COPD: halálos levegőcsapda

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Bár az embernek az az érzése, hogy nem kap levegőt, valójában kifújni nem képes azt. Így a tüdőben lévő elhasznált levegő helyére nem kerül friss, beteg fuldoklik, hiába tele a tüdeje.

Ezt mondja az orvos

A Krónikus Obstruktív Légúti Betegség (COPD) egy légzőrendszeri probléma, amelyre jellemző a krónikus légáramlási korlátozottság, légszomj (vagy diszpnoe), köhögés, ziháló légzés és fokozott nyáktermelés, köpettermelés. Ezek a tünetek, különösen a légszomj, korlátozhatják a beteget a normális napi tevékenységekben.

A COPD-ben egyszerre van hörghurut (krónikus bronchitis) és tüdőtágulat (emfizéma)


A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a beteg állandó köhögést és váladékképződést tapasztal, és azt érzi, hogy nem kap levegőt. Mivel a légutak összeszűkülnek, esetleg elzáródnak, ezért a beteg nem tudja maradéktalanul kifújni az elhasznált levegőt. A korlátozott légáramlás úgynevezett levegőcsapda kialakulásához vezet: a felesleges levegő bent marad a tüdőben a kilégzés után, így a szervezet nem jut elegendő oxigéndús levegőhöz.

A COPD fokozatosan alakul ki, és korai formájában nagyon nehéz felismerni, ugyanis szinte alig okoz tüneteket. A betegség korai fázisában a légszomj leggyakrabban fizikai tevékenység során jelentkezik; a betegség előrehaladásával azonban a légszomj már nyugalomban is észlelhető. Olvasson részletesen a tünetekről és a kezelés lehetőségeiről!

A COPD tünetei, különösen a légszomj, ahhoz vezet, hogy az illető kerüli a megerőltető tevékenységeket, a fizikai aktivitást. Így a betegség jelentősen korlátozza az illetőt a normális napi tevékenységében, például a lépcsőn való járásban, a háztartási teendők ellátásában, de később már akár a sétálásban, zuhanyzásban, öltözködésben is. Ez súlyosan rontja a beteg életminőségét. Az fizikai erőnlét hanyatlása miatt még tovább romlik a légzőszervek kondíciója, ez pedig terheléskor nagyobb légszomjhoz, izomfáradáshoz vezethet. Néha időszakosan a tünetek annyira rosszabbodnak, hogy a betegnek soron kívül fel kell keresnie az orvosát, esetleg sürgősségi osztályra kerül.

Mibe hal bele egy COPD-s?

A betegség az évek során előbb rokkantságot, majd halált okoz, de általában nem fulladás okozza a beteg halálát, hanem az állandó oxigénhiány miatt a létfontosságú szervei mondják fel a szolgálatot, illetve az ágyhoz kötöttség miatt tüdőgyulladás, vagy a felfekvések miatti általános fertőzések vezetnek halálhoz. A halál előtt súlyos terhet ró a szenvedő betegere is és a társadalomra is, hiszen a dolgozni, sőt magát ellátni képtelen ember sok pénzbe kerül.
Ahogy a betegség előrehalad, úgy romlik a légzésfunkció, emiatt egyre kevesebb dolgot képes a beteg megcsinálni, a betegség korlátozza abban, hogy részt vegyen a család életében. Ez félelemhez, szorongáshoz, frusztrációhoz, elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet.
A háziorvos öt kérdésre adott válasz értékelésével felállíthatja a COPD-gyanú diagnózisát, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra

A háziorvos öt kérdésre adott választ értékelésével megfogalmazhatja a COPD gyanúját, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra

A kezelés más betegségekhez, például a tüdőrákhoz és az asztmához hasonlítva is költséges. A legtöbb országban az orvosi költségek legnagyobb részét a kórházi kezelés teszi ki, ami hasonló nagyságrendű, vagy nagyobb, mint más súlyos betegségek, többek között a szívroham esetén. Az előrehaladottabb COPD-t leggyakrabban erős hörgőtágítókkal, kortikoszteroidokkal valamint oxigénterápiával kezelik.
A betegség krónikus jellege és a rokkantsági tünetek miatt a COPD jelentős terhet ró azokra is, akik a betegségben szenvedő barátaikat vagy családtagjaikat gondozzák.

És eloszlik a füst...

A COPD legfontosabb oka a dohányzás, betegek 80-90 százaléka dohányos. A dohányzás arányának növekedése drámaian emelte a COPD-vel összefüggő betegség gyakoriságot és halálozást világszerte. A többiek betegségét különböző egészségre ártalmas porok, vegyszerek évekig tartó, folyamatos belélegzése okozza. Nagy mértékben növeli a kockázatot a légszennyezés, így a fa- és széntüzelésű kályhák használata is. A betegséget gyakran késve ismerik fel. A krónikus köhögést, vagy a légzésben hirtelen beállt változásokat sokan hajlamosak a dohányzásra, megfázásra, fáradtságra fogni. Szakemberek szerint a korai állapotban felismert COPD az esetek egy részében a dohányzás elhagyásával és egészségesebb életmóddal tünetmentessé tehető.
A COPD-s betegeknek érdemes betartaniuk az alábbi tanácsokat, melyeket a Minnesota államban működő Mayo Klinika tett közzé a témával foglalkozó hírlevelében.
  • Próbáljuk meg elkerülni a a légúti fertőzéseket, például úgy, hogy ősszel felvesszük az influenza elleni védőoltást, és egyébként is kerüljük járványos időszakban a zsúfolt helyeket. Hazaérkezés után mossunk kezet.
  • Az egészségi állapotunknak megfelelően végezzünk testmozgást mindennap, így az izmok és a keringési rendszer működése fokozódik.
  • Használjuk rendszeresen, még tünetmentesség esetén is az orvos által felírt gyógyszereket.
  • Kerüljük az irritáló hatású anyagokat, hagyjunk fel a dohányzással és kerüljük a passzív dohányzást, a légszennyeződést, az erős szagokat és lehetőség szerint a port is.
  • Étkezzünk egészségesen, és tartsuk a magasságunknak megfelelő súlyunkat. A túlsúly ugyanis további légzési nehézségeket okozhat.

Én is COPD-s vagyok?

Magyarországon is a háziorvosoknak merül fel először a gyanújuk, hogy páciensük COPD-s lehet, ha észlelnek bizonyos tüneteket, hallanak panaszokat. A háziorvos öt kérdésre adott válasz értékelésével felállíthatja a betegség gyanúját, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra.

  1. Köhög-e gyakran, főleg reggelente?
  2. Ürít-e váladékot, köpetet?
  3. Az önnel egy korosztályba tartozókhoz képest hamarabb kifullad-e?
  4. Dohányzik-e vagy dohányzott-e korábban?
  5. 40 évesnél idősebb-e?

Ha három vagy több kérdésre igennel válaszol a páciens, akkor elküldik légzésfunkciós és egyéb vizsgálatokra, amelyek megmutatják, hogy van-e légúti szűkület, elzáródás, hörghurut, tüdőtágulat.
A tüdőgondozóban kikérdezik a pácienst a kórelőzményekről, dohányzási szokásokról, családban előforduló tüdőbetegségekről, gyermekkori fertőző betegségekről, munkahelyi és lakóhelyi környezeti ártalmakról. Az orvos megkopogtatja és meghallgatja mellkast, majd elvégezteti a légzésfunkciós vizsgálatot, mellkasröntgent, EKG-t készíttet, vérgáz-vizsgálatot kér.
Ezután beállítja a megfelelő kezelést. A COPD-t gyógyítani nem lehet, azt viszont el lehet érni, hogy az állapot minél lassabban romoljon, a beteg minél könnyebb életet élhessen.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32483

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +32 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában gyengén felhős lesz az ég, a napsütést inkább csak északkeleten, illetve északnyugaton zavarhatják felhők.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag