Magyarország durván pazarol

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A népességfogyás Magyarország egyik legnagyobb problémája. Ennek nemcsak az az oka, hogy kevés gyermek születik, hanem hogy a meglévő életekkel nem bánunk elég gondosan. Több mint 32 ezer ember halála megelőzhető lett volna csak 2014-ben.

A magyar népesség nemzetközi összehasonlításban is rossz demográfiai mutatói, a magas halandóság hosszú ideje az egészségügy és a társadalom egyik legnagyobb terhe. Több mutató esetében is a magyar érték az EU tagországok között a legrosszabbak között van, jóval a hasonló gazdasági fejlettségű országok szintje alatt - olvasható a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése (MÉRTÉK) című tanulmányban.

Általában Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia legrosszabb értékeket képviselő csoportjában helyezkedünk el. A születéskor várható élettartamban 28 ország rangsorában a magyar férfiak a 24-ik, a nők a 26-ik helyen állnak. A férfiak születéskor várható élettartama 72,2 a nőké 79,3 év volt 2014-ben. 

öregek
Rövidebb ideig élünk, mint az Európai Unió lakosainak zöme. A helyzet alapvetően nem javul

Az EU-s országok átlagához viszonyítva kedvezőbbek és jelentősen javulóak a pozícióink a születéskor egészségesen várható élettartam tekintetében, 2014-ben a férfiak a 18-ik, a nők a 17-ik helyen álltak. A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiaknál 59,2, nőknél 60,9 év volt 2014-ben. 65 éves korra azonban nő a lemaradás az EU-átlagtól: a magyar értékek a többi mutatóhoz hasonlóan a rangsor végére, a 24-ik, illetve 22-ik helyre kerülnek.

A betegség miatti korlátozottság és az idő előtti halálozás következtében elveszített egészséges életévek mutatójának, a 100 ezer lakosra jutó (összes korra standardizált egészséges) életévveszteség értéke 2014-ben 25,7 ezer év volt, amely a visegrádi országok között a legmagasabb.

A 10 ezer főre jutó standardizált halálozási arány 2014-ben 143,1 volt. A férfiaknál 185,2, a nőknél pedig 115,3. Ezek a mutatók az EU-tagországok között összességében a 24-ik, a férfiaknál a 25-ik, nőknél a 26-ik helyre szorítanak bennünket. A leggyakoribb halálok a keringési rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozás volt (74,0 / 10 ezer fő), ezt követte a rosszindulatú daganatos betegségek csoportja (34,9 / 10 ezer fő). A keringési rendszer betegségei közül az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás (37,9 / 10 ezer fő) önmagában megelőzte a rosszindulatú daganatok csoportját. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban a 26-ik, a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az EU-ban az utolsó helyen állunk. Bár hosszú évek óta csökken a csecsemőhalandóság, 2014-ben 4,6 volt ezer élve szülöttre számítva, a magyar értéknél pedig csak öt tagország értéke rosszabb.

Ezek a rossz eredmények visszatükröződnek a lakosság vélt egészséget (az egészségi állapotot önbevallás alapján) kifejező mutatójában is. Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2014-es adatai alapján a 18 éves vagy annál idősebb magyar lakosok mintegy 60 százaléka vélte úgy, hogy az egészsége jó vagy nagyon jó. A magyar aránynál négy EU-tagország értéke rosszabb. A mutatók javuló tendenciájúak, kivéve néhány jelentős halálok miatti halálozást. Jóllehet a mutatók nagy része javuló tendenciát mutat, ez a javulás nem olyan mértékű, hogy lényegesen csökkentené leszakadásunkat az EU-tagországok átlagos értékeitől.

Kis mértékben csökkent lemaradásunk az EU átlagától a születéskor várható élettartamban és egészséges életévekben, az összhalálozásban (azon belül a főbb halálokok közül az emésztőrendszer betegségei okozta halálozásban, köztük a krónikus májbetegségekben és a cirrózisban), a külső okok miatti halálozásban és a csecsemőhalandóságban. A legjelentősebb halálokokat tekintve (keringési rendszer betegségei, köztük az iszkémiás szívbetegségek, cerebrovasculáris betegségek) a magyar halálozási adatok is csökkenő tendenciájúak vagy stagnálnak (mint összességében, de nem minden elemében a daganatok), ennek ellenére nőtt a lemaradás az EU átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban. Növekedő lemaradás jellemző mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei, azon belül az iszkémiás szívbetegségek, valamint a nők körében a daganatok (emlőrák, méhnyakrák, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák) okozta halálozásban, míg a férfiaknál a vastagbél- és végbélrák miatt bekövetkező halálozásban. A magyarországi összhalálozást tekintve és az EU átlagától való lemaradásban is növekedés tapasztalható mindkét nem esetében a légzőrendszer betegségei okozta halálozásban, továbbá emelkedik a mentális és viselkedészavarok okozta halálozások száma.

halálokok
A 65 év előtti halálozás fő okai (balról) és a legfontosabb halálokok 2014-ben - Forrás: MÉRTÉK tanulmány

Leggyakrabban a rosszindulatú daganatok és a keringési rendszer betegségei okoztak idő, azaz 65 éves kor előtt halálozást 2014-ben. A vastagbél- és végbélrák, valamint a légzőrendszer betegségei mindkét nemnél, továbbá nőknél a cerebrovasculáris betegségek, az emlő és a méhnyak rosszindulatú daganatai, férfiaknál a mentális és viselkedési zavarok a 65 éves kor előtti halálozásban is romló értékeket jeleznek az EU átlagához hasonlítva.

A lakosság egészségi állapotát jellemző mutatókban regionálisan tapasztalható egyenlőtlenségek minden mutatóban Közép-Magyarország előnyét, jobb eredményeit tükrözik, ami összefügg a régió gazdasági fejlettségével. Mellette Nyugat-Dunántúl értékei emelhetőek még ki a legjobbak között. A legrosszabb mutatókkal a legtöbb esetben Észak-Magyarország régió rendelkezik, esetenként Észak-Alföld tekinthető sereghajtónak. Leghosszabb életre a közép-magyarországi lakosok, legrövidebbre az északi megyékben élők számíthatnak. A különbség a férfiaknál születéskor 3,07 év, a nőknél 2 év, 65 éves korban 1,67 illetve 1,37 év. Közép-Magyarország férfi és női lakossága 6,6 (férfi) és 8,4 (nő) évvel hosszabb egészséges élettartamra számíthat, mint Észak-Alföldé. A 10 ezer főre jutó összhalálozás Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, ami körülbelül 25 százalékkal kedvezőbb Észak-Magyarország értékeinél. A korai halálozásban Nyugat-Dunántúl értékei több mint 90 százalékkal alacsonyabbak Észak-Magyarország idő előtti halálozásai adatainál.

A lakosság saját egészségéről alkotott szubjektív véleménye is alátámasztja a morbiditás és mortalitás regionálisan jellemző különbségeit. Az egészségét jónak vagy nagyon jónak ítélők aránya Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl régiókban 8-10 százalékponttal magasabb, mint az Észak-Magyarország régióban.

Az iskolai végzettség is jelentősen befolyásolja a demográfiai mutatókat. Az iskolai végzettség (és az általa meghatározott társadalmi-gazdasági státusz) szerinti különbségek a regionális különbségeket is meghaladhatják. Egy alapfokú végzettségű férfi várhatóan mintegy 12 évvel él rövidebb ideig, mint egy felsőfokú végzettségű. A nőknél az iskolai végzettség 5,6 évvel magasabb várható élettartamot eredményezhet.

iskolai végzettség
Az iskolai végzettség befolyása a várható élettartamra - Forrás: MÉRTÉK tanulmány

Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának. Az egészségérzetben majdnem ekkora különbségek láthatóak: a legfeljebb 8 általánost végzetteknél azok aránya, akik jónak vagy nagyon jónak tartják az egészségi állapotukat, fele, mint a felsőfokú végzettségűeknél.

Csökkenő, de továbbra is magas az elkerülhető halálozások aránya. Elkerülhető halálozásnak számítanak az olyan betegségek és állapotok miatt bekövetkező halálesetek, amelyek optimális orvosi beavatkozások időben történő igénybevételével elkerülhetőek lettek volna. Az indikátor értékét a megfelelő egészségügyi ellátás rendelkezésre állása és az egyén egészséggel kapcsolatos felelősségvállalása (időben vagy egyáltalán igénybe vette-e a szükséges ellátást) is befolyásolja.

Magyarországon az elkerülhető halálozások 10 ezer főre jutó száma 2011 óta csökkent, de nem jelentősen (18,4-ről 17,8-ra). Az Eurostat számításai szerint a teljes lakosságra nézve Magyarország 2013-ban az ötödik legmagasabb értékkel szerepelt az elkerülhető halálozás rangsorában az EU 28 tagországa között. Férfiak esetében (23,2 / 10 ezer fő) nagyobb az elkerülhető halálozások standardizált lakosságarányos száma, mint a nőknél (13,6 / 10 ezer fő). A gazdaságilag fejlettebb régiókban a fejletlenebb régiókhoz viszonyítva kisebb az elkerülhető halálozás (Közép-Magyarország: 15,3 / 10 ezer fő, Észak-Magyarország: 20,4 /10 ezer fő). A szélesebb értelmű népegészségügyi beavatkozások eredményét is vizsgáló megelőzhető halálozások 10 ezer főre jutó száma különösen magas.

Az iparosodott országokban élők várható élettartama 90 év fölé emelkedhet 2030-ra. Vasilis Kontis, a londoni Imperial College munkatársa és kutatótársai 35 ország adatainak elemzése során jutottak erre az eredményre. Részletek!

Magyarországon az összes halálozás 26 százaléka (32 487 haláleset) megelőzhető lett volna 2014-ben megfelelő népegészségügyi beavatkozással. Ez standardizált halálozási arányban kifejezve 10 ezer főre 33 megelőzhető halálozásnak felel meg. A 65 év alatti magyar lakosokra vonatkozóan 17 905 halálesetet, az összes halálozás több mint felét (57 százalékát) lehetett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzni. Az Eurostat számításai szerint Magyarország a harmadik, a magyar nők az első, a magyar férfiak pedig szintén a harmadik helyen szerepeltek 2013-ban az EU 28 tagországának megelőzhető halálozás szerinti csökkenő rangsorában.

A megelőzhető halálozás trendjében (10 ezer főre vetítve 34,5-ről 32,7-re) 2011 óta enyhe csökkenés figyelhető meg. A férfiak körében ugyanakkor több mint kétszer volt nagyobb 2014-ben a megelőzhető halálozások standardizált lakosságarányos száma (47,9 / 10 ezer fő), mint a nőknél (20,9 / 10 ezer fő). A gazdaságilag fejlettebb régiókban, például Közép-Magyarországon (28,8 / 10 ezer fő) tízzel kevesebb ilyen típusú halálozás jut 10 ezer főre, mint a gazdaságilag fejletlenebb Észak-Magyarországon (37,7 / 10 ezer fő).

Forrás: MÉRTÉK

Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+17, +24 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd, illetve a belőle képződött rétegfelhőzet is fokozatosan ritkul, zsugorodik.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag