Szemünk világa: a leggyakoribb szembetegségek

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A szem a szervezet egyik legsebezhetőbb alkotóeleme. Éppen ezért nem felesleges, ha a legkisebb nyugtalanító jel miatt is felkeressük a szemorvost.

A szembogár (pupilla) egy feketének látszó kerek nyílás a szivárványhártya (írisz) által alkotott színes lemez közepén, amelynek átmérője a megvilágítástól függően változik. Így gyenge világosság mellett a pupilla megnagyobbodik, s ezáltal lehetővé teszi, hogy több fény érje el a szem ideghártyáját (retina): ilyenkor a pupilla kitágul (mydriasis).

Jó tudni

Nem mindegy, hogy szürke vagy zöld hályogra derül fény a szemvizsgálatnál. Míg a szürke hályog a szemlencse jóindulatú betegsége, addig a zöld hályog a látóidegrostok lassan előrehaladó pusztulását jelenti. Bővebb leírást itt olvashat!

Amint erőteljes fény éri, a pupilla összehúzódik (myosis), hogy csökkentse a szembe jutó fény mennyiségét. A pupilla kitágulásáért és összehúzódásáért az íriszben elhelyezkedő két izom felelős. A szembogár összehúzódik akkor is, ha a szemek - egy közeli pontot szemlélve - összefutnak: ez a szemlencse-akkomodáció. A két pupilla normális esetben azonos méretű és átmérőjük egyidejűleg változik, azonban egészséges embernél is előfordulhat a két pupilla nagyságának csekély különbözősége (anisocoria); ez különösen az oldalpillantásban nyilvánul meg. A pupillák születéskor úgyszintén lehetnek excentrikus helyzetben.

Pupilla-rendellenességek

Tünetek:
  • Kitágult pupillák
    A pupillatágulat (mydriasis) a pupilla záróizmai (sphincter iridis) bénulásának vagy a tágulást végző izom összehúzódásának következménye. Egyik lehetséges oka az atropin túladagolása (a szemorvosok az atropintartalmú szemcseppeket a szemfenék-vizsgálat során a pupilla kitágítására használják). A kokain- vagy a túlzott alkoholfogyasztás ugyancsak kiválthatja a pupillatágulatot. Egyes érzelmi hatások is mydriasist eredményezhetnek. A szem egyik mozgató idegének, a 3. agyidegnek a sérülése egyoldali pupillatágulást idézhet elő.

  • Összehúzódott pupillák
    A pupillaszűkület (myosis) oka a záróizom görcsös állapota vagy a tágulásért felelős izom bénulása. Pupillaszűkület az írisz gyulladásos megbetegedése (iritis) vagy a szivárványhártya és a sugártest gyulladása (irodocyclitis) során, illetve ópium- vagy pilocarpin mérgezések nyomán figyelhető meg. (A pilocarpin a Pilocarpus pennatifoliusból nyert alkaloida, amely az atropinnal ellentétes élettani hatást fejt ki: lassítja a szívműködést és megkönnyíti a szembogár összehúzódását. Idegrendszeri betegségek szintén állhatnak a probléma hátterében. A pupillák átmérője születéstől fogva is lehet rendellenesen kicsi.

  • Szabálytalan pupillák
    A szembogár körvonalának szabálytalanságai legtöbbször szerzett eltérések: szivárványhártya-gyulladás vagy a pupilla és a szemlencse összetapadásának következményei. A pupillák formája születéstől fogva is lehet szabálytalan. Egy szemhasadék helyét is képezhetik azáltal, hogy egy rés van az íriszen, vagy pedig egy szelvény hiányzik róla.

  • Rendellenes pupillareakció
    A fényhez vagy a közelre nézéshez alkalmazkodó pupillák méretének változása is lehet rendellenes. Ez a helyzet figyelhető meg az Adie-tünetcsoportnál, amelynek az a jellemzője, hogy az egyik, vagy ritkán mindkét pupilla csak erős fényhatásra, és csak igen lassan húzódik össze, s így könnyen fénymerevségnek nézhető. Az Adie-szindróma eredete még nem teljesen tisztázott. Rendellenes pupillareakció a reflektórikus pupillamerevség, más néven az Argyll-Robertson-tünetnek nevezett jelenség is. A két pupilla nagysága különböző, fényre nem, de konvergenciára (a szemgolyók összetérése) szűkül, a tágulás reflexe kiesik. A helytelenül gerincsorvadásnak (tabes dorsalis) nevezett neuroszifilisz jellemző tünete, de előfordulhat cukorbetegségben vagy idült alkoholizmusban is.
Kezelés: Ha a pupilla méretét és reagálókészségét érintő rendellenességek meghatározott betegség tünetei, azok ez alapbetegség szakszerű kezelésével visszafejlődnek.
Szempanaszokkal érdemes azonnal szemorvoshoz fordulni

Szempanaszokkal érdemes azonnal szemorvoshoz fordulni

Allergiás conjunctivitis

Tünetek: A szemek vörösek, erősen viszketnek, erőteljes dörzsölésre késztetve a beteget. Ehhez társul a könnyezés, a szemhéjak megduzzadása és a váladékozás. Allergiás természetű gyulladásra gyanakodhatunk, ha a kötőhártya-gyulladás olyan 30 éven aluli személyeknél fordul elő, akiknek már voltak egyéb allergiával összefüggő betegségei: például szénanátha, asztma, ekcéma.
Kezelés: Az allergiára irányul: lehetőleg kerülni kell minden érintkezést az allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel). Az orvos általában antihisztamin hatású szemcseppeket rendel, vagy kortikoszteroidok (mellékvesekéreg-hormon készítmények) helyi alkalmazását, természetesen szigorú orvosi felügyelet mellett. Súlyos esetekben általánosan ható antihisztamin tartalmú gyógyszereket is alkalmaznak.

Kötőszövet alatti vérzés

Tünetek: A többé-kevésbé kiterjedt felületű, sötétvörös, csillogó folt a szem fehérjén belül, gyakorlatilag minden esetben jóindulatú vérzést jelent. Önmagától, vagy például a köhögés vagy a hányás során kifejtett erőlködés következtében a kötőszövet egyik kicsiny erének vékony és törékeny fala megreped, így vérzés alakul ki anélkül, hogy fájdalmat okozna vagy a látást zavarná.
Kezelés: A szem fehérjén megjelenő kötőszövet alatti bevérzése riasztó látványt nyújthat, azonban ez teljesen veszélytelen. A vérfolt tizenöt napon belül önmagától is felszívódik, eltűnik, külön kezelésre többnyire nincs szükség. Ennek ellenére fel kell keresni a szemorvost, aki esetleg fertőtlenítő hatású szemcseppek használatát javasolja majd.

Gerontoxon

Tünetek: Az effajta zsiradék-lerakódás képződése a szaruhártya belsején az időskorúaknál előforduló, nagyon gyakori rendellenesség. A szaruhártya peremén egy szürkésfehér gyűrű telepszik meg, tisztán hagyva egy világos ívet a szaruhártyaív és az ínhártya között, amely kisugárzik a szem színes részére, vagyis az íriszre. A szaruhártyaív lassan fejlődik ki, általában a felső rétegben kezdődik, majd eléri az oldalsó részeket és ténylegesen kör alakúvá válik. Az elváltozás nem von maga után semmiféle látási zavart, mivel egyáltalán nem terjed ki a szaruhártya középső övezetére. Az időskorúaknál kialakuló közönséges szaruhártyaíven kívül ismert még a 40 évesnél fiatalabb személyeknél kifejlődő szaruhártyaér is, ami ilyenkor azt jelzi, hogy túl magas a vér koleszterinszintje.
Kezelés: Az idős betegnél kialakuló szaruhártyaív semmiféle gyógykezelést nem igényel. Fiatal beteg esetében viszont rendszerint a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) arányának csökkentését célzó, általános kezelésre van szükség: állati eredetű (telített) zsírokban szegény étrend, a telített zsírok helyettesítése növényi olajokkal, és esetleg a vérzsír szintjét csökkentő gyógyszerek alkalmazása.

Pterygium

Tünetek: Azoknál a személyeknél, akik feltehetően genetikailag erre hajlamosak, a napfénynek, pornak és szélnek tartósan kitett szemek kötőhártyája megvastagodik, s háromszögletű gyűrődést képez, melynek csúcsa a szaruhártyára kiterjedve, annak középpontja felé irányul, s ezáltal látáscsökkenést idézhet elő.
Kezelés: Beavatkozásra csak a látás veszélyeztetettsége esetén van szükség, ilyenkor a megvastagodott kötőhártya eltávolítása sebészeti úton történik. A betegség kiújulása lehetséges.

Szaruhártyafekély

A puha kontaktlencse viselése kapcsán fellépő fertőzés (pl. Staphylococcus) okozhat szaruhártyafekélyt, ezért nagyon pontosan be kell tartani a kontaktlencse viselésének szabályait. A fekélyek legtöbbször kis szaruhártya-horzsolások, baktérium- és vírusfertőzések, a szemhéjak rossz záródása, A-vitaminhiány és gombásodás miatt jönnek létre. Leggyakrabban a szaruhártya közepén egy szürkésfehér-zöldessárga fekélyt lehet látni. Ilyenkor a látás gyengül és erős fájdalom kíséri, ami szemhéjgörcsöt okoz. Az elülső csarnokban genny is képződhet.

Leukoma és nephelopia

Tünetek: A szaruhártyát érintő betegségek hegeket hagyhatnak maguk után: ezek a szaruhártya-forradások, amelyek csökkentik a szaruhártya átlátszóságát. Ha a hegek nem áttetszők, akkor leukomáról (tömött, vaskos, fehér homály) van szó, ha félig áttetszők, abban az esetben nephelopia, nephelopsia (ködös látás) a megnevezésük. Látási nehézségeket okoznak, ha a hegek a központi, de csak esztétikai problémát, ha a széli részeken helyezkednek el.
Kezelés: Tápláló hatású vagy kortikoid-alapú szemcseppeket írnak elő (utóbbit akkor, ha a szaruhártya fekélyesedése nem áll fenn). Gyulladásgátló sugárkezelés alkalmazható a műtétet megelőző műveletként. Ezután általában sebészeti beavatkozásra kerül sor, aminek célja vagy az, hogy tussal elrejtsék a hályogot olyan esetben, amikor nagyon fehér a folt a széleken, vagy pedig az, hogy eltávolítsák a sérült részt. Utóbbi esetben eltávolítják a szaruhártyának azt a részét, ahol a hályog található, és egészséges szemből vett szövet átültetésével helyettesítik azt. Ez a sebészeti eljárás a szaruhártya-plasztika.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+24, +36 °C
Minimum:
+18, +24 °C

Hazánkban szombaton délelőtt északnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet, de a keleti országrészben még gyengén felhős, derült lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag