Több mint száz olyan weboldalt azonosítottak a magyar szervek és nyomozóhatóságok a nemzetközi PANGEA akció keretében, amelyek gyanús gyógyszereket és étrend-kiegészítőket kínáltak. Ezek közül a jogellenesen működők hamarosan elérhetetlenné válnak. A - több esetben halált vagy közvetlen életveszélyt okozó - hamis és illegális gyógyszerek forgalmazása elleni harc azért is nagyon fontos Magyarországon, mert a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kutatásai alapján a magyarok közel negyede egyáltalán nem utasítja el a hamis termékek vásárlását.
„A PANGEA hadművelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy az abban résztvevő hatóságok és nyomozati szervek önkéntesen, mindennapi munkájuk mellett vesznek részt az akciókban, ami azt jelenti, hogy teljesen elkötelezettek a nemzetközi bűnbandák által uralt világméretű gyógyszerhamisítás elleni globális harcban” – mondta el Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.
A nemzetközileg lefoglalt gyógyszerek legnagyobb része vérnyomás-szabályozó , potencianövelő, dagatellenes és táplálkozás-kiegészítő szerek közül került ki. Számos esetben nem csak az összetevőkkel és a hatóanyagokkal kapcsolatban találtak problémákat a hatóságok, hanem a lejárati időket is meghamisították, így egyes országokban ezek a szerek visszakerültek a hivatalos gyógyszerforgalmazási láncba.
Ugyancsak az akció sikereként könyvelhető el, hogy nemzetközi összefogás segítségével két olyan weboldalt is sikerült bezáratni, amelyek egy angol nő halálát is okozó, az illegális webshopokban népszerű DNP nevű (2.4-dinitrifenol) fogyasztószert árusították. A DNP-vel kapcsolatban az Interpol narancsszínű riasztást rendelt el a francia hatóságok kérésére.
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Rendőrség működött együtt az akció során. A VIII PANGEA hadművelet indulásakor az OGYÉI összegyűjtötte és beazonosította azon weboldalakat, melyek célzottan a hazai vásárlók számára (magyar nyelven) kínáltak gyógyszereket. Az intézet munkatársai próbavásárlásokat végeztek, ezzel párhuzamosan a NAV pedig kiemelt figyelmet fordított az ország területére érkező gyógyszer- és étrendkiegészítő szállítmányokra.
Az OGYÉI 113 olyan weboldalt azonosított, amelyek vélhetően illegálisan gyógyszereket illetve gyanús étrend-kiegészítőket forgalmaztak. Ebből 90 külföldi, 23 pedig magyarországi szolgáltató által bejegyzett szerverről működött. Az OGYÉI ez utóbbi 23 netes portáloktól rendelt különféle termékeket; 12 szolgáltató 13 terméket postázott az intézet számára.
Az OGYÉI laboratóriuma által végzett vizsgálatok alapján 8 esetben igazolódott be, hogy a termékek forgalmazói hamis gyógyszerkészítményt árultak. A kereskedők három esetben gyógyhatással hirdetett, az OÉTI által regisztrált étrendkiegészítőt, két esetben pedig nem engedélyezetett gyógyszert forgalmaztak.
„Ugyan a PANGEA akció évente egy hétig tart, azonban az OGYÉI a HENT-tel szoros együttműködésben folyamatosan ellenőrzi a gyógyszerek és étrendkiegészítők forgalmazóit, illetve minden jogi eszközzel fellépnek a hamisítás illetve az illegális gyógyszerforgalmazás ellen” – mondta el Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója.
Azon illegális weboldalak üzemeltetői ellen, amelyek hamisított gyógyszert és étrend-kiegészítőt forgalmaztak, az OGYÉI él az illegálisan gyógyszereket árusító weboldalak elérhetetlenné tételét előíró jogszabályi lehetőségével, valamint feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK). Az gyógyhatással hirdetett, az OÉTI által regisztrált étrend-kiegészítőt forgalmazók ügyében pedig megkeresi a piacfelügyeletet ellátó hatóságokat, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.
Sajnos a hamisítás elleni harcot nehezíti a magyarok hozzáállása: a magyarországi hamisítással kapcsolatos attitűdöket és valós vásárlásokat vizsgálva a HENT éves fogyasztói kutatása szerint 2014-ben a megkérdezettek 23%-a volt nyitott hamis termékek vásárlására. Az attitűdnél azonban valamivel kedvezőbb a valóság, hiszen azoknak az aránya, akik ténylegesen vásároltak is ilyen árut, csak 15%. Mindemellett jelentősen csökkent 2013 óta a válaszadók között azok aránya, akik hamis ruházati cikket vásárolnának: 2014-ben a megkérdezettek több mint fele elutasította ennek lehetőségét, míg 2009-ben még csak minden harmadik válaszadó nyilatkozott így. Több termékcsoportban tovább csökkent a hamis termékek vásárlásának aránya 2014 során: a hamis illatszerek aránya például felére esett vissza.
„Az ipari méretű hamisítások ellen – amelyeket ma már minden területen nemzetközi bűnszervezetek felügyelnek – csak széleskörű összefogással lehet fellépni, a HENT is a hatóságok és különféle szervezetek közös munkájának révén tudta a fent említett tendenciákat pozitív irányba befolyásolni” – magyarázta Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese.
Kitért azonban arra is, hogy mivel a hamisítás konstans probléma Magyarországon, további lépések szükségesek.
