tudhatod, hogy a hasnyálmirigyed már nem sokáig bírja
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18 °C
Minimum: +3 °C

Gomolyfelhős, napos idő várható, a Tiszántúlon viszont túlnyomóan derült marad az ég. Elsősorban a Dunántúl keleti felén lehet helyenként zápor, néhol zivatar. Estére megszűnik a csapadék, és csökken a felhőzet. A déli, délkeleti szél napközben többfelé megélénkül, a Fertő térségében meg is erősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között valószínű. Bár fronthatás továbbra sem terheli a szervezetet, az aktuális orvosmeteorológiai helyzet így is okozhat kellemetlen panaszokat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: vírus vagy baktérium? – Melyikre igazak az állítások? Teszteld a tudásod! A vírusok és baktériumok egyaránt okozhatnak fertőzéseket, mégis sok szempontból különböznek egymástól. Ismered a fő eltéréseket e kórokozók között? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Kvíz: erre a 7 kérdésre csak valódi állatbarátok tudják a választ – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a hüllők valódi igényeit? Kvízünkben olyan gyakori tévhitekkel és fontos alapelvekkel találkozhatsz, amelyek még a tapasztalt gazdikat is próbára teszik.