COPD: halálos levegőcsapda

Kéky Kira

Bár az embernek az az érzése, hogy nem kap levegőt, valójában kifújni nem képes azt. Így a tüdőben lévő elhasznált levegő helyére nem kerül friss, beteg fuldoklik, hiába tele a tüdeje.

Ezt mondja az orvos

A Krónikus Obstruktív Légúti Betegség (COPD) egy légzőrendszeri probléma, amelyre jellemző a krónikus légáramlási korlátozottság, légszomj (vagy diszpnoe), köhögés, ziháló légzés és fokozott nyáktermelés, köpettermelés. Ezek a tünetek, különösen a légszomj, korlátozhatják a beteget a normális napi tevékenységekben.

A COPD-ben egyszerre van hörghurut (krónikus bronchitis) és tüdőtágulat (emfizéma)


A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a beteg állandó köhögést és váladékképződést tapasztal, és azt érzi, hogy nem kap levegőt. Mivel a légutak összeszűkülnek, esetleg elzáródnak, ezért a beteg nem tudja maradéktalanul kifújni az elhasznált levegőt. A korlátozott légáramlás úgynevezett levegőcsapda kialakulásához vezet: a felesleges levegő bent marad a tüdőben a kilégzés után, így a szervezet nem jut elegendő oxigéndús levegőhöz.

A COPD fokozatosan alakul ki, és korai formájában nagyon nehéz felismerni, ugyanis szinte alig okoz tüneteket. A betegség korai fázisában a légszomj leggyakrabban fizikai tevékenység során jelentkezik; a betegség előrehaladásával azonban a légszomj már nyugalomban is észlelhető. Olvasson részletesen a tünetekről és a kezelés lehetőségeiről!

A COPD tünetei, különösen a légszomj, ahhoz vezet, hogy az illető kerüli a megerőltető tevékenységeket, a fizikai aktivitást. Így a betegség jelentősen korlátozza az illetőt a normális napi tevékenységében, például a lépcsőn való járásban, a háztartási teendők ellátásában, de később már akár a sétálásban, zuhanyzásban, öltözködésben is. Ez súlyosan rontja a beteg életminőségét. Az fizikai erőnlét hanyatlása miatt még tovább romlik a légzőszervek kondíciója, ez pedig terheléskor nagyobb légszomjhoz, izomfáradáshoz vezethet. Néha időszakosan a tünetek annyira rosszabbodnak, hogy a betegnek soron kívül fel kell keresnie az orvosát, esetleg sürgősségi osztályra kerül.

Mibe hal bele egy COPD-s?

A betegség az évek során előbb rokkantságot, majd halált okoz, de általában nem fulladás okozza a beteg halálát, hanem az állandó oxigénhiány miatt a létfontosságú szervei mondják fel a szolgálatot, illetve az ágyhoz kötöttség miatt tüdőgyulladás, vagy a felfekvések miatti általános fertőzések vezetnek halálhoz. A halál előtt súlyos terhet ró a szenvedő betegere is és a társadalomra is, hiszen a dolgozni, sőt magát ellátni képtelen ember sok pénzbe kerül.
Ahogy a betegség előrehalad, úgy romlik a légzésfunkció, emiatt egyre kevesebb dolgot képes a beteg megcsinálni, a betegség korlátozza abban, hogy részt vegyen a család életében. Ez félelemhez, szorongáshoz, frusztrációhoz, elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet.
A háziorvos öt kérdésre adott válasz értékelésével felállíthatja a COPD-gyanú diagnózisát, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra

A háziorvos öt kérdésre adott választ értékelésével megfogalmazhatja a COPD gyanúját, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra

A kezelés más betegségekhez, például a tüdőrákhoz és az asztmához hasonlítva is költséges. A legtöbb országban az orvosi költségek legnagyobb részét a kórházi kezelés teszi ki, ami hasonló nagyságrendű, vagy nagyobb, mint más súlyos betegségek, többek között a szívroham esetén. Az előrehaladottabb COPD-t leggyakrabban erős hörgőtágítókkal, kortikoszteroidokkal valamint oxigénterápiával kezelik.
A betegség krónikus jellege és a rokkantsági tünetek miatt a COPD jelentős terhet ró azokra is, akik a betegségben szenvedő barátaikat vagy családtagjaikat gondozzák.

És eloszlik a füst...

A COPD legfontosabb oka a dohányzás, betegek 80-90 százaléka dohányos. A dohányzás arányának növekedése drámaian emelte a COPD-vel összefüggő betegség gyakoriságot és halálozást világszerte. A többiek betegségét különböző egészségre ártalmas porok, vegyszerek évekig tartó, folyamatos belélegzése okozza. Nagy mértékben növeli a kockázatot a légszennyezés, így a fa- és széntüzelésű kályhák használata is. A betegséget gyakran késve ismerik fel. A krónikus köhögést, vagy a légzésben hirtelen beállt változásokat sokan hajlamosak a dohányzásra, megfázásra, fáradtságra fogni. Szakemberek szerint a korai állapotban felismert COPD az esetek egy részében a dohányzás elhagyásával és egészségesebb életmóddal tünetmentessé tehető.
A COPD-s betegeknek érdemes betartaniuk az alábbi tanácsokat, melyeket a Minnesota államban működő Mayo Klinika tett közzé a témával foglalkozó hírlevelében.
  • Próbáljuk meg elkerülni a a légúti fertőzéseket, például úgy, hogy ősszel felvesszük az influenza elleni védőoltást, és egyébként is kerüljük járványos időszakban a zsúfolt helyeket. Hazaérkezés után mossunk kezet.
  • Az egészségi állapotunknak megfelelően végezzünk testmozgást mindennap, így az izmok és a keringési rendszer működése fokozódik.
  • Használjuk rendszeresen, még tünetmentesség esetén is az orvos által felírt gyógyszereket.
  • Kerüljük az irritáló hatású anyagokat, hagyjunk fel a dohányzással és kerüljük a passzív dohányzást, a légszennyeződést, az erős szagokat és lehetőség szerint a port is.
  • Étkezzünk egészségesen, és tartsuk a magasságunknak megfelelő súlyunkat. A túlsúly ugyanis további légzési nehézségeket okozhat.

Én is COPD-s vagyok?

Magyarországon is a háziorvosoknak merül fel először a gyanújuk, hogy páciensük COPD-s lehet, ha észlelnek bizonyos tüneteket, hallanak panaszokat. A háziorvos öt kérdésre adott válasz értékelésével felállíthatja a betegség gyanúját, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra.

  1. Köhög-e gyakran, főleg reggelente?
  2. Ürít-e váladékot, köpetet?
  3. Az önnel egy korosztályba tartozókhoz képest hamarabb kifullad-e?
  4. Dohányzik-e vagy dohányzott-e korábban?
  5. 40 évesnél idősebb-e?

Ha három vagy több kérdésre igennel válaszol a páciens, akkor elküldik légzésfunkciós és egyéb vizsgálatokra, amelyek megmutatják, hogy van-e légúti szűkület, elzáródás, hörghurut, tüdőtágulat.
A tüdőgondozóban kikérdezik a pácienst a kórelőzményekről, dohányzási szokásokról, családban előforduló tüdőbetegségekről, gyermekkori fertőző betegségekről, munkahelyi és lakóhelyi környezeti ártalmakról. Az orvos megkopogtatja és meghallgatja mellkast, majd elvégezteti a légzésfunkciós vizsgálatot, mellkasröntgent, EKG-t készíttet, vérgáz-vizsgálatot kér.
Ezután beállítja a megfelelő kezelést. A COPD-t gyógyítani nem lehet, azt viszont el lehet érni, hogy az állapot minél lassabban romoljon, a beteg minél könnyebb életet élhessen.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban szerdán délelőtt északnyugaton, nyugaton felszakadozik a felhőzet, másutt még erősen felhős lesz az ég, délen és keleten helyenként még eső, zápor várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag